Kisalföld, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-02 / 153. szám

1990. július 2., hétfő POLITIKAI NAPILAP XLV. évfolyam 153. szám­ára: 4,30 Ft Kereszténydemokrata Internacionálé Csúcstalálkozó Budapesten Budapesten, záróüzenet elfogadásával befejeződött a Kereszténydemokrata Inter­­­nacionálé első csúcsértekez­lete. A konferencia érdemi munkája lényegében egyet­len napra, szombatra kon­centrálódott, de a már pén­teken Budapestre érkezett magas rangú politikusoknak alkalmat kínált négyszem­közti megbeszélésekre is a tanácskozás. E tárgyalások egyik figyelemre méltó moz­zanata a Mazowiecki-Antall- Kohl hármas találkozó volt. Az 54 ország keresztény­­demokrata pártjait tömörítő szervezet, a Keresztényde­mokrata Internacionálé csúcsértekezletének témája­ként a Kelet- és Közép-Euró­­pa jövője, valamint a keresz­ténydemokrácia szerepe a térségben végbemenő válto­zásokban gondolatkört jelöl­tek meg a szervezők. A ta­nácskozásra Budapestre jöttek négy kontinens vezető politikusai: államfők, alel­­nökök, kormányfők. A megnyitó beszédek után a Kereszténydemokrata In­­ternacionálé első csúcstalál­kozójának délelőtti zárt ülé­sén a jelen lévő állam- és kormányfők, valamint párt­­vezetők megvitatták a közép­­kelet-európai országokban végbement változásokat, amelyek a pluralista társa­dalom, a jogállamiság és a piacorientált gazdaság felé mutatnak és üdvözölték a kereszténydemokrácia e fo­lyamatban betöltött szere­pét, valamint azt a tényt, hogy a térség országai közül többen a kereszténydemok­rata orientációjú pártok ala­kíthattak kormányt. Szót ejtettek arról, milyen lehető­ségek nyílnak az új demok­ráciák számára az európai intézményekben, ezen belül az Európa Tanácsba és az Európai Közösségbe való felvételre és kedvezően ítél­ték meg e lehetőségeket. Ugyancsak megvitatták és egyben üdvözölték a két Németország egyesítésének folyamatát és az ebben elért haladást. Végül, de nem utolsósorban a zárt ülés résztvevői szót ejtettek arról is, milyen hatással lesznek a kelet-európai változások a világ számos pontján a demokratizálódásért folyta­tott harcra. A tanácskozás idején több megbeszélésre is sor került a jelen lévő vezető politikusok között. Antall József a szom­bat délelőtti zárt plenáris ülés idején tárgyalt Tadeusz Mazowiecki lengyel minisz­terelnökkel, majd Helmut Kohl nyugatnémet kancel­lárral, ezt követően pedig hármas találkozóra került sor Antall József, Helmut Kohl és Tadeusz Mazowiecki között. „Az Európai Parlament kereszténydemokrata frak­ciója mindent elkövet annak érdekében, hogy Romániát a testület ne részesítse a töb­bi volt szocialista, de ma már a valós reformok útján hala­dó országokhoz hasonló kedvezményekben” - mond­ta többek között a tanács­kozás szünetében tartott sajtóértekezleten Egon Klepsch, a frakció vezetője. • Egy újságíró kérdésre vá­laszolva hozzátette: ahhoz, hogy Románia is elnyerje az Európai Parlament jóindu­latát, Bukarestnek fel kell hagyni a demokratikus ellenzék üldözésével, gon­doskodnia kell arról, hogy az eddigiekhez hasonló inci­densek ne fordulhassanak többet elő, és egyértelművé kell tennie, hogy de­mokratikus társadalmat épít, nem pedig egy újabb totalitárius állam berende­zésén fáradozik. Országos mintatanfolyam A szabad demokraták készülnek a választásokra A helyhatóság választá­sokra történő felkészülés jegyében kétnapos tanfo­lyamra hívták az SZDSZ lehetséges jelöltjeit és azok segítőit Mosonmagyar­óvárra, az első országos mintatanfolyamra. Az össze­jövetel célját nemes egysze­rűséggel így határozták meg a szervezők: jelöltjeinket és a kampányszervezőinket sze­retnénk felkészíteni az elkö­vetkező hónapok tennivalói­ra. Ma már ismert, hogy jú­lius 29-én ismét az urnák­hoz járul az ország választás­ra jogosult lakossága, hogy eldöntse: ki válassza meg a köztársasági elnököt? Az is tudott, hogy szeptember 30- án kerül sor a helyhatósági választásokra, amelynek során az­ egyes települések lakói megválasztják azokat, akik képviselni fogják érde­keiket a jövő helyi önkor­mányzatában, s döntenek arról is: ki legyen a település polgármestere. A fölöttébb érdekes kérdé­sekről tanácskoztak szom­baton délelőtt és délután a szabad demokraták polgár­mester-jelöltjei, valamint a kampányaikat irányító szer­vezők, akik a meghívott ne­ves előadókkal egyetemben részt vettek az estére meghir­detett nagygyűlésen is. A Május 1. ligetbe szervezett SZDSZ-nagygyűlés némi késéssel fél 8-kor kezdődött dr. Tölgyessy Péter előadói beszédével. Az SZDSZ parla­menti frakciójának vezetője több fontos témakörről mondta el az SZDSZ vezetői­nek véleményét a tőle meg­szokott szókimondó stílus­ban. Kifejtette: a köztársa­sági elnök nép által történő választását egy olyan párt erőszakolta ki, amelynek 40 éve volt rá, hogy bizonyítson, de végülis megbukott. Töl­gyessy Péter - az ellenzékbe szorult párt szemszögéből - felelőtlennek nevezte az MDF koalíció által felállított kor­mányt, mondván: az áreme­léseket már a kommunisták is hatékonyan használták a költségvetési hiány csökken­tésére, s a hiteleket nem arra fordították, ami meg­hozhatta volna a felemelke­dést. A jelenlegi kormány, mondta a szónok, Antall József vezetésével most ismét körbejárja Európát, újabb hiteleket vesz fel, ugyanakkor a gazdaságban gyakorlatilag semmiféle vál­tozás nem észlelhető. Félő, mondta Tölgyessy Péter, hogy ez a politika csak további nehézségeket okoz, s amikor majd nem az MDF lesz a vezető párt, az utódok megint csak üres kincstárt örökölnek. A kiváló szónoki képessé­gekkel rendelkező SZDSZ- vezető kíméletlen kritikával illette az egykori pártállam ma is funkcióban lévő veze­tőit, és rosszallását fejezte ki amiatt, hogy az új hatalom is Móricz Zsigmond Rokonok című művének szellemében építkezik. A későbbi kérdésekkel és válaszokkal folytatódó nagy­gyűlés hajnali fél kettőkor ért véget. Az viszont már korábban is tisztázódott: Tölgyessy Péter szerint az SZDSZ-nek meg kell nyerni az önkormányzati választá­sokat, különben egypárti uralom alá kerül az ország. A frakcióvezető stratégiát tartalmazó nyilatkozatai vasárnap délelőtt a plenáris ülés elé kerültek, ahol bizo­nyára - zárt ajtók mögött - kialakították a szükséges taktikát is. Büky Dorottya és Németh Krisztina mintatan­folyamát a következő napok­ban valamennyi megyében megrendezik. K. AT. Tanítókat avattak Győrött Meghatott, virágcsokrot szorongató szülőkkel, isme­rősökkel, és az Apáczai Cse­re János Tanítóképző Főis­kola államvizsgát tett hall­gatóival telt meg szombat délelőtt tíz órakor a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ színházterme. A főiskola tanítóavató és dip­lomaátadó ünnepi tanácsü­lése a Himnusz közös eléneklésével kezdődött, majd Juhász István főigaz­gató-helyettes üdvözölte a megjelenteket, a főiskolai tanács tanait és a nappali tagozaton végzett új diplo­másokat. Francsicsné dr. Hegyi Marianna főigazgató­­helyettes bejelentette, hogy az ünnepi tanácsülés alkal­mával sor kerül a diploma­átadásra, és felkérte dr. Cseh Sándor főigazgatót az ünne­pi beszéd megtartásá­ra. A főiskola új főigazgatója meg­említette: az egyik legneme­sebb feladatot, az új nemze­dék felnevelését vál­laló taní­tói munkát fogják végezni az intézményből most kikerülő hallgatók. Gondoljanak arra, hogy ők már a jövő évezred magyar­jait nevelik majd, európai szellemben és érték­­rendszerben. Szólt egy „házi feladatbról: a közeljövőben életbe lépő tanügyi reformra figyelniük kell az új taní­tóknak, az eddigi metódust felváltja az értékőrző szemléletű nemzeti tanterv, melyet el kell sajátítaniuk. Kifejezte meggyőződését, hogy a főiskolán kapott is­meretek segítségével ez a feladat könnyen megoldható lesz. Az ünnepi beszéd után a főigazgatói hivatal vezetője ismertette az államvizsgák eredményét. Kiváló minősí­tést nyert 21 nappali és 2 levelező tagozatos hallgató. A beszámolót követően a jelöl­tek képviselője terjesztette elő kérelmüket: a sikeres vizsgák után nyilvánítsa a főiskola Tanácsa a végzette­ két általános iskolai tanítók­ká. A kérelem elhangzása után a jelöltek letették a tanítói fogadalmat, majd dr.Cseh Sándor ünnepélye­sen tanítókká nyilvánította őket. A diplomák átadása következett: a tanulmányi eredmény sorrendjében, a jelesekkel kezdve adták át oklevelüket a friss diplomá­soknak, majd a felavatottak képviselője köszönte meg tanáraik munkáját. A tanul­mányi munkájukkal példát mutató hallgatók részére átadták a főiskola Emlék­­gyűrűit, az elismerést Kom­­játhi Erzsébet, Sipőczné Takács Krisztina és Kupi Szilvia érdemelte ki. A főigaz­gatói zárszó után a Szózattal zárult az ünnepély. A levelező és kiegészítő tagozaton végzett hallgatók diplomaátadására délután 1 órakor a főiskola dísztermé­ben került sor. B. Z. Német valutaunió A pénzügyi, gazdasági és szociális unió tegnapi élet­belépéséről a Deutschland­funk, az NSZK országos rádióállomása a történelmi eseményről tudósítva meg­állapította: a DEM-márka bevezetésével az NDK meg­tette az eddigi legfontosabb lépést a két német állam egyesülése felé. Egyidejűleg az NDK-ban hatályossá vált számos új gazdasági és szo­ciális jellegű törvény is, ily módon a joghelyzet is egysé­gesül az egész Németország­ban. A nyugatnémet rádióállo­mások is beszámoltak róla, hogy az NDK-ban vasárnap reggel kinyitottak a bankok, az emberek tűzijátékkal, autókürtök megszólaltatásá­val, örömujjongással kö­szöntötték a valutauniót. Éjféltől kezdve a belnémet határon megszűnt a szemé­lyi ellenőrzés. Úgyszintén eltörölték a keletnémet átte­lepülők szükségfelvételének gyakorlatát. Sorbanállás az emléklapért Kisalföld és Gordiusz A Carousel '90 központi pavilonjában mindig szép számmal állnak vásárláto­gatók a Kisalföld, valamint a Gordiusz Lap- és Könyv­kiadó Vállalat standja előtt, amelynek nemcsak az az oka, hogy a kék szoknyába és ízléses sárga blúzba öltözött lányok adnak felvilágosítást lapunkról és kiadónkról. Érdeklődéssel hallgatják a látogatók azt, hogy az 1990. május 1 -től a Kisalföld számítógépes kép- és szövegszerkesztő rend­szeren készül, amely azt je­lenti, hogy a lapot előállító győri Széchenyi Nyomda az újságoldalakat film formájá­ban veszi át nyomásra. A Macintos számítógépes rendszer USA gyártmányú, és a JURA Kisszövetkezet végzi a szervizét. A géprend­szer egy részét kitelepítették a kiállításra, ahol, ha kell nemcsak röplapokat készít. A legnagyobb sikere azon­ban a gépen előállított névre szóló emléklapoknak van, amely igazolja, hogy az em­léklap tulajdonosa ellátoga­tott az idei Carouselre és megtekintette lapunk és kiadónk pavilonját is. Sokan elmondják, hogy eddigi tu­domásuk szerint 40 év óta a Győr Megyei Lapkiadó Vál­lalat foglalkozott a Kisalföld, valamint az üzemi lapok és folyóiratok kiadásával. Miért a Gordiusz név? A kiadó nemcsak nevet változtatott, hanem bővítette tevékenysé­gi körét is. A Gordiusz Lap- és Könyvkiadó Vállalat ter­mészetesen továbbra is kiadja a naponta átlagosan 100 ezer példányban megje­lenő Kisalföldet és az üzemi lapokat, folyóiratokat, ez­után viszont profiljához tar­tozik a könyvkiadás meg­szervezése. Mindenekelőtt a megyében, illetve Nyugat-Dunántúlon élő szerzők műveinek gondozása a célja. Szívesen lát a Gordiusz nemcsak helyi, hanem alko­tásaikkal a tájegységhez fűződő témákat feldolgozó írókat, költőket és kül­önfé­­le tudományos szakírókat is. Itt mondjuk el, hogy a fen­tebb említett kép- és szöveg­­szerkesztő rendszer nem­csak újság és könyv filmig történő elkészítésére alkal­mas, hanem más nyomdai termékek, reklámprospek­tusok, üzleti-irodai nyomtat­ványok, plakátok gyors és pontos elkészítésére is. Az elmondottak naponta többszázszor elhangzanak pavilonunkban, a vásári hangosbemondó pedig órán­ként többször is hirdeti, hogy a Gordiusz „formát ad a gondolatnak”, majd azt, hogy a Kisalföld „elindítja Önt a siker útján".

Next