Kisalföld, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

1991. február 1., péntek XLVI. évfolyam, 27. szám Jövő­ héten újabb ártárgyalások SORBA KERÜL AZ INGYENTEJ Megvolt a sztrájk, felvonul­tak a tiltakozó táblákkal és megszületett róla az első rendőrvicc. Miért eszi a ren­dőr a táblákat? Itt kapcsol­junk rá Nestlé csokoládérek­lám dallamára, mert minden táblában egy pohár tej van! Ez viszont sajnos nem vicc, hogy a megye minden na­gyobb városában és települé­sén, elsősorban az ipari üze­mek előtt, kimondatlanul is kérve a munkások szolidari­tását, ingyentejet osztottak tegnap egy órától három órá­ig a műszakváltások idején. Csornán, a Ruhagyár előtt Bedő Ferenc rábaszentmihá­­lyi tsz-gépkocsivezető ötszáz liter tejet hozott, félliteres zacskókban. A szétosztásban segített neki Bedő Józsefné tsz-tag aki közben elmondta, hogy ő és a családja termelő és fogyasztó is. „Nagyon sok pénzt öltünk abba, hogy a háztájiban tehenet tartsunk, de hála isten novemberben ment el az utolsó. Egyetlen kis üszőnk maradt, azt sem hagyjuk meg.” Kránitz Zoltántól a farádi tsz ágazatvezetőjétől tudtuk meg, hogy szerdán ismét egy sikertelen áralkutárgyaláson vettek részt, a tejiparral pró­báltak megegyezni, aki sajnos a tavalyi ár alatt akart szer­ződni tejre. Jövő héten újabb ártárgyalásra kerül sor. Mi kora reggel a győri Tej­ipari Vállalatnál jártunk és azt kérdezte tőlünk Horváth Béla igazgató, hogy most tu­lajdonképpen mennyibe ke­rül a tej? Mert az országban nagyon sok helyütt felemel­ték a fogyasztói árat, azt most az FM legfrissebb tájékoztatá­sa szerint egy forinttal csök­kentették, de a megyei tejipar még nem emelt árat, tehát nem is tud csökkenteni, mégis úgy néz majd ki, hogy drágábban árul... Sajnos, ezt a „rejtvényt” mi sem tudjuk megoldani. A csornai Mező­gép előtt az egyik bejáratnál a szili tsz, a másik bejáratnál pedig a rábapordányi tsz ko­csija állt meg fél kettőkor, több száz liter tejjel. A tej mel­lé röplapokat is osztogattak, miért tüntetünk felkiáltással. A röplap azzal fejeződik be, hogy mozduljon meg végre a kormányzat, és a fogyasztók érdekében járuljon hozzá a magyar tejgazdaság megmen­téséhez. Közel a földművelés­ügyi miniszter otthoná­hoz (dr. Gergátz Elemér még csornai lakos) Szilből Béres Kálmán, Székely Vilmosné és Paál Vincéné osztotta a tejet, miközben mondogatták az asszonyok, hogy borza­lom ez. (Folytatás a 3. oldalon.) A győri Textil Művek előtt a mórichidai tsz kocsija. Megválasztották igazgatójukat Az ikrényiek mosolya Nem gúnyos, nem fitymáló, nem cinikus - bizakodó mo­solyra derültek az arcok tegnap Ikrényben, az újra önál­lóvá vált állami gazdaság küldöttgyűlése után, amikor vég­legessé vált, hogy igazgatójuk Kovács Győző, a vállalattól két éve távozott főagronómus lett. A választási aktus látszólag teljesen „hagyományosan” zajlott, egyhangú szavazások, hozzászólások nélkül. Mégis, micsoda különbség! Az igazgatójelölt személye ugyanis egyáltalán nem „hagyományos” módon került ki­választásra: a fáma szerint a gazdaság dolgozói keresték meg­­ korábbi tevékenységének ismeretében. Egy kis keserű vonás legföljebb azért kerülhet az ikré­nyiek mosolyába, mert tudjuk, mindez nem a magyar me­zőgazdaság legnagyobb konjunktúrája idején valósulha­tott meg. Anélkül, hogy erősíteni akarta volna ezt a kese­rű vonalat a szájak szögletében, dr. Csókay Gábor, a Föld­művelésügyi Minisztérium képviselője figyelmeztetett: „... a helyzet összetett és átmeneti... Az új gazdaságpolitika a monolitikus állami tulajdon megszüntetésére törekszik. Ez a törekvés nem az állami vállalatok szervezeti stabilitását növeli”... Az óvatos bizakodásra Pelsőczi Miklós, a volt „anyavál­lalat”, a Nagyszentjánosi Állami Gazdaság igazgatója min­denesetre szolgáltatott némi alapot. Úgy néz ki, mondta, hogy nem túl nagy, mindössze egy-két millió forint vesz­teségen kell osztozkodniuk. Likviditási gondjaik is csupán az ismert értékesítési nehézségek miatt vannak... Cs. E. Petres fél évre a Rábáé (Sport a 14-15. oldalon.)­­ A terveknek megfelelően Szovjet csapatkivonás Január végéig a tervekben meghatározott szovjet alaku­latok, katonai szervezetek el­hagyták hazánk területét - tájékoztatták az MTI-t a Hon­védelmi Minisztériumban. A szovjet fél pontosította az ez év június végéig, a csapat­­kivonás befejezésének határ­idejéig szükséges vasúti sze­relvények számát és a szállí­tások havonkénti ütemezé­sét. Ennek megfelelően mintegy 350 csapat- és anyagvonat szükséges még a teljes kivonás végrehajtásá­hoz. Erről az elmúlt napok­ban a csapatkivonást irányí­tó közlekedési operatív bizott­ság tanácskozásán is szó esett. Megállapították, hogy a szállítások az ütemterv sze­rint folynak, a polgári és ka­tonai közlekedési szervek mindehhez a szükséges felté­teleket folyamatosan biztosít­ják. Jelenleg a kivonással összefüggő anyagi, pénzügyi és szakértői tárgyalások foly­nak Budapesten, amelyek be­fejezése után a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatást fog adni. /-----------------------------------­ Mi foglalkoztatja az olvasókat?­­ Vezényszavak nélkül - Osztozni akarnak a gondokban - „Mezítelen voltam és felruháztatok” - A boltban nincs hitel (Olvasóink észrevételei a 6. oldalon) \______________________________________. A soproni önkormányzat hírei Átalakul a hivatali szervezet - Fidesz: kiszo­rítva a hatalomból? - Szervezeti felépítés - Tapasztalatok és ha­gyományok (Összeállításunk a 4. oldalon) A vevők gyorsan hoppon maradtak Egy engedély, egy tiltás Négynapos, sikeres akció után máról holnapra meg­szüntették az üzletben a kimért tej árusítását. Jönnek a kispénzű emberek a kannákkal, aztán hazaballagnak egy nagy-nagy tanulsággal: a hivatal malmai ma is vál­tozatlanul őrölnek. (Tudósításunk a 3. oldalon) D­r. Petz Aladár nevét viselje a megyei kórház! Két kamara együttműködése Sajtótájékoztatón fogadták tegnap az újságírókat a me­gyei kórházban. Dr. Bugovics Elemér orvos-igazgató ismer­tette az intézmény orvos-igaz­gatásának és gazdasági-mű­szaki ellátásának átalakítá­sát, az új szervezeti felépítést. E szervezeti változások első­sorban természetesen a kór­házi „nagyüzem” dolgozóit érintik, de - hangsúlyozta az igazgató - mindenképpen szolgálják a jobb betegellátást is, a módosításokat a betegek érdekeinek szem előtt tartá­sával hajtják végre. A jövőben kiválik az integrációból az alapellátás, a járóbeteg-ellá­tás, de ez csak akkor valósul­hat meg, ha a helyi önkor­mányzat fogadóképes lesz. Ahhoz, hogy a körzeti orvosok a terveknek megfelelően csa­ládi, háziorvosként tevékeny­kedhessenek, a felmért igé­nyek alapján szervezi meg a kórház továbbképzésüket. Előkészületben van a tör­vény, amely az üzemegészsé­gügyi ellátást fogja szabályoz­ni, ennek életbe lépte után az üzemegészségügyi szolgálat is leszakad a kórházról. Az át­szervezés során minden eddi­ginél nagyobb figyelmet fordí­tottak a „háttér”szervezetre, a kórházban dolgozó gazdasági és műszaki szakemberek eg­zisztenciális megbecsülésére (utóbb majd anyagi megbe­csülésük is téma lesz). A betegek mindeddig szo­katlan dologgal is találkoz­hatnak. Ne lepődjenek meg, ha főorvosi, szakorvosi vizite­ken nem csak kezelőorvosá­val kell szót váltania, hanem a kórházigazgatóval is; dr. Bugovics Elemér ugyanis nem adminisztratív úton, ha­nem személyesen kívánja vé­gezni a szakmai ellenőrzése­ket, s ezek során a betegek véleményét is kikéri. Ünnepélyes aktusra, együttműködési megállapo­dás aláírására is sor került. Dr. Kiss László az Észak-du­nántúli Gazdasági Kamara, dr. Osterharics-Horváth György pedig a Magyar Orvo­si Kamara Győr-Sopron Me­gyei Területi Szervezete kép­viseletében írta alá a szerző­dést. Az együttműködés kere­tében a gazdasági kamara többek között fölajánlja segít­ségét - tagvállalatai révén és külföldi kapcsolatainak fel­­használásával - az egészség­ügy támogatására, az orvosi kamara népszerűsítésére, kül- és belföldi kapcsolatok kialakítására. A közös cél lé­nyegét dr. Kiss László úgy fo­galmazta meg, hogy egészsé­ges gazdaság nem lehet meg az egészségügy gazdaságba illesztése nélkül, és végső so­ron a gazdaság is, az egész­ségügy is az emberekért, a jobb létért küzd. Dr. Mátrai Tamás rövid elő­adást tartott Győr nagy szü­löttjének, dr. Petz Aladárnak életéről, munkásságáról, így támasztva alá javaslatát: a kórház viselje a világhírű or­vos nevét. A tájékoztató végén feltett kérdések kapcsán szóba ke­rült, hogy Magyarország akár részt vesz a világkiállítás megrendezésében, akár nem, az Expo érinti a győri kórhá­zat, hiszen a számítások sze­rint 10 millió látogató ha­zánkba is - vagy hazánkon keresztül - érkezik, és egész­ségügyi ellátásukban fontos szerepet kap a megyei intéz­mény és a katonai kórház. 1995-ig viszont még jelentős fejlesztéseket kellene végre­hajtani, többek között heli­kopter-leszállópályát építeni, ágy­számot bővíteni. T.J.

Next