Kisalföld, 2017. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-16 / 217. szám

KISALFÖLD ?ni7 DQ ÍR Rzamhai Karmesterrobot volt a sztár A YuMi nevű svájci gyártású robot vezényelte a luccai szimfonikus zenekart és Andrea Bocelli tenort egy kedd esti luccai koncerten. A mindkét karjával „dolgozó” YuMi kedd este a pisai Verdi színházban lépett először a pódiumra.Szieszta 13 SZOLGÁLHAT, MEGÓVHAT, DE ÖLHET IS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA Amikor a robotok átveszik a hatalmat A kutatók egy része attól tart, a mesterséges intelligencia egyszer végzetesen túlnő az em­beren, és akkor bekövetkezik az apokalipszis. Mindez science fiction, vagy valós veszélyt je­lentenek az ápoló­, a felszolgálórobotok vagy az önjáró autó? A szakértő szerint az aggo­dalmakat nem szabad lesöpörni az asztalról. TUDOMÁNY KANCSÁR TÍMEA Robotújságírókat vetett be a norvég NTB hírügynökség a hétfői parlamenti választások idejére. Ez volt az első alkalom, hogy az egyes választókerüle­tek eredményeiről tudósító hí­reket egy számítógépes prog­ram írta. A robot a minőségi új­ságíráshoz munkaerőt szabadít fel, így az újságíróknak több idejük marad, hogy mélyreható kutatásokat végezzenek. A kö­zeljövőben az sem elképzelhe­tetlen, hogy egy program inter­júkat tudjon készíteni. Olyan robotok azonban már léteznek, amelyek ügyvédek szerepét veszik át: robottal is lehet pereket indítani. Parkolási bírságok esetében például végigvisznek egy egész jogi procedúrát. Dr. Jelasity Márk, az SZTE Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője ÜGYVÉDEK HELYETT INDÍTANAK PERT Előfordulhat, hogy a robotok átveszik majd az oknyomozó újságírók feladatait? Dr. Jela­sity Márk, az SZTE Számítógé­pes Algoritmusok és Mestersé­ges Intelligencia Tanszékének vezetője szerint ez még a science fiction kategória. - Amikor valamit mélyen meg kell érteni, és abból egy komplex szöveget produkálni, az meg nem megy a mesterséges intelli­genciának. Itt még nem tartunk mondja a szakem­ber. Hozzáteszi: - Olyan robo­tok azonban már léteznek, amelyek ügy­védek szere­pét veszik át: robottal is lehet pere­ket indítani. Sőt, tőlünk nyugatabbra ezt­­már töme­gesen meg is te­szik. Parkolási bírságok eseté­ben például végigvisznek egy egész jogi procedúrát. Persze kísérleteznek azzal is, hogy re­gényeket, verseket írassanak mesterséges intelligenciával, de jelenleg ez a legtávolabbi elérhető cél a számára. ÖSSZEZÚZTA ÉLŐ ELLENFELE MEGOLDÁSAIT Ellenben sok területen már ré­gen túlnőttek az emberi intelli­gencián. Biztosan sokan emlé­keznek, amikor a kilencvenes években először győzte le sak­kozórobot a világ legjobban sakkozó embereit - nagy mér­földkőnek számított. Az elmúlt másfél év ilyen mérföldköve a go játék (fekete és fehér koron­gokkal játszott táblajáték). Azt gondolta a tudományos kutató­­közösség, hogy még nagyjából egy évtized szükséges, mire az emberi világbajnokot meg tud­ja verni egy mesterséges intelli­gencia. A Google, kutatócso­portja másfél éve elérte. A közelmúlt másik nagy áttö­rése: az a mesterséges intelligen­cia, ami jobban tud pókerezni, mint az emberek. Egy-két évvel ezelőtt még ez is nagyon távoli­­nak tűnt. A legújabb történelmi jelentőségű lépés: az Elon Musk által támogatott OpenAI startup mesterséges intelligenciája el­pusztította Danylo „Dendi” Ishu­­tin profi Dota 2-játékost egy élő egy az egy elleni meccsen. Ko­rábban még soha nem tudott mesterséges intelligencia legyőzni profikat interneten játszható elektronikus sportban. A Dota 2 egy ingyenesen játszható stratégiai játék. A mes­terséges intelligencia mindössze két hétig tanulta a játékot valós időben, és ez idő alatt kvázi egy életnyi tapasztalatot gyűjtött össze. Manővere tulajdonkép­pen már emberinek tűnt, mi­közben egyszerűen összezúzta élő ellenfele megoldását. OKOSABB, MINT A TERVEZŐJE Ma már mindennapos téma, hogy a hazafelé tartó önvezető autóból miként lehet az otthoni hűtőgépet szabályozni, hogy megfelelő hőmérsékletűre hűtse a sört, vagy épp intézkedjen a hiányzó ital beszerzéséről. A technológia olyan szintet ér el, hogy már nemcsak egyszerűen technikai vívmányokról beszé­lünk, hanem a napi életben megjelenő, az emberi intelligen­ciával versenyre kelő megoldá­sokról. A mesterségesintelligen­­cia-rendszer összefüggéseket is­mer fel, önmagát fejleszti, és okosabbá válhat, mint mi va­gyunk. A rendszer okosabb lesz, mint a tervezője. Pedig amikor egy ilyen rendszer elkészül, még annyit sem tud, mint az őt ké­szítő ember. De azután elkezd ta­nulni, és egy bizonyos idő után, ha ezt az öntanulási folyamatot nem úgy valósítjuk meg, hogy az kontrollálható legyen, elképzelni sem tudjuk, hogy hová fejlődik. Emiatt fogalmazódnak meg mostanában Elon Muskéhoz ha­sonló apokalipszissel fenyegető gondolatok. Az amerikai üzlet­ember­­ nevéhez fűződnek a Zip2, az X.com, a PayPal, a SpaceX, a Tesla Motors és a So­­ larCity vállalkozások - nem győzi hangsúlyozni, hogy a fej­lesztőknek most kell a biztonsá­gi megoldásokról is gondoskod­niuk, mert különben késő lesz. VÉGZETES MEGOLDÁSOK - Ezeket az aggodalmakat na­gyon is komolyan lehet venni, nem szabad lesöpörni az asz­talról. Vannak nagyon okos emberek, filozófusok, akik könyveket is írtak erről a témá­ról, például Nick Bostrom a Su­perintelligence-ben. Utóbbi végkicsengése, hogy az apoka­lipszis nagyjából elkerülhetet­len. Az a baj, ha bonyolult rendszereket tervezünk, akkor a célokat nehéz pontosan meg­fogalmazni - magyarázza dr. Jelasity Márk. Példát is mond: - A porszívórobotba építenek egy koszszenzort. Az a cél, hogy úgy programozzuk, hogy a szenzorból ne jöjjön fel, va­gyis ne legyen kosz. Ezt a fel­adatot azonban kétféleképpen lehet megoldani: ha a robot felporszívózik, vagy ha tönkre­teszi a koszt jelző szenzort. Ha elég okos a robot, azt fogja csi­nálni egy idő után, hogy neki­rohan a falnak, és tönkreteszi a saját szenzorát. Én jóra gon­doltam, csak ő egy másik meg­oldást talált ki. Ugyanazt a célt érte el, amit én adtam neki - mutat rá a tanszékvezető. Egy drasztikusabb példát is hoz: az ápolórobotnak azt a célt adom, hogy csökkentse a páci­ensek szenvedéseit. Azt lehet úgy is csinálni, ahogy kell, meg úgy is, hogy megöli az ápoltjait. Ilyen pontos­sággal meg­mondja egy nemrégiben kifejlesztett program valakiről, hogy homo­szexuális vagy sem. Ezeket az algo­ritmusokat egy-két éve alkották meg.­­ A probléma ott kezdődik, amikor vi­szonylag magasrendű célokat programozok ezek­be a rendszerekbe, akkor nagyon oda kell arra figyelni, hogy mi­lyen korlátokat állítok fel. Na­gyon nehéz tökéletes rendszert alkotni ebből a szempontból, és ha a mesterséges intelligencia lé­nyegesen erősebb mint az embe­ri, akkor garantált, ha létezik rö­­videbb út, akkor azt meg fogja találni, és az nekünk nem biztos, hogy jó lesz. Egyelőre még nem tartunk itt, de ezzel komolyan foglalkozni kell - figyelmeztet dr. Jelasity Márk. Amikor azt kérdez­zük tőle, mikor következik be, hogy az említettek reális veszélyt jelentsenek, elmondja: őt az ön­vezető autók már most aggaszt­ják. - Olyan komplex rendszer, amelyben sok dolognak kell együttműködni, bonyolult dön­téseket kell hozni. Gondoljunk bele egy baleseti helyzetben, milyen döntést hoz a mestersé­­ ges intelligencia: Kit kell mond­ juk elütnie ahhoz, hogy a sofőrjét megvédje? De biztos őt kell védenie, ha ennek az az ára, hogy egy óvodáscsoportba hajt az autó? Ha egy ember ül­ne a volánnál - nem tudjuk, ki milyen döntést hozna -, de le­het, hogy inkább nekimenne egy oszlopnak, és a saját épsé­gét kockáztatná, mint hogy gyerekeknek ártson... Napjainkban a marketing területén alkalmazzuk a legtöbb mesterséges intelligenciát. A különböző nagyválla­latok rengeteg adatot szednek össze a felhasználókról és ezek alapján megpróbálják az emberek jövőbeni te­vékenységeit modellezni, majd termékeket ajánlanak nekik. Ez elképesztően nagy piac, a mesterségesintelli­­gencia-kutatások nagy része jelenleg erre irányul. Az okosotthon térnyerése is egyre jellemzőbb.­­ Mindezek­kel csak az a baj, hogy a folyamat során a magánélet és a magánszféra védelme elég komoly csorbát szenved. Aggasztó, hogy mennyi mindent tudnak rólunk ezek a cégek. Megfigyelik a szokásaimat, a személyiségemet. Jobban ismernek, mint a saját anyám. Ez egy kicsit azért ijesztő - mondja dr. Jelasity Márk. Hozzáfűzi: - Záros határidőn belül nem lesznek titkaink. Ha erre nem gon­dolok előre, és nem zárom ki ezt a lehetőséget, mesterséges in­telligencia szem­pontjából egy teljesen elfogad­ható megoldás, hiszen neki nin­csenek erkölcsei. AZ ÖNVEZETŐ AUTÓK 2017. április 21-én közreadott kép egy robotról egy szociális intéz­ményben idős emberek számára rendezett születésnapi ünnepségen a kelet-kínai Csöcsiang tartomány székvárosában, Hangcsouban április 12-én. Az A-Tai nevű, nyolcvan centiméter magas, tizenöt kilogrammos interaktív robotokat a Woosiyuan (Vuszijüan) kínai telekommunikációs vállalat fejlesztette. Az érintőképernyős robotok okostelefonnal is irá­nyíthatók, és egyszerű mondatokban képesek kommunikálni. FOTÓ: MTI/EPA/ROMAN PILIPEJ Jobban ismer, mint a saját anyánk A LEGÚJABB FEJLESZTÉSEK : Egy ammatronikus babarobot a londoni Tudományos Múzeumban ren­dezett kiállításon 2017. február 7-én. A rendezvényen az elmúlt ötszáz év legjelentősebb száz robotja látható. FOTÓ: MTI/EPA/FACUNDO ARRIZABALAGA SEGÍTSÉGET NYÚJTANAK AZ IDŐSEKNEK

Next