Kisalföld, 1989. november (44. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-01 / 258. szám

2 Viharos tisztújítás (Folytatás az 1. oldalról.) Minden vihar és lobogás mellett is, a többkörös sza­vazással, egészséges szellem ébresztésével próbált meg­újulni a megyei szövetkezeti érdekvédelem. Mert abban csaknem mind egyetértettek, hogy érdekvédelem nélkül nem létezhet a termelőszö­vetkezet, s ezt az érdekvé­delmet megtöltve megfelelő politikai tartalommal — gon­dolva itt az agrárreformkör szerveződésére, gyarapodó taglétszámára — erről majd lapunk későbbi számában szólunk — ütőképes egység hozható létre a kormányszin­tű tárgyalásokkor. Teljes vezetőségcserét kez­deményezett az érdekvéde­lemben a jelölőbizottság, no, nem azért, mert mostanság a mindenkit leváltani divat járja. A korábbi vezetés, s így az elnökség is már jó né­hány évet „leszolgált”, de ok volt némely esetben az alkal­matlanság is, ez az őszinte beszéd, még ha fájdalmas is, összesen százhuszonhárom szavazatból száztizenhat a szövetség elnökének Hári Gyulát, a szanyi téeszelnököt, a megyei agrárreformkör vezetőjét választotta. Elnök­­helyettesnek két jelölt volt, Kovács Tibor, a mórichidai téesz elnöke, valamint Nagy Attila, a tápi téesz elnöke. Végül is, kétszeri fordulóra Kovács Tibor kapta meg a többség bizalmát. A szövet­ség függetlenített titkára, a volt titkárhelyettes, Szabó Árpádné lett, a szavazatok 90 százalékát nyerte el. Az elnökségbe is új tagok kerültek, nem túlzás azt ál­lítani, hogy a megye jó me­zőgazdasági szakemberei. Hogy ez a megújult vezetés mennyiben tudja megtölteni hasznos tartalommal a föl­vállalt érdekvédelmi szere­pet, a nagyon is nehéz gaz­dálkodási és társadalmi kö­rülmények között? Abban mindenesetre van igazság, hogy a sikeres munkára csak egy módon van lehetőség, ha összefognak a szövetkezetek és komolyan veszik, amire váltakoznak. Ha a vezetés önmagán is tud majd újíta­ni, ugyanakkor képes lesz arra, hogy megújítsa a szö­vetkezeti gazdálkodást, s ki­alakítson egy vállalkozáso­kon alapuló , rendezett tu­lajdonviszonyokkal — együtt­működést. G. Szabó Beiktatták az új főkapitányt Állománygyűlést tartottak tegnap a Győr-Sopron me­gyei Rendőr-főkapitánysá­gon. Ismertették a belügymi­niszter parancsát, amely sze­rint nyugállományba helyez­te a szolgálat felső korhatá­rának elérése miatt a Bel­ügyminisztérium állományá­ban végzett eredményes munkája elismerése mellett — dr. Simon Tihamér ren­dőr-vezérőrnagyot, a Győr- Sopron Megyei Rendőrfőka­pitányság vezetőjét, egyben aranygyűrűt adományozott számára. A szolgálat érdeke­iben november 1-i hatállyal dr. Takács Győző rendőrez­redest, a Fejér megyei RFK közbiztonsági főkapitányhe­lyettesét áthelyezte a Győr-Sopron megyei RFK-hoz, és kinevezte megyei főkapitány­nak. , Dr. Simon Tihamér több évtizedes eredményes pálya­futását Földesi Jenő altábor­nagy, belügyminisztériumi államtitkár méltatta, és be­mutatta az új főkapitányt. A búcsúzó és a kinevezett fő­kapitány személyes hangvé­telű szavai után Vidus Tibor határőr ezredes szólt a társ fegyveres erők és testületek képviseletében. Az állomány­gyűlést követő pohárköszön­tőjében Szabó Mihály, Győr- Sopron megye Tanácsának elnöke köszönte meg a búcsúzó főkapitány munká­ját, és kívánt eredményes te­vékenységet az utódnak. Dr. Takács Győző 1941-ben született Rábacsanakon. A helyi általános iskola elvég­zése után a győri közgazda­­sági technikumban érettségi­zett. 1963-ban lépett a Bel­ügyminisztérium állományá­ba. Előbb operatív tiszt, majd főoperatív tiszt volt az állami biztonsági szolgálatnál, 1971-től alosztályvezető. Ezt követően a megyei főkapi­tányság népgazdaság- és tár­­sadalmitulajdon-védelmi osz­tályának vezetője, 1984-ben került Székesfehérvárra a megyei főkapitányság állam­­biztonsági helyettesi tisztsé­gébe. Rendőrakadémiát és jogi egyetemet végzett. Változások az érettségiben Gyökeresen megváltozik az érettségi vizsgáztatás mód­szere hazánkban, erről tájé­koztatta az újságírókat Be­nedek András, az Országos Pedagógiai Intézet főigazga­tója. Olyan vizsgarendszer ki­alakítására törekszenek, amely megfelel a középisko­la kettős funkciójának, szá­mon kéri az általános­ mű­veltséget, és figyelembe ve­szi a felvételi követelménye­ket. A nemzetközi gyakorlat szerint egyes tárgyakból alap­fokú, másokból emeltszintű vizsgára jelentkezhet majd a tanuló. Mivel erre még sem a diákok, sem a tanárok nin­csenek felkészülve, ez a szisz­téma 1990-ben még nem ve­zethető be. Ám így is jelentős módo­sításokat javasolt az intézet, kiindulva abból, hogy egyér­telműbbé akarják tenni a követelményeket, s egyszerű­síteni az ügyvitelt, minimá­lisra csökkentve a tételek „ki­szivárogtatásának” lehetősé­gét. Ezért a legtöbbeket érin­tő tantárgyaknál — magyar nyelv és irodalom, matema­tika, fizika és kémia — a tit­kosságot teljes nyilvánosság­gal óhajtják felváltani, és ehhez a tévét és a rádiót is igénybe veszik. A részletekről a szaktárgyi érettségiket előkészítő peda­gógusok adtak tájékoztatást: a magyar nyelv és irodalom tantárgy írásbeli tételeire pedagógusoktól kérnek ja­vaslatokat, és ezekből állíta­nák össze a 100—120 tételt tartalmazó listát. Ezt az érett­ségi vizsga előtt egy-két hó­nappal tervezik nyilvános­ságra hozni, majd az írásbeli napján TV-közvetítés kere­tében húznának ki a tételek közül hármat. Végül is a ta­nuló választana egyet a há­rom tételből. Hasonlóan bevonják a tö­megkommunikációt a mate­matika, a fizika és kémia érettségi vizsga folyamatába is. Mindhárom tárgyból köz­kézen forog az összefoglaló feladatgyűjtemény, ezek a könyvek képeznék a tervek szerint az írásbeli vizsga anyagát. A vizsga napján a tévében és a rádióban mon­danák be a több ezer fel­adat közül kiválasztott példák sor­számát, a helyes megoldáso­kért járó pontszámokat, to­vábbá az elégséges és jeles érdemjegy ponthatárait. Nyi­tott kérdés még a dolgoza­tok javításának módja: vagy az esti TV-adásban ismerte­tik majd a részletes javítási útmutatót, vagy rábízzák a javítást a szaktanárokra. KIMLFÖLD 1989. november 1., szerda TELEX MOSZKVA. Mihail Gorba­csov és George Bush első ta­lálkozójára idén december 2—3-án kerül sor a Földközi­­tengeren : a megbeszélések felváltva egy szovjet, illetve egy amerikai hadihajó fedél­zetén zajlanak majd — je­lentette be tegnap moszkvai sajtóértekezletén Eduard Se­­vardnadze, szovjet külügymi­niszter. ANKARA. Első ízben van 1960 óta civil államfője Tö­rökországnak Turgut Özal eddigi miniszterelnök szemé­lyében, akit kedden válasz­tott meg az ankarai parla­ment. MONTREAL: „A mai Ma­gyarország, bár magában hordozza azokat a képessége­ket, lehetőségeket, amelyek­kel önmagát felemelheti, sor­sát megfordíthatja, ahhoz, hogy a képességeket kibonta­koztathassa, szüksége van a külvilág támogatására”.­­ Ezt hangsúlyozta Pozsgay Imre államminiszter a toron­tói programja befejezéseként tiszteletére adott díszvacso­rán. A Kereszténydemokrata Néppárt Bemutatkozó gyűlés Dunaszegen találkoztak né­hány nappal ezelőtt a Ke­reszténydemokrata Néppárt néhány helyi szervezetének küldöttei. A fertődi, szanyi, mosonmagyaróvári csoportok tagjaihoz csatlakoztak az ér­deklődők. Jelen volt az érte­kezleten a párt országos szervező-titkára, Lánczky­­László is — tájékoztatta szerkesztőségünket a párt mosonmagyaróvári csoport­jának titkára. A gyűlést Cséfalvay Gyu­la agrármérnök, a (Baranko­­vics-féle) Demokrata Nép­párt ,1947-es képviselőjelölt­je, a Magyar Parasztszövet­ség vezetőségi tagja nyitotta meg. Cséfalvay Gyula kez­deményezésére a mai magyar falu alapvető problémái ke­rültek napirendre. Dr. Sza­­bady Balázs közgazdász hoz­zászólása nyomán megkezdő­dött eszmecserében többek között Payer Károly nyugdí­jas főkönyvelő mutatott rá arra, hogy a földtulajdon rendezését szerinte az 1947. január 1-jei állapotnak meg­felelően lenne célszerű elvé­gezni. Ebből kiindulva a me­zőgazdaság többszektorúsá­­gán belül kell helyreállítani az egyének és a falvak­­tu­lajdonosi jogait, a közbirto­kosságát és ezen az úton el­indulva, szervesen kialakíta­ni egy olyan termelési ren­det, amelyben a munka és a vállalkozás visszanyeri értel­mét. Dunaszegen szóba került a Parasztszövetség megalakí­tásának, a helyi érdekvédel­mi szervezet létrehozásának, igénye. A résztvevők rámu­tattak: a tanácsok, az alter­natív mozgalmak és új de­mokratikus pártok közötti rendszeres kapcsolat kialakí­tásának fontosságára, a köz­életben az öntudatos résztvé­­tel időszerűségére. Ennek le­hetőségéről szóltak a Keresz­ténydemokrata Néppárt érdi, fertődi, szanyi helyi szerve­zeteinek küldöttei gyakorlati példák alapján. A mosonmagyaróvári helyi Szervezet nevében Csorba ,Dezső számolt be a mosoni temetőben rendezett 26-i megemlékezésről és a párt bontakozó munkájáról, ter­veiről. A megjelentek elérkezett­nek látták az időt, hogy megalakítsák a Keresztény­­demokrata Néppárt ideigle­nes megyei intézőbizottságát. Cséfalvay Gyulát delegálták a párt országos intézőbizott­ságában. Szocialista mozgalom nélkül nincs demokrácia (Folytatás az­­ oldalról.) jöttéhez. Szavai szerint e párt nélkül a köztársaság nem születhetett volna meg. Arra törekszünk — jelentet­te ki —, hogy az országban a demokratikus átmenet tör­vényi megalapozását és sta­bilitását előre vigyük. Hang­súlyozta: szocialista mozga­lom nélkül nincs, nem volt, nem lesz demokrácia és hoz­­záfűzte: tovább kell haladni a köztársaság építésében. Ki­tért arra, a közjogi bonyo­dalmak sejtetik, a jogálla­miság csapdákat is rejt és példákat említett, hogy a ki­erőszakolt népszavazás té­nyéhez (amelyet az SZDSZ aláírásgyűjtéssel hitelesített) miért kell igazodni. Ezután arról beszélt, hogy az MSZP-nek milyen viszo­nya az MSZMP-hez. Válasza: kritikus. Felsorolta a bírál­ható pontokat és­ megjegyez­te: a tagság nem bűnös az MSZMP döntéseiért, akarata megtört a bürokrácia gátja­in. Kijelentette: az MSZP számít a volt MSZMP-tagok részvételére. Vitatkozó párt leszünk, amelyben helye van a baloldali szociáldemokra­táknak és a reformkommu­nistáknak. Az új párt az igazság egymás mellettiségét kívánja érvényre juttatni, a sokféleségből az egységet ko­vácsolja ki. Az MSZP céljai között a szónok a követke­zetes, radikális gazdasági mo­dernizációt említette, amely a nép részvételével valósul meg. Részletes kifejtése után rámutatott arra, hogy ennek módszerei türelmet igényel­nek. Emlékeztetett, hogy az egyenlőtlenségnek ésszerű ha­tárt akar szabni az új párt és a mindennapi élet bizton­ságára törekszik. Ettől va­gyunk szocialisták — mond­ta —, és attól, hogy törté­nelmileg kiegyezünk a piac­cal, mert a piac erősítésétől remélhető a nemzeti jövede­lem­ gyarapodása. Befejezésül a népérdekről szólván azt említette, hogy sokat beszélnek róla jogosan, ám követendőnek azt jelölte meg, ha gondolatok, prog­ramok versenyeznek egymás­sal, továbbá azt, hogy az MSZP a népérdeket nem el­vont értékekből származtat­ja hanem, az emberek konk­rét szándékából. A szimbólu­mok korát éljük — mondta a nagygyűlés szónoka — és a párt jelképéről ejtett szót. A vörös szegfűről, mint a béke szimbólumáról tett em­lítést. Azt kívánom — mond­ta beszédének végén az MSZP elnöke —, hogy Sop­ron haladó népe tűzze fel a szimbólumot. Aki nem tűzi fel, az tisztelje meg a szo­cialistákat, akik a nemzet­ért, a haladásért dolgoznak. A nagygyűlésen ezt köve­tően tájékoztató hangzott el az önkormányzattal és a vámszabadterülettel össze­függő teendőkről, majd Nyers Rezső időszerű pártpolitikai és gazdaságpolitikai kérdé­sekre válaszolt. A nagygyű­lés az Internacionálé közös eléneklésével zárult. Az MSZP elnöke a késő esti órákban visszautazott a fő­városba. V. L. Mosonmagyaróvár és ürese kézfogása (Folytatás az 1. oldalról.) által működtetett intézmény­ben, az elhagyott gyermekek otthonában fogadtak ben­nünket, ahol háromszázan tanulnak és szakmát is kap­nak a diákok; nyomdászokat és fémmunkásokat nevelnek például. A tánccsoporttal kö­­­zösen meglátogattuk az Alfa Rómeó gyár múzeumát is, és megnéztük a gazdag kisváros több nevezetességét. A mű­emlékek közt bolyongva fel­tűnt, hogy Arese városszer­kezete hasonlít Mosonma­gyaróváréhoz. Feltűnően sok a zöldfelület, vizei nincse­nek, csak egy kis patakuk. Mezőgazdasággal nem fog­lalkoznak, kulturális éle­tük gazdaságot sugall, jól el vannak látva intézményháló­zattal. ” Az alapítólevél kétnyel­vű szövege tanúsítja: „Mi, Mosonmagyaróvár polgár­­mestere és Arcse polgár­­mestere kijelentjük: váro­sunk közös akarata, hogy a­ jövőben létrejöjjön egy ered­ményes szociális, kereskedel­mi, kulturális és sportkap­csolat elsősorban a fiatalo­kat illetően. Miután városa­ink vezetősége a testvérvá­rosi kapcsolat létrejötte ér­dekében egyhangúan szava­zott, a mai napon ünnepé­lyesen kijelentjük, hogy Mo­sonmagyaróvár és Arese egy­mással szoros testvérvárosi kapcsolatot kötött". Hol és milyen publikum előtt írta alá az alapítólevelet Makai József és Ruggero Gentile? — Szombaton este fél ki­lenckor kezdődött a hivata­los ceremónia a hétszáz né­zőt befogadó városi színház­teremben. Teltház előtt hang­zott el, hogy ők barátilag kö­zelednek egy keleti városhoz. "Erre azt válaszoltam, hogy aki nekünk barátunk akar lenni és jó szándékkal, teszi, annak mi is baráti kezet nyújtunk. Elmondtam még: városukat a rövid idő alatt megismerve hiszem, hogy az ezer kilométeres távolság el­lenére nemcsak az alapítóle­vélben leírt kapcsolatokban merül ki testvéri­­mivoltunk, hanem az ipari, az idegen­­forgalmi és a műemléki te­rületen is gyümölcsöződhet a két város kapcsolata. Ez­után lépett színpadra másfél órási műsorával a mosonma­gyaróvári néptánccsoport nagy sikerrel. Tombolt a kö­zönség, alig akart hazamenni. 1989. október 28-tól Mo­sonmagyaróvárnak is van már testvérvárosa. Ami a folytatást illeti: jövőre, már­cius végén kulturális delegá­ció érkezik Mosonmagyar­óvárra Arcse városából,­hogy a testvérvárosi kapcsolat bő­vítésének lehetőségeiről foly­tatódjék a megkezdett ta­nácskozás. Úgy hírlik, foci­csapat is jön a delegációval, így nemzetközi barátságos mérkőzésre is van kilátás. H. V. Gyorslista Nyeremény­jegyzék az 1989. október 30-án megtartott október havi hatos lottó tárgynyerem­ény-sorsolásról, melyen az október havi hatos lottó szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben a következő rövidítéseket használtuk: D Szerencse-utalvány (30 000 Ft) E Sanyo rádiómagnó F Vásárlási utalvány (7000 Ft) G Vásárlási utalvány (5000 Ft) H Vásárlási utalvány (4000 Ft) A nyertes szelvényeket 1989. november 20-ig kell a totó-lottó kiren­deltségek, az OTP-fiókok vagy a posta útján a Sportfogadási és Lot­tóigazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) el­juttatni. A hivatalos tárgynyereményjegyzék november 7-től megte­kinthető az OTP-fiókokban, totó-lottó kirendeltségekben és a posta­­hivatalokban. Győr: 1 421 438 f 1 454 719 f 1 009 066 e 1 477 573 g 1 031 920 g 1 511 854 e 1 043 347 g 1 523 281 e 1 134 763 h 1 534 708 g 1 271 887 h 1 557 562 g 1 294 741 h 1 500 416 h 1 306 168 g 1 694 686 e 1 fin 595 h 1 706 113 t 1 329 022 h 1 717 540­­ 1 340 449 g 1 728 967 g 1 397 584 e 1 751 821 h 8 002 390 h 8 230 930 g 8 013 817 g 8 242 357 g 8 036 671 g 8 253 784 g 8 093 806 d 8 265 211 g 8 105 233 e 8 288 065 g 8 116 660 g 8 299 492 g 8 128 087 f 8 310 919 h 8 139 514 g 8 322 346 h 8 162 368 d 8 333 774 h 8 173 795 e 8 345 200 h 8 185 222 f 8 368 054 h 8 196 649 f 43 231 831 e 8 208 076 g 43 266 112 e KISALFÖLD. Politikai napilap. Szerkesztőség: Győr, Tanácsköztársaság útja 51. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 15-544. Főszerkesztő: KLOSS ANDOR. Főszerkesztő­helyettes: CSISZKA ANTAL, VARGA LAJOS. Telefon: 13-042. Délutáni szerkesztő: 12-475. Kiadja a Győr Megyei Lapkiadó Vállalat, Győr, Tanácsköztársaság útja 51. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 15-544. Felelős kiadó: KUKORELLI KÁROLY igazgató. Telefon: 12-142. Hirdetésfelvétel: 16-313. Telex: 24-364. Fax: 12-142. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a posta­­hivatalokban, a hírlapkézbesítőknél és a hírlapüzletekben. Készíti a Széchenyi Nyomda. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN igazgató. Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507.

Next