Csonkamagyarország, 1921 (1. évfolyam, 1-134. szám)
1921-03-22 / 1. szám
st 7 . , " Pártoktól független politikai úilág " Megjelenik hetenként háromszor :: I. évfolyam , 1. szám SM921 március hó 22 fi ára 2 korona Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában! Hiszek egy isteni örök igazságban! Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen. Nehéz időket élünk. A világ bármelyik tájára tekintünk állandó idegességet, fészkelődést, nyugtalanságot látunk. A világháború kiverte a nemzetek fiait békés munkájukból, a győztes antant gyilkos békéje pedig millió és millió embert fosztott meg földjétől, házától, műhelyétől. A sok hazátlanná, földönfutóvá lett ember megriasztott hangyabolyként össze-vissza jön-megy, lót-fut. Mindegyik elhelyezkedést, munkát és hajlékot keres. Egy-egy helyen torlódás támad, a szerencsések helyhez jutnak, a többiek pedig tovább kénytelenek járni életük keserves kálváriáját. Nincs nyugalom, nincs béke sehol a világon. Keleten nagy Oroszország állandó forradalmi lázban ég. Kalandor urai nyiltan hirdetik, hogy tűzcsóvát dobnak minden nemzet hazájába s mindaddig lázitják-izgatják a többi nemzeteket is, amig az egész világ lángba nem borul. S ha már felperzselték az emberiségnek évezredeken át összegyűjtött kulturkincseit, s ha már tőrrel, golyóval, bombával kiégették az emberi telkekből család, haza és Isten fogalmát, temetővé tették az egész világot, akkor jön az ő idejük, akkor fogják megalkotni azt az édenkertet, ahol nincs család, nincs haza és nincs Isten. Ahol csak olyan emberek lesznek, akik az egyhangúan zakatoló életgépben lélek és szív nélküli géprész szerepét töltik be. Valóságos ragálytelep nagy Oroszország, ahonnan a fertőző bacillusokat emberi ábrázatot viselő ördögök hordják szét a világ minden tájára. Szép szóval és csengő arannyal ejtik meg a fölabajgatott, helyüket nem lelő, kifosztott, lerongyolt emberpárcákat. Nyugaton pedig a győztes államokban szuronyerdő van. Kell a szurony, kell a puska, hogy reszkessenek a legyőzött, kirabolt nemzetek. Jaj a legyőzötteknek! Ha lehetne, a győzők szuronyaikkal még a gondolataikat is megölnék. Gyilkos, buta békéjüket örökéletűnek szánták. Úgy képzelik, hogy a szuronyerdő örökké fenntartható, hogy az ész és szív nélkül szétvonalazott világ így megmaradhat, hogy az életre hívott és mondvacsinált új államok szintén örökéletűek. Ezen hitüknek és akaratuknak most legutóbb kézzelfogható bizonyítékát is adták, mikor a porig alázott Németországnak egy részét, Ruhr vidékét újra megszállották, mert az a reája kivetett hadisarcot a győzők kegyetlen akarata szerint saját teljes összeomlása miatt megfizetni nem akarta. Az itt levő szegény lakosságra tehát ismét reászakadt a megszállásnak minden gyötrelme, kínja, szenvedése. A legbrutálisabb elbánásban a győzők Magyarországot részesítették. Igazi francia felületességgel darabolták szét. Ketté hasítottak helyiségeket, vasúti állomásokat szakítottak el városaiktól, ahogy épen a térképre fektetett vonalzójuk mutatta. S mindennek tetejébe hazánkból még az átkos emlékű Ausztriának is levágtak egy darabot. Kelet és nyugat szakadékai között ebben az ideges, nyugtalan világban itt áll Magyarország a középen. Leszegényedett, kifosztott, szétdarabolt nemzet vagyunk. Minden gondolatunk, minden szívverésünk, idegszálaink minden rezgése csak a régi nagy Magyarországé. Kihez forduljunk, mihez fogyunk ? Ha keletre nézünk, az országunkat már egyszer átjárt bolsevizmusnak dögletes párája csap meg bennünket; ha pedig nyugatra tekintünk, az utóbbi megszállás és teljes feldarabolás réme fenyeget. Rokontalan nemzet vagyunk. Se keletről, se nyugatról sorsunk jobbra fordulását, hazánk területi épségét nem várhatjuk. Hát segítsünk magunkon, az Isten is megsegít! Tegyük ezt a megcsonkított hazánkat a „jog, törvény és igazság“ országává; a társadalmi osztályokat békítsuk ki egymással, egyik se akarjon a másik felett uralkodni, mindegyik vegye ki osztályrészét a magyar haza újraépítéséből; a boldogulás és előrehaladás eszközei és feltételei ne a vagyon és születési kiváltság legyenek, hanem a becsületes munka és tehetség; a fekezeti és faji gyűlölséget hagyjuk abban s minden embe szerint értékeljünk, amint a köznek, a magyar haza szolgálatára van; senki csak a hivatásának éljen, de azt teljes buzgó- hal és odaadással végezze; papok, katonák és hivatalok ne politizáljanak, mert mindannyiunkért vannak hatalmi túlkapások, egyéni akciók egyszer s mindenárra szűnjenek meg, a harag és bosszú helyét, megértés és kiengesztelődés foglalja el, ezt kívánja a termelő munka megindulhatása és az igazi keresztény felfogás; egyszóval kövessük mindig és mindenben a függetlenségi és 48-as eszméket; prófétánk és tanító mesterünk Kossuth Lajos legyen. Ezekben a nehéz időkben ez a mi programmunk. Ezekért fogunk mindenkoron küzdeni és síkra szállani. Szent a meggyőződésünk, hogy ezeknek az elveknek követése esetén vértezve leszünk úgy az oroszországi bolseviki veszedelemmel, mint a bennünket fojtogatva körülvevő és ürügyet kereső államocskák megszállásával szemben, s hogy csak is ezek által érhetjük el leghamarabb álmaink álmait — Nagy Magyarországot . . . Nagy Magyarország megcsonkítása miatti mély fájdalmunkat és a nagy Magyarország visszaállítása iránti mérhetetlen vágyunkat jelzi lapunk címe. Adja a magyarok Istene, hogy e szomorú címet mielőbb nagy Magyarországra változtathassuk. Dr. Horváth Zoltán: A felsősziléziai népszavazás eredménye A megtartott népszavazás eredménye szerint 713000 szavazat esett Németországra és 460000 szavazat Lengyelországra. Kronstadtot a felkelők visszafoglalták. Varsóból jelentik, hogy helsingforsi híradás szerint Kronstadtot a felkelők a bolsevikiektől ismét elfoglalták.A forradalmi komité Finnországból ismét Kronstadts költözött. Budieni lovas hadteste átpártolt a felkelőkhöz. Bukarestből jelentik, hogy Budieni orosz bolseviki lovassági tábornoknak a krími félszigetről Lenin által Moszkvába rendelt lovas hadteste a felkelő ukrán parasztokhoz pártolt. Ez az átpártolás nagyjelentőségű, mert a bolseviki kormány a legerősebb támaszát vesztette el. Orosz-román béketárgyalás. Berlinből jelentik, hogy április 2-án Révaiban meg fog kezdődni az orosz-román béketárgyalás. Az írek szabadságharca. Dublinből jelentik, hogy a sim,feinisták, az ír forradalmárok bombákkal megtámadtak egy katonai autót, mely alkalommal 2 katonát megöltek és hatot súlyosan megsebesítettek. Párisi követünk hazaérkezett. Praznovszky Iván, Magyarország párisi követe hazaérkezvén, egy budapesti újságíróval beszélgetést folytatott, amelynek során a következőket mondotta: „A leghatározottabb benyomásom az, hogy Franciaországban kezdenek Magyarországról a legjobb véleménnyel lenni. Ezt a javulást én főképpen gazdasági helyzetünk megszilárdításának tulajdonítom. A mi legerősebb fegyverünk és eszközünk, hogy visszanyerjük a külföld előtti becsülésünket, ami csakis a belrendnek mielőbbi teljes helyreállításával lehetséges. Illúziókat táplálnunk nem szabad, helyzetünk jobbrafordulását lassú és kitartó munkával érhetjük el.“ Nyugatmagyarország kérdése. Március 19-től 21-ig beható és szakszerű tanácskozások folytak a magyar és osztrák kormány között Nyugatmagyarország kérdésében. Ekkor mindkét fél pontosan meghatározta álláspontját. A tárgyalások félhivatalos jelentés szerint arra a reményre jogosítanak fel, hogy a húsvét utánra tervezett folytatólagos tárgyalások közel hozzák a két fél felfogását egymáshoz. Tárgyalások a hadifoglyok hazaszállítása ügyében. Budapesti tudósítónk értesítése szerint az orosz kormánnyal Révaiban folytatott tárgyalások a hadifoglyok hazaszállítási ügyében még nem fejeződtek be. Bizonyos megállapodások azonban máris történtek. A foglyok szállítása Finn és Észtországon keresztül történik. Április 1-től kezdve a Fekete tenger is megnyílik. Megállapodás szerint a hazaindulásig is valamennyi fogoly elláttatik szükséges ruhaneművel. Junger Mihály megbízottunk érintkezésbe lépett a magyar hadifoglyokkal és örömmel állapította meg, hogy a bánásmódjukra vonatkozó hazai híresztelések nagyrészben túlzottak. Báró Tascis Egon öngyilkossága. Báró Taxis Egon, a Monarchia háború előtti attaléja apja sírján agyonlőtte magát. Öngyilkosságát anyagi zavarok miatt követte el. Lesz sója Magyarországnak. Kolozsvárról jelentik, hogy Erdély és Magyarország között a sószállítási forgalom teljesen felszabadult. Az első kontingens 40,000 tonna, április 1-én jön át Magyarországba. Nemzetgyűlés: A nemzetgyűlés f. hó 21-én elnapolta az üléseit április 6-ig. Az ülés végén Dr. Rassay Károly interpellációt terjesztett elő az igazságügyminiszterhez a moziengedélyek elvonása tárgyában. Ennek során a kormány rendeletét, a magánjog súlyos sérelmének minősítette. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter válaszában kijelentette, hogy magánjogi sérelem nem történt, mert csupán az egyesek engedélyét vonták el, míg a mozi berendezése felett az egyesek szabadon rendelkezhetnek. Ezután Tasnádi Kovács József terjesztett elő interpellációt Nagy Györgynek a Kossuth Lajos mauzóleumánál tartott emlékbeszéde miatt, amelyben Nagy György annak a reményének adott kifejezést, hogy a köztársasági államforma eljövend. Tomcsányi igazságügyminiszter válaszában kijelentette, hogy meg fogja vizsgálni, hogy Nagy György beszédében tett-e államellenes kijelentéseket. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszer mandátuma. A tápéi kerület küldöttsége felkereste a pénzügyminisztert, hogy Reök Iván nemzetgyűlési képviselő lemondása folytán megüresedett tápéi mandátumot felajánlja neki. Hegedűs Lóránt nyílt levélben közölte a tápéi kerülettel, hogy sajnálatára nem fogadhatja el a mandátumot, mert Pécs város vezetőségén«» megígérte, hogy felszabadulása esetén annak mandátumot vállal’’ Külföldi szénnel házalnak Magyarországon. A szén ára esik, a külföldi valuták árai esnek, a téglakartell pedig emeli a tégla árát. Egy pár nap múlva hivatalosan is elérjük a tavaszt, amelynek beérkeztét a kedvező időjárás immár meg is előzte. Sok gondtól szabadul meg a közönség, az állam. Főleg a szénbeszerzés és szénellátás nehézsége az, amelytől örömmel búcsúzik el hivatalos faktor vagy magánember egyaránt. A szén nagy fejtörést okozott ezen a télen is, de ha a viszonyok hamarosan javulnak, úgy jövőre már kedvezőbb viszonyoknak nézünk elébe. Ennek a kedvező fordulatnak az előhírei immár beérkeztek és remélhető, csakhamar valóságra is fognak válni. Ismeretes, hogy a legutóbbi hetekben nemcsak német és cseh, hanem angol, sőt amerikai cégek is nagymennyiségű szenet ajánlanak Magyarországnak. Franciaországban százszámra állnak vonatok szénre megrakodva és most, hogy ha beáll a melegebb időjárás, ez a szén a meleg nap alatt meggyuladhat. A francia szénnek nincs elegendő piaca, nem talál vevőkre és így nem tudják elszállítani. Ez a helyzet immár Csehországban is, ahol szintén túlprodukció fenyegeti a széntermelést, amely azonban valóban nem is túltermelés, hanem csak egy elzárkózott rossz gazdasági politikának a következménye. Ezt most már felismerték a csehek is, akik egyik ajánlatot a másik után küldik a magyar gyáriparnak, amelyekben kedvező feltételek mellett ajánlanak szenet. Mindezen nagyon kedvező jelenségek dacára az Árvizsgáló bizottság épen a napokban tette meg azt a csekély szívességet a téglakartellnek, hogy a tégla árát 1600 koronáról 2100 koronára emelte fel. Csáktornyai Zoltán jónevű fiatal festőművész egy társasággal mulatott. A társaság egyik tagja fogadásból egy féliter cognacot és absintot itatott meg vele. A fiatal művész rosszul lett és alkohol mérgezésben meghalt. Csökkentik a készpénzforgalmat. A készpénzforgalom csökkentése céljából a m. kir. postaigazgatóság már korábban azt a berendezést létesítette, hogy Budapesten a postautalványon érkező nagyobb összegeket nem fizet ki készpénzben, hanem postatakarékpénztári csekkekben. A Pénzintézeti Központ közbenjöttével ezt a berendezést kiterjesztik a vidékre is olyanformán, hogy a vidéki gyűjtőhelyek a postautalványokat az illető helységben levő pénzintézetre szóló csekkben fogják kifizetni. A megbízásokat a pénzintézeteknek a kereskedelemügyi miniszter adja, a Pénzintézeti Központ pedig gondoskodik arról, hogy az illető intézeteknek a csekkek beváltására a szükséges pénzmennyiség rendelkezésükre álljon, az inttézeteket a postakincstárral szemben a szavatosságot elvállalja és ugyancsak a Pénzintézeti Központ gondoskodik az összegyűlő pénzösszegek gyümölcsöző kihelyezéséről, valamint a forgalomban esetleg mutatkozó különbségek kiegyenlítéséről. Ezzel a berendezéssel a postaigazgatóság megtakarítja azt, hogy az utalványok kifizetéséről szóló öszszegeket Budapestről kelljen az egyes gyűjtőhivatalokhoz szállítani. Tervbe van véve, hogy rövidesen az intézményt olyanformán fogják kiterjeszteni, hogy a postautalványok címzettje a javára szóló összeggel úgy is rendelkezhessék, hogy a beváltással megbízott pénzintézet azt számlája javára valamely más intézetnek utalja. A függetlenségi párt kegyelete Kossuth Lajos halálának évfordulóján. A függetlenségi és 48-as párt nevében Dr. Óhegyi Lajos mondotta az emlékbeszédet f. hó 20-ikán a Kossuth mauzóleumánál. „Gyászolni és ünnepelni jöttünk — mondotta — gyászolni azért, mert soha annyira nem éreztük Kossuth fanatizáló szellemének hiányát, mint most, amidőn vezetés hijján vesztébe rohan a magyar nemzet. Ünnepelni pedig azért, hogy ma már nemcsak Kossuth régi hívei jönnek el, hanem azok is, akik életében sárral dobálták meg.“ A kisgazdapárt is jelen volt nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter vezetése alatt. A kisgazdapárt nevében Kovács B. István nemzetgyűlési képviselő mondott beszédet. Beszédében többek között ezeket mondotta: „Ma, amikor annyi konjunktúrás politikus mozog a közélet porondján, bizonyságot teszünk arról, hogy, mint eddig, úgy most is Kossuth szelleme irányítja lépteinket. Hiába beszélnek egyes megnyomorodott agyvelők arról, hogy ennek a nemzetnek csak úgy lesz jövője, ha ismét odakapcsolja magát az évszázadok óta magyar vérrel áztatott bűnös Ausztriához. Teljesülni fog Kossuth Lajos álma, a kisebb nemzetek konföderációja, melynek központja Magyarország lesz s amit Kossuth apánk lelke oly gyönyörű vonásokban rajzolt meg." Megüresedett miniszteri tárcák betöltése A politikai köröket élénken foglalkoztatja a belügyi és közélelmezési tárcák betöltésének kérdése. Hír szerint a kormány a közélelmezési tárcát Mayer János földmivelésügyi államtitkárral fogja betölteni. A belügyminiszteri tárcát illetőleg a kormány szándékai nem ismeretesek. A kormányhoz közel álló politikai körökben azt mondják, hogy Teleki azért nem siet a belügyi tárca betöltésével, mert nem hagyja magát befolyásoltatni, hogy ráoktrojált belügyminisztert neveztessen ki, míg az ellenzéki politikai körökben az a hír, hogy azért késik Teleki a belügyminiszter kineveztetésével, mert nem érzi a kormány helyzetét szilárdnak. Az új államjegyek Budapestről jelentik, hogy az új államjegyek, 10000, 5000 1000, 500, 100, 50, 20, 10, 2 és 1 koronások már elkészültek és Budapesten vannak. Egyenlőre az Osztrák-Magyar bankban helyezik el. A bankjegyek ki- Pon-Alóc> £.1 -411 ->«... O Magyar bank fogja végezni, vidéken pedig fiókintézetei útján. A régi bankjegyek értéke 5 százalékkal csökken, ami azt jelenti, hogy azon a napon, amikor a kicserélés megkezdődik, a forgalomban levő bank jelk 5 szá- □ Miért járunk rongyosan? Textilgyárosainknak még mindég nem volt elég az arany esőből. — A Textilgyárosok egyesülete az olcsósági hullám ellen. A magyar textilgyárosok országos egyesülete négy textilgyár érdekében azzal a kérelemmel fordult a kormányhoz, hogy ne engedje meg a nyomott és festett pamutáruk behozatalát. Ha pedig ez nem volna lehetséges, akkor emeljék fel ezekre a cikkekre a vámfejpénzt az eddigi hetvenszeresére. Magyarországon a Goldberger-gyár, a Kartonnyomó ipar rt., az Óbudai Magyar Textilfestő rt. és a székesfehérvári Felmayer-féle gyár produkálnak nyomott és festett árukat, amiknek ára meglehetősen hanyatlott az utolsó időben. Elhisszük, hogy a gyárak az olcsósági hullám ellen akarnak védekezni, azonban a behozatali tilalom elrendelése a legnagyobb mértékben sértené a fogyasztók érdekeit, megnehezítené a szakmabeli kereskedők helyzetét és a gyárak számára egy olyan kiváltságos helyzetet teremtene, amelyet a közfogyasztás és a közérdek szempontjából joggal kifogásolni lehet. Mert a behozatali tilalom elrendelése nem jelentene egyébet, mint a magas árak felszínen tartását, ami lehet ugyan a gyárak érdeke, de nem a fogyasztóké, akik már türelmetlenül várják az olcsósági hullámot, amelyet remélhetőleg nem fog megakasztani a textilgyárosok e népszerűtlen akciója. Mi biztosan hisszük, hogy Hegedűs pénzügyminiszter és Hegyeshalmi kereskedelmi miniszter nem fognak segédkezet nyújtani a fenti négy gyár árdrágító törekvésének azon egyszerű és természetes oknál fogva, mert lerongyosodott népünk tízmilliónyi tömegének érdeke előbbrevaló a Felmayerek és Goldbergerek profitéhségénél.