Kisdobos, 1965 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-01 / 1. szám
Minden hónapban olvasom ezt a rovatot, és látom, az őrsi tisztségviselők írnak benne munkájukról. Ezért én is megírom, hogy én vagyok a Fecske őrs sportfelelőse. Nevem Csóti Tamás, negyedikes kisdobos vagyok. Anna, a nővérem is kisdobos volt. Már elsős koromban magával vitt a kisdobosok közé, amikor játszottak, illetve sportoltak. Ez nagyon tetszett nekem és amikor kisdobos lettem, kértem, hogy sportoljunk mi is. Eleinte legyintett az őrsvezetőnk, hogy nekünk nincs sportpályánk, mi nem sportolhatunk. Megmondtam, hogy például a célbadobáshoz, a futóversenyhez, meg a pinpongozáshoz, illetve asztaliteniszhez nem kell sportpálya, akkor elkezdtünk játszani, akarom mondani, sportolni. Aztán rám bízták a sportfelelős munkáját. A rajösszejöveteleken, kiránduásaink alkalmával, őrsök közti akadályversenyeken célbadobó versenyt rendeztünk, amit nektek is ajánlok. Le is írom a módját, hogy tréningezhessetek, hátha versenyre hív benneteket egy sportoló kisdobosral. Válasszatok ki az iskola udvarában egy fát, készítsetek fejenként öt-öt hógolyót és öt, majd tíz lépésről célozzátok meg a fa törzsét. Az az őrs győz, amelyik a legtöbb találatot éri el. Vagy: Igen mulatságos módja a célbadobásnak, ha öreg lábast vagy fazekat spárgával fülénél fogva felkötöztök egy fára, lengessétek meg és öt hógolyóval próbáljátok eltalálni. Itt is az az őrs győz, amelyik a legtöbb találatot éri el. Vagy: Építsetek hóembert, lehetőleg egy domb oldalára. Gyúrjatok öt hógolyót és a domb tetejéről szánkóval ereszkedjetek le. Eközben célozzátok meg a hóembert. Ugye, egyre nehezebb és több ügyességet kíván a célbadobó verseny? De egyre mulatságosabb is. Ha nincs hó, mi akkor is feltaláljuk magunkat. Felrajzolunk a táblára egy hóembert. Papirosból gyúrunk labdát. Első menetben csak a hasát kell eltalálni, második menetben már a kisebb törzsét és fejét vesszük célba. Mindenki háromszor dobhat és itt is számoljuk a találatokat. Mi így sportolunk és játszunk is egyben. CSÓTI TAMÁS MBPRHHMMS 2 Pillangók, madarak, csillagok Láttatok már olyan pillangókat, akik madáretetőt készítettek? Törökszentmiklóson akárki megnézheti őket. Huszonnégyen vannak, fiúk és lányok, másodikosok. Őrsvezetőjük hetedikes, Iván Erzsébet. Már októberben hozzáfogtak, hogy madáretetőt készítsenek, nehogy a dalosok éhezzenek, ha már fázniok kell a télen. Saját magukról is jól gondoskodnak ezek a Pillangók! Alig avatták fel őket, máris saját csillagvizsgálót készítettek, olyat, amilyen Fazekas Gáboréknak volt, kisdobos korukban, és írtak erről a Kisdobosban. A próbakönyv alapján teljesítik a pontokat, és a csillagvizsgáló-táblára rajzolják be egymásután a csillagocskákat. JCisdapuxi Tlegyelk torna. Jobbra át! meg balra át! hátra arc! meg vissza! tüdom a friss levegőt forrásvízként issza. Feltartom a két karom, az eget elérem, felhőn lógok, mint János vitéz a mesében. Hajlok erre, amarra, remek rendet vágok, mint az első kaszásra, néznek rám a lányok. Minden reggel tornászom, futok, ugrok, százszor, aki lusta, aki rest, tudom, lepipálom. DONKÓ LÁSZLÓ Vén kotlós az ó-esztendő szárnya, tolla megkopott Ül az idő meleg fészkén üldögél csak és kotyog Duzzog pattog pereskedik kárál csipog mérgesen Tölti mérgét jégkristályon zúzmarán és szeleken Tölti mérgét kopasz fákon fagyos úton, orrokon Megszoktuk már, nem veszi ezt tőle senki sem zokon Vén kotlós az ó-esztendő kul-pirus taraja Szilveszterre mindig így volt elmúlik a haragja Nem mérges már, hogyén hajlik lágyan puha tollpihe s kikandikál hasa alól Újév: sárga kiscsibe... DUBRAVECZ ATTILA ÚJÉV