Csonkamagyarország, 1921 (1. évfolyam, 1-134. szám)

1921-03-22 / 1. szám

st 7 . , " Pártoktól független politikai úilág " Megjelenik hetenként háromszor :: I. évfolyam , 1. szám SM921 március hó 22 fi ára 2 korona Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában! Hiszek egy isteni örök igazságban! Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen. Nehéz időket élünk. A világ bármelyik tájára tekintünk állandó ideges­séget, fészkelő­dést, nyugtalanságot látunk. A világháború kiverte a nemzetek fiait békés munkájukból, a győztes antant gyilkos békéje pedig millió és millió embert fosztott meg földjétől, házától, műhelyétől. A sok hazátlanná, földön­futóvá lett ember megriasztott hangyabolyként össze-vissza jön-megy, lót-fut. Mindegyik elhelyezkedést, munkát és haj­lékot keres. Egy-egy helyen torlódás támad, a szerencsé­sek helyhez jutnak, a többiek pedig tovább kénytelenek járni életük keserves kálváriáját. Nincs nyugalom, nincs béke sehol a világon. Keleten nagy Oroszország állandó forradalmi lázban ég. Kalandor urai nyiltan hirdetik, hogy tűzcsóvát dobnak minden nemzet hazájába s mindaddig lázitják-izgatják a többi nemzeteket is, amig az egész világ lángba nem borul. S ha már felperzselték az emberiségnek évezredeken át összegyűjtött kulturkincseit, s ha már tőrrel, golyóval, bombával kiégették az emberi telkekből család, haza és Isten fogalmát, temetővé tették az egész világot, akkor jön az ő idejük, akkor fogják megalkotni azt az édenkertet, ahol nincs család, nincs haza és nincs Isten. Ahol csak olyan emberek lesznek, akik az egyhangúan zakatoló élet­gépben lélek és szív nélküli géprész szerepét töltik be. Valóságos ragálytelep nagy Oroszország, ahonnan a fer­tőző bacillusokat emberi ábrázatot viselő ördögök hordják szét a világ minden tájára. Szép szóval és csengő arannyal ejtik meg a fölabajgatott, helyüket nem lelő, kifosztott, lerongyolt ember­párcákat. Nyugaton pedig a győztes államokban szuronyerdő van. Kell a szurony, kell a puska, hogy reszkessenek a legyő­zött, kirabolt nemzetek. Jaj a legyőzötteknek! Ha lehetne, a győzők szuronyaikkal még a gondolataikat is megölnék. Gyilkos, buta békéjüket örökéletűnek szánták. Úgy kép­zelik, hogy a szuronyerdő örökké fenntartható, hogy az ész és szív nélkül szétvonalazott világ így megmaradhat, hogy az életre hívott és mondvacsinált új államok szintén örökéletűek. E­zen hitüknek és akaratuknak most legutóbb kézzel­fogható bizonyítékát is adták, mikor a porig alázott Német­országnak egy részét, Ruhr vidékét újra megszállották, mert az a reája kivetett hadisarcot a győzők kegyetlen akarata szerint saját teljes összeomlása miatt megfizetni nem akarta. Az itt levő szegény lakosságra tehát ismét reászakadt a megszállásnak minden gyötrelme, kínja, szenvedése. A legbrutálisabb elbánásban a győzők Magyarországot részesítették. Igazi francia felületességgel darabolták szét. Ketté hasítottak helyiségeket, vasúti állomásokat szakítottak el városaiktól, a­hogy épen a térképre fektetett vonalzójuk mutatta. S mindennek tetejébe hazánkból még az átkos emlékű Ausztriának is levágtak egy darabot. Kelet és nyugat szakadékai között ebben az ideges, nyug­talan világban itt áll Magyarország a középen. Leszegénye­dett, kifosztott, szétdarabolt nemzet vagyunk. Minden gon­dolatunk, minden szívverésünk, idegszálaink minden rezgése csak a régi nagy Magyarországé. Kihez forduljunk, mihez fogyunk ? Ha keletre nézünk, az országunkat már egyszer átjárt bolsevizmusnak dögletes párája csap meg bennünket; ha pedig nyugatra tekintünk, az utóbbi megszállás és teljes feldarabolás réme fenyeget. Rokontalan nemzet vagyunk. Se keletről, se nyugatról sorsunk jobbra fordulását, hazánk területi épségét nem várhatjuk. Hát segítsünk magunkon, az Isten is megsegít! Tegyük ezt a megcsonkított hazánkat a „jog, törvény és igazság“ országává; a társadalmi osztályokat békítsu­k ki egymással, egyik se akarjon a másik felett uralkodni, mindegyik vegye ki osztályrészét a magyar haza újraépítéséből; a boldogulás és előrehaladás eszközei és feltételei ne a vagyon és születési kiváltság legyenek, hanem a becsületes munka és tehetség; a fe­kezeti és faji gyűlölséget hagyjuk abban s minden embe szerint értékeljünk, amint a köznek, a magyar haza szolgálatára van; s­enki csak a hivatásának éljen, de azt teljes buzgó- h­­al és odaadással végezze; papok, katonák és hivatal­­o­­k ne politizáljanak, mert mindannyiunkért vannak h­atalmi túlkapások, egyéni akciók egyszer s minden­árra szűnjenek meg, a harag és bosszú helyét, megértés és kiengesztelődés foglalja el, ezt kívánja a termelő munka megindulhatása és az igazi keresztény felfogás; egyszóval kövessük mindig és mindenben a függetlenségi és 48-as eszméket; prófétánk és tanító mesterünk Kossuth Lajos legyen. Ezekben a nehéz időkben ez a mi programmunk. Ezekért fogunk mindenkoron küzdeni és síkra szállani. Szent a meggyőződésünk, hogy ezeknek az elveknek követése esetén vértezve leszünk úgy az oroszországi bolseviki veszedelemmel, mint a bennünket fojtogatva körülvevő és ürügyet kereső álla­­mocskák megszállásával szemben, s hogy csak is ezek által érhetjük el leghamarabb ál­maink álmait — Nagy Magyarországot . . . Nagy Magyarország megcsonkítása miatti mély fájdalmunkat és a nagy Magyarország visszaállítása iránti mérhetetlen vágyun­kat jelzi lapunk címe. Adja a magyarok Istene, hogy e szomorú címet mielőbb nagy Magyarországra változtathassuk. Dr. Horváth Zoltán: A felsősziléziai népszavazás eredménye A megtartott népszavazás eredménye szerint 713000 szavazat esett Németországra és 460000 szavazat Lengyelországra. Kronstadtot a felkelők visszafoglalták. Varsóból jelentik, hogy helsingforsi híradás szerint Kronstadtot a felkelők a bolsevikiektől ismét elfoglal­­ták.­A forradalmi komité Finnországból ismét Kronstadts költözött. Budieni lovas hadteste átpártolt a felkelőkhöz. Bukarestből jelentik, hogy Budieni orosz bolseviki lovassági tábor­noknak a krími félszigetről Lenin által Moszkvába rendelt lovas hadteste a felkelő ukrán parasztokhoz pártolt. Ez az átpártolás nagyjelentőségű, mert a bolseviki kormány a legerősebb támaszát vesztette el. Orosz-román béketárgyalás. Berlinből jelentik, hogy április 2-án Révaiban meg fog kezdődni az orosz-román béketárgyalás. Az írek szabadságharca. Dublinből jelentik, hogy a sim­,feinisták, az ír forradalmárok bombák­kal megtámadtak egy katonai autót, mely alkalommal 2 katonát megöltek és hatot súlyosan megsebesítettek. Párisi követünk hazaérkezett. Praznovszky Iván, Magyarország párisi követe haza­érkezvén, egy budapesti újságíróval beszélgetést folyta­tott, amelynek során a következőket mondotta: „A leghatározottabb benyomásom az, hogy Franciaországban kezdenek Magyar­­országról a legjobb véleménnyel lenni. Ezt a javulást én főképpen gazdasági helyze­tünk megszilárdításának tulajdonítom. A mi legerősebb fegyverünk és eszközünk, hogy visszanyerjük a külföld előtti becsülésünket, ami csakis a belrendnek mielőbbi teljes helyreállításával lehetséges. Illúziókat táp­lálnunk nem szabad, helyzetünk jobbrafor­­dulását lassú és kitartó munkával érhet­jük el.“ Nyugatmagyarország kérdése. Március 19-től 21-ig beható és szakszerű tanácskozások folytak a magyar és osztrák kormány között Nyugatmagyarország kérdésében. Ekkor mindkét fél pontosan meghatározta álláspontját. A tárgyalások félhivatalos jelentés szerint arra a reményre jogosítanak fel, hogy a húsvét utánra ter­vezett folytatólagos tárgyalások közel hozzák a két fél felfogását egymáshoz. Tárgyalások a hadifoglyok haza­szállítása ügyében. Budapesti tudósítónk értesítése szerint az orosz kormánnyal Révaiban folytatott tárgyalások a hadifoglyok hazaszállítási ügyében még nem feje­ződtek be. Bizonyos megállapodások azonban máris történtek. A foglyok szállítása Finn és Észtországon keresztül történik. Április 1-től kezdve a Fekete tenger is megnyílik. Megállapodás szerint a hazaindulásig is vala­mennyi fogoly elláttatik szükséges ruhaneművel. Junger Mihály megbízot­tunk érintkezésbe lépett a magyar hadifoglyokkal és örömmel állapította meg, hogy a bánásmódjukra vonatkozó hazai híresztelések nagyrész­ben túlzottak. Báró Tascis Egon öngyilkossága. Báró Taxis Egon, a Monarchia háború előtti attaléja apja sírján agyon­lőtte magát. Öngyilkosságát anyagi zavarok miatt követte el. Lesz sója Magyarországnak. Kolozsvárról jelentik, hogy Erdély és Magyarország között a sószállí­­tási forgalom teljesen felszabadult. Az első kontingens 40,000 tonna, április 1-én jön át Magyarországba. Nemzetgy­ű­lés: A nemzetgyűlés f. hó 21-én elnapolta az üléseit április 6-ig. Az ülés végén Dr. Rassay Károly interpellációt terjesztett elő az igazságügyminiszterhez a moziengedélyek elvonása tárgyában. Ennek során a kormány rendeletét, a magánjog súlyos sérelmének minősítette. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter válaszában kijelentette, hogy magánjogi sérelem nem történt, mert csupán az egyesek engedélyét vonták el, míg a mozi berendezése felett az egyesek szabadon rendelkez­hetnek. Ezután Tasnádi Kovács József terjesztett elő interpellációt Nagy Györgynek a Kossuth Lajos mauzóleumánál tartott emlékbeszéde miatt, amelyben Nagy György annak a reményének adott kifejezést, hogy a köz­­társasági államforma eljövend. Tomcsányi igazságügyminiszter válaszában kijelentette, hogy meg fogja vizsgálni, hogy Nagy György beszédében tett-e államellenes kijelentéseket. Hegedűs Lóránt pénzügy­miniszer mandátuma. A tápéi kerület küldöttsége felkereste a pénzügyminisztert, hogy Reök Iván nemzetgyűlési képviselő lemondása folytán megüresedett tápéi mandátumot felajánlja neki. Hegedűs Lóránt nyílt levélben közölte a tápéi kerülettel, hogy sajnálatára nem fogadhatja el a mandátumot, mert Pécs város vezetőségén«»­ megígérte, hogy felszabadulása esetén annak man­dátumot vállal’’ Külföldi szénnel házalnak Magyar­országon. A szén ára esik, a külföldi valuták árai esnek, a tégla­­kartell pedig emeli a tégla árát. Egy pár nap múlva hivatalosan is elérjük a tavaszt, amelynek beérkez­tét a kedvező időjárás immár meg is előzte. Sok gondtól szabadul meg a közönség, az állam. Főleg a szén­beszerzés és szénellátás nehézsége az, amelytől örömmel búcsúzik el hi­vatalos faktor vagy magánember egy­aránt. A szén nagy fejtörést okozott ezen a télen is, de ha a viszonyok hamarosan javulnak, úgy jövőre már kedvezőbb viszonyoknak nézünk elébe. Ennek a kedvező fordulatnak az elő­­hírei immár beérkeztek és remélhető, csakhamar valóságra is fognak válni. Ismeretes, hogy­ a legutóbbi hetekben nemcsak német és cseh, hanem angol, sőt amerikai cégek is nagymennyi­ségű szenet ajánlanak Magyarország­nak. Franciaországban százszámra áll­nak vonatok szénre­ megrakodva és most, hogy ha beáll a melegebb idő­járás, ez a szén a meleg nap alatt meggyuladhat. A francia szénnek nincs elegendő piaca, nem talál vevőkre és így nem tudják elszállítani. Ez a helyzet immár Csehországban is, ahol szintén túlprodukció fenyegeti a szén­­termelést, amely azonban valóban nem is túltermelés, hanem csak egy elzár­kózott rossz gazdasági politikának a következménye. Ezt most már felis­merték a csehek is, akik egyik aján­latot a másik után küldik a magyar gyáriparnak, amelyekben kedvező fel­tételek mellett ajánlanak szenet. Mindezen nagyon kedvező jelen­ségek dacára az Árvizsgáló bizott­ság épen a napokban tette meg azt a csekély szívességet a téglakartell­­nek, hogy a tégla árát 1600 koroná­ról 2100 koronára emelte fel. Csáktornyai Zoltán jónevű fiatal festőművész egy társasággal mulatott. A társaság egyik tagja fogadásból egy féliter cognacot és absintot itatott meg vele. A fiatal mű­vész rosszul lett és alkohol mérgezésben meghalt. Csökkentik a készpénzforgalmat. A készpénzforgalom csökkentése céljából a m. kir. postaigazgatóság már korábban azt a berendezést lé­tesítette, hogy Budapesten a posta­­utalványon érkező nagyobb összege­ket nem fizet ki készpénzben, hanem postatakarékpénztári csekkekben. A Pénzintézeti Központ közben­­jöttével ezt a berendezést kiterjesztik a vidékre is olyanformán, hogy a vidéki gyűjtőhelyek a postautalvá­nyokat az illető helységben levő pénzintézetre szóló csekkben fogják kifizetni. A megbízásokat a pénzintézetek­nek a kereskedelemügyi miniszter adja, a Pénzintézeti Központ pedig gondoskodik arról, hogy az illető intézeteknek a csekkek beváltására a szükséges pénzmennyiség rendel­kezésükre álljon, az inttézeteket a postakincstárral szemben a szavatos­ságot elvállalja és ugyancsak a Pénz­intézeti Központ gondoskodik az össze­gyűlő pénzösszegek gyümölcsöző ki­helyezéséről, valamint a forgalomban esetleg mutatkozó különbségek ki­­egyenlítéséről. Ezzel a berendezéssel a posta­igazgatóság megtakarítja azt, hogy az utalványok kifizetéséről szóló ösz­­szegeket Budapestről kelljen az egyes gyűjtőhivatalokhoz szállítani. Tervbe van véve, hogy rövidesen az intézményt olyanformán fogják ki­terjeszteni, hogy a postautalványok címzettje a javára szóló összeggel úgy is rendelkezhessék, hogy a be­váltással megbízott pénzintézet azt számlája javára valamely más intézet­nek utalja. A függetlenségi párt kegyelete Kossuth Lajos halálának évfordulóján. A függetlenségi és 48-as párt ne­vében Dr. Óhegyi Lajos mondotta az emlékbeszédet f. hó 20-ikán a Kossuth mauzóleumánál. „Gyászolni és ünnepelni jöttünk — mondotta — gyászolni azért, mert soha annyira nem éreztük Kossuth fanatizáló szellemének hiányát, mint most, amidőn vezetés hijján vesztébe rohan a magyar nemzet. Ünnepelni pedig azért, hogy ma már nemcsak Kossuth régi hívei jönnek el, hanem azok is, akik életében sárral dobál­ták meg.“ A kisgazdapárt is jelen volt nagy­atádi Szabó István földművelésügyi miniszter vezetése alatt. A kisgazda­­párt nevében Kovács B. István nemzet­gyűlési képviselő mondott beszédet. Beszédében többek között ezeket mondotta: „Ma, amikor annyi konjunktúrás politikus mozog a közélet porondján, bizonyságot teszünk arról, hogy, mint eddig, úgy most is Kossuth szelleme irányítja lépteinket. Hiába beszélnek egyes megnyomorodott agy­velők arról, hogy ennek a nemzetnek csak úgy lesz jövője, ha ismét odakapcsolja magát az évszázadok óta magyar vérrel áztatott bűnös Ausztriához. Teljesülni fog Kossuth Lajos álma, a kisebb nemzetek konföderációja, melynek központja Magyarország lesz s amit Kossuth apánk lelke oly gyö­nyörű vonásokban rajzolt meg." Megüresedett miniszteri tárcák betöltése A politikai köröket élénken fog­lalkoztatja a belügyi és közélelme­zési tárcák betöltésének kérdése. Hír szerint a kormány a közélelmezési tárcát Mayer János földmivelésügyi államtitkárral fogja betölteni. A bel­ügyminiszteri tárcát illetőleg a kor­mány szándékai nem ismeretesek. A kormányhoz közel álló politikai körökben azt mondják, hogy Teleki azért nem siet a belügyi tárca be­töltésével, mert nem hagyja magát befolyásoltatni, hogy ráoktrojált bel­ügyminisztert neveztessen ki, míg az ellenzéki politikai körökben az a hír, hogy azért késik Teleki a belügy­miniszter kineveztetésével, mert nem érzi a kormány helyzetét szilárdnak. Az új állam­jegyek­ Budapestről jelentik, hogy az új államjegyek, 10000, 5000 1000, 500, 100, 50, 20, 10, 2 és 1 koronások már elkészültek és Budapesten vannak. Egyenlőre az Osztrák-Magyar bank­ban helyezik el. A bankjegyek ki- Pon-Alóc> £.1 -411 ->«... O Magyar bank fogja végezni, vidéken pedig fiókintézetei útján. A régi bank­­jegyek értéke 5 százalékkal csökken, ami azt jelenti, hogy azon a napon, amikor a kicserélés megkezdődik, a forgalomban levő bank je­lk 5 szá- □ Miért járunk rongyosan? Textilgyárosainknak még mindég nem volt elég az arany esőből. — A Textilgyárosok egyesülete az olcsósági hullám ellen. A magyar textilgyárosok országos egyesülete négy textilgyár érdekében azzal a kérelemmel fordult a kor­mányhoz, hogy ne engedje meg a nyomott és festett pamutáruk be­hozatalát. Ha pedig ez nem volna lehetséges, akkor emeljék fel ezekre a cikkekre a vámfejpénzt az eddigi hetvenszeresére. Magyarországon a Goldberger-gyár, a Kartonnyomó ipar rt., az Óbudai Magyar Textilfestő rt. és a székes­­fehérvári Felmayer-féle gyár produ­kálnak nyomott és festett árukat, amiknek ára meglehetősen hanyatlott az utolsó időben. Elhisszük, hogy a gyárak az olcsó­sági hullám ellen akarnak védekezni, azonban a behozatali tilalom elrende­lése a legnagyobb mértékben sértené a fogyasztók érdekeit, megnehezítené a szakmabeli kereskedők helyzetét és a gyárak számára egy olyan kivált­ságos helyzetet teremtene, amelyet a közfogyasztás és a közérdek szem­pontjából joggal kifogásolni lehet. Mert a behozatali tilalom elrende­lése nem jelentene egyébet, mint a magas árak felszínen tartását, ami lehet ugyan a gyárak érdeke, de nem a fogyasztóké, akik már türelmetlenül várják az olcsósági hullámot, amelyet remélhetőleg nem fog megakasztani a textilgyárosok e népszerűtlen akciója. Mi biztosan hisszük, hogy Hegedűs pénzügyminiszter és Hegyeshalmi ke­reskedelmi miniszter nem fognak segédkezet nyújtani a fenti négy gyár árdrágító törekvésének azon egyszerű és természetes oknál fogva, mert le­­rongyosodott népünk tízmilliónyi töme­gének érdeke előbbrevaló a Felmaye­­rek és Goldbergerek profitéhségénél.

Next