Kisalföld, 1989. december (44. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-01 / 284. szám

1989. december 1., péntek XLIV. évfolyam 284. szám Ara: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP Építők párbeszéde Lehetőség az önállóságra Az ötezer dolgozót foglal­koztató és ezzel az ország legnagyobb építőegységének számító Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat tegnapi vállalati tanácsülésén a tu­dósító hallott idézetet Bibó Istvántól és Pascaltól, mégis inkább az egyik jelenlévő szavait szerené tolmácsolni. Egy kora szerint fiatalember mondta: Mint polgár, mesz- szemenően az önállósulási törekvések mellett van, de kénytelen cégének érdekeire is figyelni. Annak ismereté­ben érthető a fentiek böl­csessége. hogy a cég történe­tének talán eddigi legizgal­masabb kérdésében kénysze­rült döntésre. A vállalat soproni főmér­nöksége néhány hete hétszáz alkalmazottja nevében petí­ciót juttatott a főnökséghez, és ebben kifejezte, a jövőben Győrtől függetlenül, tehát önállóan kíván dolgozni. Sopronban és a vállalati köz­pontban egyaránt elkészítet­ték a gazdasági elemzéseket. Az előző az elszakadás elő­nyeit volt hivatott bizonyíta­ni, az utóbbi — ugyanazok az adatok, más nézőpontból — a különválás hátrányaira mutattak rá. Nem tűi magas hőfokú vi­tában. tegnap a vt-ülésen szóban is ütköztette a két tá­bor nézőpontjait. Nem csatá­rozás folyt, mert ahogy a cég vezérigazgatója mondta, nem ellenségek álltak szem­ben egymással. A kívülálló azonban így is meglehetősen nagy zavarban volt. Amikor ugyanis, nem szakember lé­vén, a soproniak képviselőjé­nek csiszolt szavait, igazán hatásos érveit hallgatta, úgy vélte, igaza van. Mármint annak az érvelésnek, hogy a vállalat vezetősége ötezer ember érdekeiről beszél, amikor igyekszik összetarta­ni az eddigi szervezetet, a soproni főmérnökség önálló­sulása viszont az ott dolgozó hétszáz embernek a létét je­lentheti. A cég vezérigazgatójának ellentétes érvelése nem ke­vésbé meggyőző zolt a laikus számára, márcsak azért is, mert nem arról beszélt a cég első embere, miért nem cél­szerű a soproniak önállósulá­sa, hanem arról, miként le­hetséges az. „Azt a szándékot, hogy külön akarnak válni — mondta — tiszteletben kell tartani.” Mindazonáltal a Gyáév vállalati tanácsának tagjai tegnap döntő többséggel nem hagyták jóvá a soproni fő­mérnökség teljes különválá­sát. Arra törekszik azonban a cég, hogy a soproni hét­száz ember a lehető legrövi­debb időn belül, estleg már 1990. januárjától korlátolt felelősségű társaságként te­vékenykedjen tovább. legko­rábban. egy éven belül látott a vállalati tanács lehetőséget a soproni főmérnökség teljes különválására. Ha már a tanácskozáson Pascaltól idéztek, hadd em­lékeztessen a tudósító arra a fizikustól származó feltétele­zésre, hogy bizonyos kísérle­teket nem lehet maradékta­lan sikerrel evégezni, mert maga a kísérlet is megváltoz­tatja annak végeredményét. Ma, a mai rendelkezések sze­rint a vállalati tanács dönti el, önállósulhat-e egy több egységből álló cég akárme­lyik részlege. Elképzelhető, niilia iiSFll ttyä mm n Versenyben az ügyfélért Az országban elsőként biz­tosítási tanácsot hívott élet­re az Állami Biztosító Győr- Sopron Megyei Igazgatósága, s a társadalmi testület első ülését tegnap tartották meg az ÁB győri székházában. A közreműködésre felkéirt vál­lalatvezetőket, igazgatókat, illetve a megyében jeles eredményekkel rendelkező termelőszövetkezeti vezetőket Krasznai Gyula, az Állami Biztosító Győr-Sopron Me­gyei Igazgatóságának veze­tője köszöntötte, majd ismer­tette a szétválás után önálló­sult intézet gazdasági ered­ményeit és terveit. E tájékoz­tatóban hangzott el, hogy az Állami Biztosító az önszerve­ződés elvén létrehozott „ve­szélyközösség” elméletével szakítva, helyenként banki funkciókat is felvállalva, jö­vedelemérdekeltségű szerve­zetté nőtte ki magát. A be­járt út persze nem volt ilyen egyenes, hiszen minit elhang­zott: a vállalkozói díjrész és a kockázati díjrész egymást kompenzáló hatása ellenére időnként nehéz helyzetbe ke­rült az intézet, s a piacért folytatott versenyben olykor ■tisztességtelen konkurenciá­ba is botlott. Az államilag elhatározott díjegyenlőség hogy maholnap nem a vt-től függ majd ez. A gyakorlat bizonyítaná be, és bizonyítja majd be feltehetően, mennyi­re alaposak voltak a soproni­ak számításai, miként boldo­gulnak önállóan. Nincs olyan számítás, amelyik csalhatat­lan lenne, akár a soproniak érve mellett, akár az ellen szól — előre. A Gyáév ve­zetőinek azon vélekedését, hogy állami vagyon fölött rendelkeznék, és kötelessé­gük ezen vagyonra vigyázni — ugyancsak tiszteletben kell tartani. Tegnap a me­gyei építőipari vállalatnál végül is olyan döntés szüle­tett, amely nem mond ellent az önállósulási törekvések­nek, ám az utóbbi szempont­ra is igyekszik figyelemmel lenni. F. J. Holnapi számunkból A meghiúsult kísérlet Brzezinski, a neves lengyel származású ame­rikai professzor, Carter elnök egykori nemzetbiz­tonsági főtanácsadója, Kelet-Európa szakértő A meghiúsult kísérlet — A kommunista rendszer al­konya cimmel jelentetett meg könyvet, amely né­met nyelven kapható a nyugati könyvpiacon. Eb­ből a kötetből adunk egészoldalas részletet hol­nap a Kisalföld Magazin­ban. Ugyancsak holnapi számunkban olvasható cikk arról, hogy vajon ki találta ki a leningrá- di modellt. A demokra­ták vagy a konzervatí­vok? mellett a szolgáltatások szín­vonalát csak akkor lehet emelni, ha az ügyfél — leg­több esetben egy gazdálko­dó egység vezetője — is be­tartja a „játékszabályokat”. Dr. Nagy Mihály, a szili termelőszövetkezet elnöke, az első testületi ülés legak­tívabb résztvevője, nevén is nevezte a dolgot: aki a Hun­gária körúton focizik, az ne rúgjon gólt az Üllői úton, a saját kapujába. Immár nyílt titok: a szimpátia-szavazás ered menyeként mindkét in­tézetnél nagyok a vesztesé­gek. Lemondó levelek és tu- dakozványok érkeznek ide is. oda is: de a helyzet előbb- utóbb stabilizálódik. Hiszen a piac adott, a verseny „éles­ben” megy, és senki nem kérdőjelezi meg az alapigaz­ságot: győzzön a jobbik! Az Állami Biztosító megyei ve­zetői — azok után, hogy azt a -bizonyos kesztyűt felvették —, időben és térben is meg- küzdenek a jelenlegi partne­rek kitartásáért, s a jövőbe- niek bizalmáért. Túl azon, hogy alkalmazottként, mun­kásként is biztonságosabb az élet, ha van rá biztosítás .., K. M. Horváth Ede, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója mától két hétre szabadságra megy, és ezt a tényt közölni kívánta a nagyvállalat éppen ma megjelenő üzemi lapjában. A hírrel kapcsolatban teg­nap este megkerestük Horváth Edét: — Vezérigazgató Üt, mi már csütörtök délután úgy hallottuk kommentálni a Rába közleményét, hogy az On szabadságra menetele tulajdonképpen tisztségéről való lemondásának, tehát visszavonulásának előké­szítése. — Ez nem igaz. Egyszerűen szabadságra megyek. El­végre szabadság nekem is jár. Egyébként igaz, nem valami rózsás ebben az irodában lenni, de ez más kér­dés. — Miért tartotta szükségesnek írásban közölni, bogy szabadságra megy? — A Rábát körülvevő helyzet miatt. Azért, nehogy azt gondolja bárki is, hogy Horváth Ede lelép. Nem lépek le. Két hétre kiírattam a szabadságomat. Leg­alább papíron fogy. De azért bejárok majd a gyárba. Nagyon felgyorsultak most a gazdasági események. Rengeteg az intéznivaló. Itt leszek mindennap, de esetleg nem estig. Ami szerdán Mosonmagyaróváron történt, azon túltettem magam, igaz, holnap nyilván jön majd az újabb támadás. Ellenem, a gyár ellen. — Tehát ezekért közölte az említett tényt. — Igen, ezekért. Ha nem jelenik meg, azt mondják, becsaptam az ajtót. Én is hallottam már, jöttek hoz­zám is ilyen hírrel. Egyébként ha külföldre megyek, akkor is átadom az ügyek intézését, és ezt teszem most is. Zalán Barnát és Imre Gyula vezetőtársaimat bíztam meg a helyettesítéssel. Tehát mégegyszer hang- j súlyozom, ez nem felmondás. Még annyit hozzáteszek, tekintettel a kialakult szituációra, szeretném az ügye­ket véglegesen lerendezni. A magam szempontjából és az általam irányított vállalat számára is. Ennyit tudok mondani. A szabadságomat ilyen értelemben szeret­ném felhasználni. F. J Koordinációs tanács alakult A Magyar Szocialista Párt városi pártértekezleteinek le­zajlása után — mint azt Boros László, az MSZP Országos Elnökségének tagja bejelentette — megszűnt a párt megyei ideiglenes szervezőbizottsága, és megalakult a koordinációs tanács, amelynek egyelőre 8 tagja van. A tanács létszáma várhatóan tízre növekszik a legközelebbi, december 8-án esedékes ülésén, és tagjai akkor választják meg a vezetőjét. Várható az is, hogy a december 8-i ülésen részt vesznek az MSZP városi pénzügyi ellenőrző-, valamint az egyeztetőbi­zottságainak vezetői. A koordinációs tanács ülésén szó volt arról, hogy decem­ber 20-ig befejeződik a párt szervezeti kiépítése, és sor ke­rül a közeljövőben az országos választmány tagjainak meg­választására. Ennek lehetséges módozatairól is szó volt a megyei koordinációs tanács tegnap délután Győrött tartott ülésén. Magyar javaslat Bős—Nagymarosról Ökológiai garanciákat! Tegnap Budapesten, a Kül­ügyminisztériumban átadták a csehszlovák félnek a bős— nagymarosi beruházás ál­lamközi szerződésének — Magyarország által ajánlott — módosítási javaslatait. A szerződésmódosítási igény lé­nyegéről november 3-án —a parlamenti döntést követően — már tájékoztatta Cseh­szlovákiát a magyar kor­mány. Az Országgyűlési október 31-i felhatalmazása alapján a Minisztertanács javasolja a vízlépcsőrendszer csűcsnajá- ratásiának .mellőzését, a nagy­marosi vízlépcső elhagyását. A magyar fél az ökológiai­lag szükséges feltételek meg­teremtése esetén kész a bőst erőmű alapüzemmódjához szükséges létesítmények be­fejezésére és üzemeltetésére. Udvari László a bős—nagy­marosi beruházás kormány­biztosa az MTI munkatársá­nak elmondta: a magyar fél megfelelő ökológiai garanciá­kat kér. Amennyiben Cseh­szlovákia kész az államközi szerződés módosítására, a nagymarosi létesítmény el­hagyására, továbbá kifeje­zésre juttatja szándékát az onkológiai" garancia-egyez­mény megkötésére, akkor ■Magyarország dunakiliti tér­ségében folytatja az épitési munkákat. A meder áttölté­sére viszont csak a garancia- rendszerre vonatkozó megál­lapodás aláírása után kerül­het sor. A magyar fél a tárgyalá­sok során tisztázni kívánja többek között az új helyzet­tel kapcsolatos tulajdonjogi, üzemeltetési, energiatermelé- ®i és -elosztási, árvízvédel­mi, hajózási, valamint az anyagi veszteségek közös el­számolására vonatkozó kér­déseket is. A tárgyalási irány­elvek kidolgozása, a széles körű tudományos előkészítő munka jó ütemben halad — mondotta a kormánybiztos. Az érintett Duna-szakasz menti települések infrastruk­turális fejlesztésével is fog­lalkoznak a szakemberek: részletes terv készül erre. A tárgyalási anyagok ki­munkálásához a kormány- biztos konzultációra kérte fel az Országgyűlés bős—nagy­marosa ad hoc bizottságát, a Minisztertanács bős—nagy­marosi beruházást ellenőrző társaodalmá bizottságot, a (Folytatás a 2. oldalon.) Szűrös Mátyás japán Interjúja Március 18-án választások? Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök tegnap interjút adott a Kyodo hír- ügynökség vezérigazgatójá­nak, Szakai Sindzsinek. A japán hírügynökség a nyolc órás időeltolódásra való te­kintettel az interjúból még aznap késő este gyorshírben azt emelte ki, hogy az ál­talános választásokat jövő év március 18-án tarthatják meg. Amennyiben a választások! eredményeként koalíciós kormányt kell létrehozni, annak tagjai három csoport­ból kerülnek majd ki, ame­lyek közül a Kyodo a kor­mánypártot és a Magyar Demokrata Fórumot említet­te, hivatkozva Szűrös Má­tyás kijelentésére. (MTI) KISZÖV küldöttközgyűlés A fl / ■ ■■ rr profike a jovo A piacgazdaság 'kísérleté­ben meglehetősen különleges szerep hárul a szövetkeze­tekre. Az államszocializmus elavult intézményrendszeré­ben a szövetkezeti mozgal­mon ‘belül az ipari szövet­kezetek, kisszövetkezetek minden védőernyő nélkül él­tek és fejlődtek, noha a „po­litika” szinte észre sem vet­te őket. Csak a legutóbbi időben derült ki megyénk­ben is, hogy az általánosan leépülő gazdaságon belül, ők szemben az árral töretlenül fejlődnek. Az ok kézenfekvő és egyszerű, minden szándék ellenére az egyéni érdekelt­ség a társulási formában to­vább élt, s tulajdonviszonya­ik sem olyan kuszák, mint az állami vállalatoké. (Megyénk ipari szövetkeze­tei nemcsak a népgazdaság, hanem a szövetkezeti moz­galom (berkein belül is el­mondhatják: messze az átlag felett gyarapodtak, s ez nem­csak a szövetkezetek, hanem tagjaik egyéni jövedelmére is igaz. Nem véletlen, hogy a tegnapi, kongresszusi elő­készítő megyei küldöttérte- kezllietükön élénk, tartalmas vita után 100 százalékos vá­lasztási aránnyal az ipari szövetkezetek jövendő or­szágos irányító testületébe választották Sántha Lajost, Horváth Jánost, Tóth Tibort, Schreiner Jenőt Papp Jó­zsefet, az elnöki testületbe pedig Horváth Jánost dele­gálták. Ami az érdekképviseleti szervezetet és az apparátusit illeti, a valódi tulajdonosok meghatározású mellett dön­töttek országos és megyei szinten egyaránt A szellemi és anyagi tőkét egyben kell tartani, és a régi mechaniz­must el kell felejteni. Profi szervezőkre, vezetőkre van szükség. A közös költségek csökkentése, a karcsúsítás, a minőség Követésével jár majd együtt. H. So Horváth Ede nem lép le

Next

/
Thumbnails
Contents