Kisalföld, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-01 / 51. szám

1991. március 1., péntek Ára: 7,50 Ft XLVI. évfolyam, 51. szám Találkozás a pusztán Az egységes európai piacért Sokan ötletbörzének ne­vezték a tegnapi eseményt, de több volt ez annál, legalábbis talán valami elkezdődött a pi­acok kiépítésében. A Földmű­velésügyi Minisztérium kez­deményezésére a megye föl­vállalta a szlovák-magyar üz­leti találkozót, annál is in­kább, mert Győr-Moson- Sopron megyének régóta tar­tó jó kereskedelmi kapcsola­ta volt Nyugat-Szlovákiával, a rendszerváltást követően pe­dig némi szünet után úgy gondolták az illetékesek, hogy érdemes az új alapokra új kapcsolatokat helyezni. Min­derről dr. Sántha Imre, a me­gyei önkormányzat termelés­ellátási és piacfelügyeleti osz­tályvezetője szólt megnyitójá­ban Istvánpusztán, Győr és Mosonmagyaróvár között a Lajta-Hansági Állami Tangaz­daság Szent István Hoteljé­ben, ahol sor került a találko­zóra. Bizonyításul ennek az eseménynek a szükségessé­gére álljék itt egy adat: nem­rég még több millió rubel ér­tékű áru érkezett a megyébe, s ennek mindössze 3,2 száza­léka volt mezőgazdasági avagy élelmiszeripari termék. Kézenfekvő tehát, hogy vala­miféle kereskedelmi együtt­működés, piac indítása kap­csán elsősorban az élelmi­­szeripari és mezőgazdasági üzemek vezetőinek a találko­zójára van szükség, így a délelőtt kölcsönös ismerke­déssel, üzleti bemutatkozás­sal telt. Legelőször is a házigazda, a Lajta-Hansági Állami Tangaz­daság vezérigazgató-helyette­se, Nagy Jenő sorolta üzleti ajánlatait, a jelenlévő szlovák gazdasági vezetők közül né­­hánnyal nem először találko­zott. Jankó Ferenc, a Ringa Húsipari Vállalat igazgatója szintén élő kapcsolatot emlí­tett, amit viszont korábban a trösztön keresztül tartott a szlovák húsipari üzemekkel, most itt a lehetőség az önálló üzletkötésre, akárcsak a Me­gyei Tejipari Vállalatnak, hi­szen mint Szabó Zoltán fő­mérnöktől megtudtuk, a po­zsonyiakkal már régóta igye­keznek együttműködni. A kö­zel kétmilliárd forintos éves forgalmú Agroker Vállalat tíz éve kereskedik Dunaszerda­­hely és környéke hasonló vál­lalataival, Nagy József igazga­tó szólt erről, Szénhegyi Jó­zsef, a Gabonaforgalmi­ és Malomipari Vállalat igazgató­ja a humán termékeiket is­mertette, valamint az adalék­anyaggal dúsított kiváló sütő­ipari értékű liszteket, míg a farmergazdaságok igényeinek a kielégítésére felkészült me­zőgépipar ajánlatait Horváth László igazgatótól hallhattuk. A hazai és a szlovák vetőmag­termelők is árukínálattal jöt­tek a találkozóra, sőt a Pan­non Agrártudományi Egye­tem dékánja, Kuroli Géza is fölajánlotta nemcsak a német menedzserképzéssel való se­gítséget. Az Észak-dunántúli Gazdasági Kamara nevében Pardai Tamás kínált útbaiga­zítást az új szellemű kapcso­latok kiépítésére, akárcsak az FM nevében Tengerdi István a Nemzetközi Önálló Osztály főmunkatársa és Jakab And­rás, az FM kereskedelmi osz­tálya nevében. Úgy minden együtt lett vol­na, akár össze is jöhetett vol­na ez is, az is, a délután név­jegycserékkel, ajánlatokkal telt el, csak éppen egyelőre gördíthetetlen akadálynak tűnik az áruforgalmat nehe­zítő új vámrendelet, ami ja­nuártól él, s a szlovákok sze­rint például száz-száz koro­nából százhetven korona lesz, ha mindent ráraknak az ér­kező árura. Így, a legközeleb­bi üzleti találkozóra, amire ál­lítólag hamarosan Miskolc környékén kerül sor, hasznos lenne az FM illetékeseinek felkészülni erre, biztató vá­lasszal... GSZM Vendégprof­ess­zor Pozsgay Imre Pozsgay Imrét, a filozófiai és szociológiai tudomá­nyok kandidátusát, címzetes egyetemi tanárt meg­hívott professzorként kívánja foglalkoztatni polito­lógiai tanszékén a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem - erről az egyetemi tanács döntött teg­napi ülésén. Az egyetemi tanács úgy véli, hogy gya­korló politikusként szerzett tapasztalatai, nemzet­közi elismertsége jelentős lendületet adhat az egye­temen a politológiai oktatás megújulásához és az önálló politikatudományi műhely létrehozásához. Az MTI debreceni tudósítójának értesülései szerint a debreceni vendégprofesszori meghívást Pozsgay Imre elfogadta. r George Bush: Kuvait felszabadult, az iraki hadsereget legyőz­tük..., hat héttel a háború kezdete és 100 órával a földi had­műveletek megkezdése után. (Tudósításunk a 2. oldalon) Történelmi szerencsekerék Szabadúszás A középosztály ugyanis megelégszik a juttatás kényelmével, a polgárt az egyé­ni szerzés vágya hajtja, és társadalmi ambíciói vannak. (5. oldal) ____________________________________/ Sorsokat is érintő­ döntés Az LSE kimondta megszűnését A soproni sporttörténet keserű napjai... Május 5-én lenne 13 esztendeje, hogy az erők egyesítésének jelszavával megalakult a Soproni Sportegyesület. Nagyon régóta nyil­vánvaló, hogy 13. születésnapját nem fogja már megünnepelni. (Tudósításunk a 15. oldalon) ____________________________________/ Textilkonszern a láthatáron Új gazdára talált a Gardénia Csipkefüggönygyár Válogattak a vevőkben Szép tavasz köszönthet a megye könnyűiparára. Bár még fújnak a hideg gazdasá­gi böjti szelek, nem puszta re­ménysugár, hanem éltető napfény is jut tőke, szakérte­lem és piaci szemlélet formá­jában a szűkebb haza textil­ipari cégeihez. Arról, hogy mindez nem túlzott opti­mizmus, erről győződhet­tünk meg, jelesül a győri Gar­dénia Csipkefüggönygyár­ban. Dr. Pólyák Zoltánná, a gyár első embere külföldről haza­térve először a nyugati szak­sajtóra hívta fel figyelmünket. A jó nevű Standard jelentetett meg cikket arról a gazdasági akcióról, mely Győrben, Bécsben és Budapesten zaj­lik. MILLIÁRDOS ALAPTŐKE E tőkeműveletek révén a Gardénia immár nem egy kö­­zép-kelet-európai állami nagyvállalat, hanem az egy­ségesülő európai gazdaság és piac teljes jogú részvénytár­sasága. A Standard után em­lítjük meg a Trend című gaz­dasági magazint, amely beje­lentette, hogy az osztrák Ital­­tex-csoport átvette a Gardé­niát. Az események krónikája nem tegnap kezdődött. A nyugati piacon jól ismert cég (huszonnyolc országban ke­resettek a Gardénia-termé­kek) a tavalyi évet is sikere­sen zárta. A jó vállalkozások iránt nagy a kereslet, így a potenciális vevők között való­sággal válogathatott a gyár kollektíváját képviselő szak­értői csoport. Végül négy vál­tozatot dolgoztak ki, s ezek közül egyre bólintott rá a tu­lajdonost képviselő Állami Vagyonügynökség még tavaly december 17-én. Február 19- től, az alapszabály aláírásától pedig lehetővé vált a Gardé­nia részvénytársasági műkö­dése. Azóta az átmenet nap­jai, hetei, hónapjai telnek, sok munkát adva a befektető­nek, vezetőknek, jogászok­nak, bankároknak. A Gardé­nia megközelítően egymilliárd forintért cserélt gazdát, úgy, hogy az alaptőkét azonnal háromszázötven millió forint­tal bővítette a vevő. (Folytatás a 3. oldalon.) Mágneskártyán pénzt és hitelt Valóban banki színvonalú, új fiókot nyitott tegnap Győ­rött a Schweidel utcában (a színház mellett) a Nyúl és Vi­déke Takarékszövetkezet, amely az utóbbi években Bank of Nyúl néven lett nép­szerű. Az 1959-ben alakult takarékszövetkezet mára a megye legnagyobb ilyen pénzintézete lett, s működé­si köre már Győrre is kiterjed. (A takarékszövetkezetek ko­rábban csak a községekben tevékenykedhettek.) Az új fiók építése 1989-ben kezdődött: korszerűen felsze­relt, számítógépes háttérrel működő bankot sikerült ki­alakítani. Újdonsága kétség­kívül az a mágneskártya, amelynek szolgáltatásai ha­zánkban most még egyedül­állóak, legalábbis többcélúsá­­gukkal. Ennek a bankkártyának három típusa van: magánsze­mélyeknek, vállalkozóknak il­letve fiataloknak. Az első két kategóriában a kártya tulaj­donosai a bankfiókban felál­lított automatából éjjel-nap­pal hozzájuthatnak (az utcá­ról) betett pénzükhöz. Ezen­felül hitelt is felvehetnek ve­le. A hitelkeret mértéke a bankkal kötött megállapo­dástól függ. A mágneskártyával, vagyis készpénz nélkül vásárolhat is tulajdonosa, egyelőre tizenkét helyen, például a győri áru­házakban. Junior-kártyát a 14 év fe­letti fiataloknak igényelhet­nek a szülők, vagy a felnőtt hozzátartozók. Ez a kártya csak pénzfelvételre jogosítja fel a fiatalt a pénzkiadó auto­matából. Vásárolni, hitelt igé­nyelni nem lehet vele. Célja elsősorban, hogy a fiatalo­kat „hozzászoktassa” a pénzzel való önálló gazdál­kodáshoz. A mágneskártyás rend­szert a tegnapi ünnepségen dr. Horváth József köztársa­sági megbízott avatta fel, egyúttal jókívánságait tol­mácsolva a Bank of Nyúl ve­zetőinek, dolgozóinak: min­dig legyen pénze a cégnek, s ha éppen nincs pénze, min­dig legyen hitele! A bankkártyás szolgálta­tás iránt egyébként máris igen nagy az érdeklődés a nyári takarékszövetkezetnél, amely e módszer elterjeszté­­sében, nem titkoltan, úttörő szerepet kíván vállaltat.. JJR.

Next