Kisalföld, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-02 / 101. szám

R&DiÚ-T'­I KOSSUTH RADIO. 8.20: Társalgó. 9.15: Sanzonok. 9.32: Az erkélyen. Hangjáték. 10.05: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. Kisiparosok a la­kosság szolgálatában. 10.25: Haydn: B-dúr vonósnégyes. 10.48: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 11.29: Közben: Gobbi Hilda ön­életrajza. 12.45: Intermikrofon. 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódiák. 15.02: Hol vagy, Amarilla’ Kis­­hangjáték. 15.20: Kóruspódium. 15.40: Poggyász. 18.20: Kérhetek valamit? 17.00: Neked se mindegy! Tudsz-e veszíteni? 17.30: Nóták. 17.45: A Szabó család. 19.15: Nagymező utca. 20.15: Hamarosan halljuk őket. 20.25: Sokszemközt az egészség­ről. 20.54: Jascha Heifetz hegedül. 21.45: „Hajszálgyökerek”. 22.00: Hírvilág. 22.30: Végelszámolás. Dráma. 23.40: Howarth: Tűzijáték. PETŐFI RÁDIO. 8.05: Leo Fall operettjeiből. 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Nóták. 13.05: Popzene sztereóban. 14.00: Sokféle. Irodalmi magazin. 15.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Helykereső. Csak a középhullámon. 18.30: Daráló. Az URH-sávon. 18.30: Grammofonsztá­rok. 19.05: Fiataloknak! 20.30: Nóták. 21.05: Prága város panoptikuma. Elbeszélés. 21.42: Popzene az NSZK-ból. 22.06: Harmat hull a peóniába . .. Kamgjáték. 23.15: A dzsessz története (80/39.) 23.55—0.14: Virágénekek. BARTÓK RADIO. 9.08: Barokk muzsika. 9.33: Lortzing operáiból. 10.30: Törd a fejed! 10.45: Hangos szöveggyűjtemény. 11.00: Romantikus zene. 12.25: Zenetörténeti értéktár. 13.05: A vadkan. Dráma. 13.58: Operaáriák. 14.20: Zenekari muzsika. 15.32: Labirintus. 15.47: Magyar művek cimbalom­ 16.10: A Magyar Hanglemezgyár­tó vállalat díjnyertes le­mezeiből (XX/4a) 17.00: Diákfélóra. 17.30: Poggyász. 17.50: X Európa Cantat — Pécs, 1988. (XXX/18.) 18.30: Na matemjem jeziku. 19.05: In der Muttersprache. 19.35: Csajkovszkij: Vonósszere­nád. 20.10: Magyar művészek opera­­felvételeiből. 20.55: Fiatalok a seregben. 21.25: Holnap közvetítjük. 21.45: Bécsi muzsika. 22.30: Zeneközelben a magnósok. GYŐRI RADIO: 5.55—8.00: Jó reggelt. Nyugat-Magyarország! Időjárás-je­lentés útinform. lapszem­le. Hírek, riportok, tudósí­tások. MAGYAR TV I.: 9.05: Tv-téma nyugdíjasoknak. 9.10: James Burke rendhagyó gondolatai a változásról (X/10.) (ism.) 10.00: Panoráma (ism.) 10.45: Delta (ism.) 11.10: Mozgató.­­ 16.20: Hírek. 16.25: Pannon Krónika. 16.35: Nachrichten. 16.40: Ecranul nostru. 17.10: RTV Közönségszolgálat. 17.15: Szám­adás. 17.35: A zord folyó. Szovjet film (TV/1.) 19.05: Műsorajánlat. 19.10: Esti mese. 19.25: Közlemények. Műsoraján­­lat. 19.30: Híradó. 20.05: A klinika (XI/2.) 20.55: Stúdió ’89. 21.40: Kerekasztal a kiútról. 22.25: Az animáció mesterei. 22.55: Híradó 3. MAGYAR TV II.. 17.00: TV 2 — Kudlik Júliával és Aigner Szilárddal. Benne: Riportok — Időjá­rás — Zene — Tv-téma. 17.45: Torpedó. 18.00: Telesport. 18.25: Pumukli kalandjai. 18.49: TV 2. 19.00: A híd alatt. Kínai film. 20.56: TV 2. Benne: Van öt perce? 21.00: Híradó 2. 21.20: TV 2. 21.30: Foliytom-folyvást folytassál Angol filmsorozat (6.) 21.56: TV 2. 22.00: Gondolkodó. 22.45: TV 2. — Napzárta. SZLOVÁK TV I.1 9.20: Tv-játék (ism­.) 10.55: Tv-börze. 16.00: Objektív. Magazin. 16.30: Ipari tanulóknak. 17.10: Művelődési sorozat. 17.45: A pirotechnikusok munká­járól. 18.20: Esti mese. 18.30—19.10: Távlatok. Magazin. 19.30: Híradó. 20.00: Törékeny kötelék. Dán tv­­film. 21.35: Expedíció a Jenyiszej fo­lyón. 22.05: Komolyzenei koncert. szlovák tv n.. 16.05: Letty. Angol tv-sorozat. 16.30: Megyei magazinok. 16.50: A nap percei. 17.05: Zéman őrnagy esetei. 18.30: A hét eseményei magyar nyelven. 19.00: Torna. 19.10: Esti mese. 19.30: Híradó. 20.00: Fiatalok tv-klubja. 21.30: Híradó. 22.00: Világhíradó. 22.15: Én­elt vonat a gyilkosság­hoz Angol tv-film. osztrák tv­­.­ 9.00: Hírek. 9.01: A varangyok. 9.30: Angol nyelvtanfolyam. 10.00: Iskolatévé. 10.30: A szegény gazdaglány. — Film, 1. (ism.). 12.30: Tisztelt ház! (ism.). 13.30: Hírek. 13.40: Az állatok paradicsomai. 14.00: Elbűvölő Jeannie. 14.25: A legszebb gyerekdalok. 14.30: Az Onedin család. 15.20: A holnap cirkusza. 15.35: Wickie és az erős férfiak. 16.00: An­tan­ténusz. 16.30: Nevetséges és lehetséges történetek. 16.55: Mini tv-híradó. 17.10: Elsősegélytanfolyam gye­rekeknek. 17.25: Kis emberek — nagy em­berek. 17.40: Mini találkozó. 17.55: Rajzfilm. 18.00: Mi. 18.30: Te jó ég, plébános úr! 19.30: Tv-híradó. 20.00: Sporthírek. 20.15: Knoff-hoff show. 21.07: Dallas. 21.55: Oldalpillantások. 22.00: A végzetes levél. — Ame­rikai film (1981). 23.30: Kung Fu. 00.15: Hírek. OSZTRÁK TV II.. 16.55: Akkoriban. 17.00: Iskolatévé. 17.30: Tájékozódás. 18.00: Isaura, a rabszolgalány. 18.30: Wurlitzer. 19.00: Körzeti program. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kulturális hírek. 20.15: Zengő Ausztria. 21.07: Külpolitikai magazin. 22.00: Tv-híradó 2. 22.15: Sport. — Osztrák Labda­rúgó Kupa. Döntő. 22.45: Klub 2., majd: Hírek. Csorna: Aladdin (o) 16. Az utol­só asszony* (o—fr) f8, Győr, Rá­ba: Rain Man (Esőember)* (USA) 14, ?.,(2, 8, Győr, Rába Kamara: . .. e világból ... (m) 9, 11, Betty Blue* (fr) 5, 7, Győr, Vörös Csil­lag: Afrika expressz (o) 3, 16, 18, Kapuvár: Krokodil Dundee II. (USA) f6, 18, Mosonmagyar­óvár, Dózsa: Csonka-Bereg I—II. (m) 3, Mózes I—II. (ang.—o) 6, Mosonmagyaróvár, Kossuth: Ro­­binzonáda, avagy az én angol nagyapám (sz) 4, 6, Éjszakai mo­torosok* (görög) 8, Sopron. Sza­badság: Isten akaratából (m) 3, Commando* (USA) n6, 18, Az ér­zékek birodalma* (jap.) este 110. VIDEO-MOZI Győr, Rába: A kék Cadillac (USA) 5, 7. A csillaggal jelölt filmek kor­határosak ! A Moziüzemi Vállalat a műsor­változtatás jogát fenntartja! ! ic® s ............................................üi---- 2 KUMPOID Pártértekezlet Sopronban (Folytatás az 1. oldalról.) Varga László (Metalon szö­vetkezet) erőteljesen szólt ar­ról a követelményről, hogy a párt tagságára fordítson megkülönböztetett figyelmet. Fel kell készülni a többi párt­tal szembeni vitára. Nézete szerint nem az győz, aki a leg­több rosszat mondja a másik­ra, hanem az, aki a legvon­zóbb programot adja. Felhív­ta a figyelmet a fiatalok irán­ti törődésre, a nemzeti érté­kek, a hagyományok ápolásá­ra, olyan célok kitűzésére, amelyek elérhetők. Beszélt a lakásprogram, az idegenfor­galom nélkülözhetetlen teen­dőiről. Hováth Zoltán (kórház­rendelőintézeti egység) is az értelmiség szerepét taglalta. Véleménye szerint az alkotó értelmiség Sopronban sem kö­­zönbös a reformfolyamatok iránt, de ma már nem elégsé­ges számukra a feladatok megismertetése, nem elég ki­mondani és kijelenteni, hogy fontos e réteg anyagi és er­kölcsi megbecsülése, hanem ezért ki kell állni minden fó­rumon. Új típusú kapcsolato­kat sürgetett, melynek eszkö­zei a folyamatos párbeszéd, a konzultáció, a vita és ter­mészetesen a nyilvánosság. Az újszerű kapcsolatokkal megnyerhető az értelmiség, nem engedve, hogy az alter­natív szervezetek széles körű bázisává váljon, mert ez a ve­szély jelenleg fennáll. A prog­ramról szólva örömmel álla­pította meg, hogy megfogal­mazódott a kórház folyama­tos rekonstrukcójának igénye. Ezt követően szólt a várható­an tovább növekedő szociális gondok kezeléséről, a gyógy­­idegenforgalom fejlesztéséről, a pályakezdők szűkös anyagi lehetőségeiről, és az egészség­­ügyi finanszírozás jelenlegi gyakorlatáról. Páncél Nándor (nyugdíjas, a IV. lakóterületi körzet tit­kára) alapszervezete tagságá­nak véleményét tolmácsolta, amikor megemlítette: a párt gyorsan válaszoljon a kihívá­sokra, mert versenyhelyzet van. Mindent meg kell tenni a vezetőszerep megőrzéséért. Ehhez legjobb eszköz, ha az MSZMP politizáló párt lesz. Kifejtette azt a meggyőződé­sét, hogy a lakóterületi párt­­munkát jelentős mértékben kell fejleszteni, mert a párt akkor erős, ha ott is hatékony munka zajlik. Jelentős erők vannak ma még a pártban, a siker érdekében ezeket kell mozgósítani. Végül meg­jegyezte, minden párttag ott tevékenykedjen, ahol a leg­többet teheti a pártért. Lift Tivadarné (Fertőrákos, általános iskola) felszólalásá­nak jelentős részét a párt és a fiatalok közti viszonynak, illetve a pedagógus munka közösségi, társadalmi megíté­lésének szentelte. Kijelentette, a fiatalok véleménye nem hí­zelgő a pártról. Kifejtette azt a véleményét is, hogy akik a döntéseket hozzák, bizony nem ismerik sem a gyereke­ket, sem az ifjúságot. Elége­detlenségének adott hangot, amikor azt hangsúlyozta, hogy a helyi tanács az iskola iránt csak megengedő magatartást tanúsít. Kritikával illette a tömegkommunikációs eszkö­zöket is, mondván, hogy azok a pedagógusok fizetésemelésé­ről harsognak, és félrevezetik a közvéleményt. Sürgette a pedagógusok megtépázott te­kintélyének visszaállítását. Kovács János (Elzett gyár) küldötte a hatalom és a nép közötti kiegyezés, megbékélés feltételeit elemezte. Javasol­ta, hogy az MSZMP jelentse ki: 1956-ban Magyarországon spontán népfelkelés, nemzeti, demokratikus forradalom zaj­lott le. Politikailag és jogilag rehabilitálják Nagy Imrét és valamennyi harcostársát. Vé­gezetül felhívta a jelenlévő reformkommunistákat, hogy minden erejükkel támogassák Pozsgai Imre, Nyers Rezső, Szűrös Mátyás és Németh Miklós kibontakozás érdeké­ben tett erőfeszítéseit. Samu Ferenc (soproni víz­mű) azzal a kritikai kijelen­téssel kezdte, hogy felettébb szükséges volt a pártértekez­let összehívása, mert a tagság bizalma megrendült a régi vezetésben, mert az alulról jövő gondolat nem érvénye­sülhetett, elfojtották a kriti­kát. A tagság reformot akar, de a régi értékek megőrzésé­vel. Felvette, hogy már régen meg kellett volna vizsgálni annak okát, hogy az utóbbi időben miért léptek ki oly so­kan a pártból, hiszen a belső gondokról, problémákról csak így alkothatunk reális képet. Végül egy múltbeli eset kap­csán megfogalmazta a tagság­nak azt az igényét, hogy a vá­rosi pártbizottság a tagság ne­vében ne küldjön levelet a felsőbb pártszerveknek. (A felvetésre nyomban válaszolt Hencz József, elmondva, hogy a kérdéses levél tartalmát széles körben ismerték, így az nem szűk kör véleményét képviselve került a felsőbb párttestületekhez.) Horváth Jenő (városi ta­nács) a városi pártértekezlet tényét nem rutinjellegű ak­tusnak, hanem sorsdöntő ösz­­szejövetelnek minősítette. Ha ez nem így lesz — mondta —, akkor azoknak lesz iga­zuk, akik azt fogalmazták meg: ugyan mit tud tenni a pártértekezlet? Aláhúzta, hogy negyven év politikai gyakorlatával véglegesen sza­kítani kell. Nem egy kicsikét kell jobban dolgozni, hanem olyan vezetőket kell válasz­tani, akik a mozgalomért él­nek, tehát személyi garanci­ák kellenek. Bírálta a városi pártbizottság írásos elemzé­sét, hiányolta a­ kritikus ön­értékelést, a tanács és a párt­­bizottság közti viszony elem­zését. Kijelentette: a párt iránti bizalomvesztés mintha csak másutt lenne gond. Sze­rinte a vezetés nem foglal­kozott eleget a szemléletvál­toztatással, dinamizmust em­legetett, de munkájára kap­kodás volt jellemző. Beszélt arról is, hogy a megyerend­szer a fejlődés gátja, a me­gyei apparátus leépítése szükséges. Fülöp István (Autófelsze­relési Vállalat) a gyár kom­munistái nevében nyílt, őszinte magyarázatot kért az elmúlt évtizedekről. A poli­tikai és gazdasági reform, a demokratikus pártmunka meggátolhatja a visszarende­ződést, mondotta. A társada­lom a pártvezetést és a párt­tagokat tartja felelősnek a múlt hibáiért, de ezt egy bi­zonyos szinten vissza kell utasítani. Albert Ernő (Erdészeti és Faipari Egyetem) megállapí­totta, hogy ma válság van, ezért a társadalomban teljes átalakulás szükséges. Java­solta rendkívüli kongresszus összehívását. Ezt követően széles körűen elemezte a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt nevében szereplő fogalmakat, majd kifejezte azt a meggyő­ződést, hogy a pártnak világ­nézeti párttá kell válnia, a sztálini struktúrát, annak maradványait radikálisan fel kell számolni. Javaslatot tett, hogy a megválasztandó első titkár ne főállásban, hanem tisztes társadalmi megbíza­tásként lássa el felelős fel­adatát. Nagy Anna (nyugdíjas, la­kóterületi párttag) felszóla­lásában elemezte a pártbi­zottság előterjesztését, és megfogalmazta kritikai ész­revételeit. Hiányolta az írá­sos előterjesztésből, hogy nem rögzíti: 1989-ben milyen állapotban van a párt, a tag­ság, a testületei, és az appa­rátusok? A párt belső életé­nek elemzése nélkül nem le­hetséges pontos helyzetérté­kelés, nem lehet tisztázni, mit jelent az önállóság, hogy tudjuk összefogni saját erő­inket. Hangsúlyozta, hogy mindezekhez a feltételeket kell megteremteni, a párt ezek után képes minden szin­ten megfogalmazni feladata­it. Felhívta a figyelmet, hogy az MSZMP ne vállaljon min­dent. Hiányolta, hogy nincs rövid távú program, és fi­gyelmeztetett, hogy ne csak a választásokra, hanem az alapszervezetekre is össz­pontosítson a vezetés. Kiss Gáborné (Pedagógus ifjúsági bizottság) az ifjúság helyzetét elemezve megálla­pította, hogy Sopronban az elmúlt pártértekezlet óta az élet minden területén rom­lottak a fiatalok esélyei, és ennek is köszönhető, hogy el­fordultak a párttól. Az MSZMP-nek gyakorlatilag nincs ifjúsági szervezete. A világon nincs olyan párt, amely lemondhatna az után­pótlásról. A programról szól­va megállapította, hogy az egyetlen komoly, megfogha­tó, ifjúsággal kapcsolatos cél, az információs iroda létrehozása. Véleménye sze­rint az MSZMP ifjúsági szer­vezetét újra kell építeni. Rádler József­né (Pamut­nyomóipari Vállalat soproni gyára) ugyancsak munkahe­lyi véleményeket tolmácsolt, amikor megjegyezte, hogy a dolgozók korábbi felvetései­re, információira gyakran nem érkezett válasz a fel­sőbb párttestületektől. Ideje­korán jelezték például a gaz­dasági gondokat, anélkül, hogy ezt akkor felelős fóru­mokon figyelembe vették volna. Így aztán most a tag­ság soraiban nem véletlenül van zavarodottság. Mit akar ma a három műszakos mun­kás — tette fel a kérdést —, aki korszerűtlen gépeken ter­mel exportra? Mit csinálja­nak a korállok közé szorított­­gazdasági vezetők? Válasz­ként megfogalmazta: az eredményes munkához nyílt­ság, demokrácia, új gondolat és jó program kell. A meg­választandó pártbizottságtól azt kérte, kérdezze meg a dolgozók véleményét is, tö­rekedjen velük együttműkö­désre. Venesz Ernő (közművelő­dési pártszervezetek) először önmaga és korosztálya, vala­mint a kommunista mozga­lom közti helyzetről beszélt. A városi pártértekezletet megkésettnek minősítette. Arra biztatott, hogy a meg­haladott „eredményeket” el kell hagyni, és úgy vélte, hogy ez csak minőségi cseré­vel lehetséges. Pszichikai tény — mondta —, hogy a tagság nem bízik azokban, akik a válságos helyzetet megteremtették. A cselekvé­si terv megvalósítását azok vállalják, akik a meghaladott után autonóm módon tudnak gondolkodni, cselekedni. Szólt a fogalmak tisztázásá­nak igényéről, aláhúzta, hogy a kultúra nem lehet hozzá­adott dísz, hanem alapérték. Végezetül a párt mozgalmi jellegének erősítését igé­nyelte. Szalay József (Soproni Pos­taigazgatóság) bírálta a je­lenlegi megcsontosodott ke­reteket, amelyek gátolják a rugalmasságot. Az MSZMP keretei között náluk is meg­alakult 15 taggal a reform­­kör. Programjukat eljuttat­ják a megválasztásra kerülő új pártbizottságnak és más fórumoknak. Polgár Tibor (Sopronkőhi­da) arról szólt, hogy a párt­értekezlet célja a program­­alkotás, a testület megújítá­sa. Ezzel azonban a problé­mák még nem oldódnak meg. Ahhoz, hogy ez megtörtén­jen, a szervezeti, működési rendszert kell átalakítani. Kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy a pártnak meg kell újulnia. Ehhez módosítani kell a szervezeti szabályza­tot, nyíltságra, szabad infor­mációáramlásra és ellenőr­zésre van szükség. Mind több tanácskozást nyilvánossá kell tenni, hogy a döntések szé­les körben legyenek ismere­tesek. Sallai Jenő (Autófelszere­lési Vállalat) hiányolta, hogy a Központi Bizottság képvi­selője nem jelent meg a vá­rosi pártértekezleten. Java­solta országos pártértekezlet összehívását. A tagság ne­vében szólt a demokrácia iránti igényről és arról, hogy el kell dönteni, mit akarunk, milyen legyen a párt. Úgy vélekedett, hogy a párt esz­köz a tagság és a nép kezé­ben. Reform? —­­kérdezte. Igen, de céltévesztés nélkül. Végezetül annak a közösségi igénynek adott hangot, hogy a párt egyenlő emberek kö­zössége legyen, mert most nem az. Boros László (GYÁÉV sop­roni főmérnöksége), a Köz­ponti Bizottság tagja­ számot adott 11 hónapos központi bizottsági tevékenységéről, majd a munkahelyi pártszer­vezetek szerepéről szólt. — Világos — mondotta —, hogy módszereinket esetenként meg kell változtatnunk, ko­rábbi jogosítványaink egy részétől meg kell válnunk, és meg kell oldanunk a ve­zetés társadalmasítását, de a meglévő pozíciónkat feladni öngyilkos, őrült ötletnek tar­tom ... Hitem szerint pár­tunk ma a munkahelyeken a legerősebb. Ezt nem szétver­ni, hanem kihasználni kell. Ugyanakkor a munkahelyi pártszervezetek erre alkal­mas, a feladatot vállaló tag­jaival célra orientáltan erő­sítve a lakóterületi munkát vehetünk részt a választási küzdelmekben. Legfontosabb teendőnk, a tagság megsza­badítása a bűntudattól, meg­értetni velük, hogy a jelen­legi helyzetért nem ők, ha­nem vezetőik felelősek. Szán­dékaink szerint a választá­s Folytatás a 3. oldalon.) Dr. Fülöp József életrajza Dr. Fülöp József, az MSZMP Győr-Sopron Megyei Oktatási Igazga­tóságának -­tanszékvezető­je 1943-ban született Sop­ronban. Általános és kö­zépiskoláit szülővárosá­ban végezte. Sorkatonai szolgálata után elvégezte a fertődi felsőfokú mező­­gazdasági technikumot. Ezt követően került a KISZ apparátusába. 1967-től 1972-ig volt függetlenített ifjúsági vezető. A megyei oktatási igazgatóság sop­roni pártiskoláján kez­detben tanárként dolgo­zott, jelenleg a munkás­­mozgalom története tan­szék vezetője. 1979-ben kitüntetéssel védte meg diplomáját az Eötvös Ló­­ránd Tudományegyete­men tudományos szocia­lizmus szakán. Nős — fe­lesége pedagógus —, egy gyermek édesapja. Az MSZMP-nek 1967 óta tagja, 1980-tól a pártis­kola alapszervezetének titkára. 1989. május 2., kedd

Next