Kisdobos, 1965 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1965-01-01 / 1. szám

M­inden hónapban olvasom ezt a rovatot, és látom, az őrsi tisztség­­viselők írnak benne munkájukról. Ezért én is megírom, hogy én va­gyok a Fecske őrs sportfelelőse. Ne­vem Csóti Tamás, negyedikes kis­dobos vagyok. Anna, a nővérem is kisdobos volt. Már elsős koromban magával vitt a kisdobosok közé, ami­kor játszottak, illetve sportoltak. Ez nagyon tetszett nekem és amikor kisdobos lettem, kértem, hogy spor­toljunk mi is. Eleinte legyintett az őrsvezetőnk, hogy nekünk nincs sportpályánk, mi nem sportolha­tunk. Megmondtam, hogy például a célbadobáshoz, a futóversenyhez, meg a pinpongozáshoz, illetve asz­tali­teniszhez nem kell sportpálya, akkor elkezdtünk játszani, akarom mondani, sportolni. Aztán rám bíz­ták a sportfelelős munkáját. A rajösszejöveteleken, kirándu­­ásaink alkalmával, őrsök közti aka­dályversenyeken célbadobó ver­senyt rendeztünk, amit nektek is ajánlok. Le is írom a módját, hogy tréningezhessetek, hátha versenyre hív benneteket egy sportoló kis­dobosral. Válasszatok ki az iskola udvará­ban egy fát, készítsetek fejenként öt-öt hógolyót és öt, majd tíz lé­pésről célozzátok meg a fa törzsét. Az az őrs győz, amelyik a legtöbb találatot éri el. Vagy: Igen mulatságos módja a célbadobásnak, ha öreg lábast vagy fazekat spárgával fülénél fogva fel­kötöztök egy fára, lengessétek meg és öt hógolyóval próbáljátok el­találni. Itt is az az őrs győz, amelyik a legtöbb találatot éri el. Vagy: Építsetek hóembert, lehe­tőleg egy domb oldalára. Gyúrja­tok öt hógolyót és a domb tete­jéről szánkóval ereszkedjetek le. Eközben célozzátok meg a hóembert. Ugye, egyre nehezebb és több ügyes­séget kíván a célbadobó verseny? De egyre mulatságosabb is. Ha nincs hó, mi akkor is felta­láljuk magunkat. Felrajzolunk a táblá­ra egy hóembert. Papirosból gyú­runk labdát. Első menetben csak a hasát kell eltalálni, második me­netben már a kisebb törzsét és fejét vesszük célba. Mindenki háromszor dobhat és itt is számoljuk a talála­tokat. Mi így sportolunk és játszunk is egyben. CSÓTI TAMÁS MBPRHHMMS 2 Pillangók, madarak, csillagok Láttatok már olyan pillangókat, akik madáretetőt készítettek? Törökszentmiklóson akárki megnézheti őket. Huszonnégyen vannak, fiúk és lányok, másodikosok. Őrsvezetőjük hetedikes, Iván Erzsébet. Már októberben hozzáfogtak, hogy madáretetőt készítsenek, ne­hogy a dalosok éhezzenek, ha már fázniok kell a télen. Saját magukról is jól gondoskodnak ezek a Pillangók! Alig avatták fel őket, máris saját csillagvizsgálót készítettek, olyat, amilyen Fazekas Gáboréknak volt, kisdobos korukban, és írtak erről a Kisdobosban. A próbakönyv alapján teljesítik a pontokat, és a csillagvizsgáló-táblára rajzolják be egymásután a csillagocskákat. JCisdapuxi Tlegyelk torna. Jobbra át! meg balra át! hátra arc! meg vissza! tüdom a friss levegőt forrásvízként issza. Feltartom a két karom, az eget elérem, felhőn lógok, mint János vitéz a mesében. Hajlok erre, amarra, remek rendet vágok, mint az első kaszásra, néznek rám a lányok. Minden reggel tornászom, futok, ugrok, százszor, aki lusta, aki rest, tudom, lepipálom. DONKÓ LÁSZLÓ Vén kotlós az ó-esztendő szárnya, tolla megkopott Ül az idő meleg fészkén üldögél csak és kotyog Duzzog pattog pereskedik kárál csipog mérgesen Tölti mérgét jégkristályon zúzmarán és szeleken Tölti mérgét kopasz fákon fagyos úton, orrokon Megszoktuk már, nem veszi ezt tőle senki sem zokon Vén kotlós az ó-esztendő k­ul-pirus taraja Szilveszterre­­ mindig így volt elmúlik a haragja Nem mérges már, hogyén hajlik lágyan puha tollpihe s kikandikál hasa alól Újév: sárga kiscsibe... DUBRAVECZ ATTILA ÚJÉV

Next