Csonka Magyarország, 1927. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1927-07-03 / 27. szám
VM. # évfolyam^ — 27*1 k szám CSONKA Egyres #szám # árj # 8 t fillér MAGYARORSZÁG *FE**—!*m...............................................................ffTM?TM1.....................................................................JWWWWT—llLl.............................J1ni 1927 junus hó 3 — A kiskunfélegyházi Függetlenségi Párt hivatalos lapja — Megjelenik minden vasárnap Hirdetések díja: millimétersoronként 7 fillér — Magánhirdetések megegyezés szerint — Hirdetési díjak mindenkor előre fizetendők «ammaaaaaMaaaMHaa...............................................aaaaaaaaaa Szétoszlott az országgyűlés s a honatyák nagy vakációra mentek. Nálunk az országgyűlés szünettartás tekintetében az iskolákon is túl tesz. Az iskolákban szeptember elején indul meg a munka, az országgyűlés csak október 18-án nyitja meg kapuit. Az iskolai vizsgán beszámolnak a tanulók az év közben végzett anyagról, de az országgyűlésen nincs ilyen vizsga se, nekünk névtelen adófizetőknek kell számontartanunk, hogy mit is végeztek a honatyák, hogy látták a mi mindennapi vergődésünket, gondunkat, küzdelmünket kenyérért, lakásért... a mindennapi megélhetésért Minden politika annyit ér, amennyi tartós eredményt tud felmutatni. Kevesebb lett-e a mi gondunk, bajunk? Kevesebb lett-e az adónk? Ki vette észre, hogy könnyítettek az adóterheken? A kisembert kell támogatni, segíteni szociális törvények alkotásával — termelt-e ilyen törvényeket az ország gyűlése. Igen, tán a munkásbiztosítás. Itt termelt jól fizetett állásokat egyeseknek — de a munkások vívták ellene a legélesebb harcot. Szétment az országgyűlés, de a mi gondjainkat, terheinket nem könnyítette, az édes magyar föld termel itt életet, jövőt . . . s az arató kaszája alatt rendekbe dűlő szem, az élet itt az igazi szociális gondoskodás. Amit elveszt az ember, azt helyrehozza a föld, a magyar barázda, az izmos magyar kar. Üdvözlünk minden energiát amely a magyar holnapot, a magyar életet dajkálja az aratóét, az iparosét, a kereskedőét, a hivatal munkájáét és a törvényhozó gondjait is — de úgy érezzük, hogy a szétment országgyűlésnél szebben építi a magyar holnapot a dalolva dolgozó magyar arató, a magyar föld acélizmú fia, a magyar mai ,,Színházi Élet" című képes hetilapnak egyik szemfüles riportere, a sorok szerint fizetett tudósítását egy két sorral megtoldandó, megkérdezte Kiss Istvánt is, hogy hol fog nyaralni. Kiss István azt válaszolta, hogy a Velence mellett fekvő Lidón. Nagyon örülünk Kiss István ezen elhatározásának, mert neki, aki a képviselőséget nem dísznek, hanem nehéz és keserves munkával egybekötött megbízásnak tartja, igazán nagy szüksége van a pihenésre. Ő az elmúlt fél év alatt a Háznak legszorgalmasabb és legértékesebb lagja volt. Ha az értesülésünk igaz, hogy nem volt olyan törvényjavaslat, amelynek nemcsak a bizottsági, hanem a Ház előtti tárgyalásában legszakértőbben és legbehatóbban részt nem vett volna. Mindig aktatáskával s a haza és városa miatti gondterhes arccal járt-kelt. Míg ő be nem került a Házba, addig a Háznak legszorgalmasabb tagja — köztudomás szerint — Endre Zsigmond volt. Most azonban, hogy Kiskunfélegyháza városának minden befolyástól ment megnyilatkozása folytán Kiss István lett Kiskunfélegyháza méltó képviselője. Kiss István lett a Háznak is legszorgalmasabb és legértékesebb tagja. A haza és a városuk iránti tevékenységben egymással valósággal versenyeztek. A versenyben — mint előre látható volt — Kiss István győzött, mert ő a Házban valóban egy beszéddel többet mondott, mint Endre Zsigmond. [Szedő gyerek: Hiszen Endre Zsigmond még egyszer sem beszélt!] Czagány Istvántól mint Kiss István legbizalmasabb barátjától vettük azt a hiteles értesítést, hogy Kiss István tulajdonképen a Lidón sem fog igazán pihenni. Nagy tervei vannak. Szükségét érzi annak, hogy Isten adta hatalmas tehetségéből közvetlenül a városának is juttasson valamit. Óriási városfejlesztési programmon töri a fejét. Lidón akarja ezt a programmot a legapróbb részletekig kidolgozni. Állítólag a Strucctenyésztési telep és repülőjáratok létesítése hatalmas elgondolásának csak a morzsáit képezik. Lidón csupán 3—4 hetet fog tölteni. Utópihenésre Bugacra megy. Tehát Lidó és Bugac lesznek azon helyek, amelyeket a hálás utókornak márvány táblával kell majd megjelölnie. Olyan lesz Kiss Istvánnak városfejlesztési programmja, hogy Horváth Zoltán szégyenletében elbújhat. Hiszen Horváth Zoltán négy évi képviselősége alatt nem csinált egyebet, mint egy rongyos bérházat, egy rongyos gőzfürdőt szállodát, egy rongyos vágóhidat és jéggyárat, no meg aztán a villanytelepet bővítette ki. Az igazságügyi palotát 20 tanyai népiskolát és polgári fiú iskolát eszközölt ki, a csirkepiacot kiköveztelte, tekintélyes kórház alapot létesített, közkedveltségnek örvendő strandfürdőt és jól jövedelmező téglagyárat szerzett, 160 hold erdőt telepíttetett, a város közegészsége és kényelmének szolgálata céljából egy csomó artézi kutat fúratott. S azt is mondja, hogy a várost kiköveztetni, vízvezetékkel és csatornázással is ellátni akarja. Hát ez csakugyan csekélység. Megérdemelte, hogy helyette Kiss István lett a képviselő. Elárulhatjuk, hogy Kiss Istvánnak — csak adja az Isten, hogy ki tudja magát pihenni — sokkal hatalmasabb eszméi vannak. Fentebb már kikotyogtuk, hogy a strucctenyésztési telep és repülőjáratok létesítése csak morzsák, amihez már jövő évben hozzájön — nem követünk el titoksértést — a Duna—Tisza csatornának a város alatti megásása. Kiss István városfejlesztési programmjából többet már nyilvánosságra nem hozhatunk, mert akkor a Lidóról és Bugacról hozandó meglepetésnek vágnánk eléje. úgy lesz az eset, hogy Kiss István a bugaci utópihenője után, körülbelül augusztus közepén a városi közgyűlésen először fog megjelenni mint országos és megbízott városi képviselő és ekkor fogja nyilvánosságra hozni sidói és bugaci hatalmas koncepciójú városfejlesztési programmját. Addig türelem és csend! Kiss István hadd pihenjen eddig szerzett babérjain! Ma, vasárnap lesz a kulturest a Munkás Otthon javára. Fővárosi művészek felléptével pompás és magas színvonalú 10 számból álló műsor, utána tánc reggel 4 óráig. Belépődíj: 2. 150 és 10. Kiss István pihenni megy rákszedő asszony, lány, aki dalolva hajol le a kalászért, a magyar életért, hogy felemelje magához. Mikor fognak lehajolni a gondokban küzdő szürke kisemberért, hogy a magyar élet munkáját, az igazi magyar jövő gerincét szeretettel emeljék fel. Szétment az országgyűlés de gazdag aratás nem az ő munkája nyomán fakadt, hanem a magyar acélos karok és agyak erején. Kocsmárosokról Kánai menyegzőn történt — mondja az írás — hogy Krisztus urunk a vizet borrá változtatta. Azóta ilyen csoda nem történt. Pedig ha a kocsmárosok ezt a csodatevést eltanulták volna, úgy egy néhánnyal az a kis baj, ami legutóbb megesett, nem esett volna meg. Az történt, hogy még a múlt év őszén Budapestről egy hivatalos borellenőrző úr Kiskunfélegyházára érkezett. Ennek az volt a feladata, hogy a helybeli borellenőrző bizottsággal, amelynek dr Hotter József az elnöke, a kocsmárosok borkészleteit és kimérés alatt levő borait a vonatkozó törvények és rendeletek alapján ellenőrizze. Az ellenőrzés rajtaütésszerűen történt. Az alábbi kocsmárosok erre a nem várt vizitre nagyon meglepődtek. Meglepetésükben a vizeskancsó helyett a boroskancsóba öntötték a vizet. A víz a borral összekeveredett. Mivel azonban a kánai menyegzői csoda megismétlődni nem akart, a borellenőrző hivatalos úr a kánai menyegzőn történteknek tökéletlen utánzására rögtön rájött. A meglepetésből összeöntött vizet és bort tartalmazó edényt lepecsételte és Budapestre magával vitte. Ezután nemsokára a helybeli rendőrkapitánysághoz leérkezett az elkobzott boroknak a hiteles vegyvizsgálati eredménye. A rendőrség ezen értesítés alapján a kihágási eljárást azonnal megindította. Fazekas Szűcs József rendőrtanácsos a vizsgálat eredménye alapján a következő ítéleteket hozta. Dósai Jenőt elítélte 48 pengő fő- és 32 pengő mellékbüntetésre, mert a bort 12 százalék vízzel keverte. Ágoston Jánost elítélte 10 napi elzárásra és 32 pengő pénzbüntetésre mert a bort 14 százalék vízzel keverte. Kiss Józsefné sz. Kiss Erzsébetet elítélte 10 napi elzárásra és 80 pénzbüntetésre, mert a bort 17 százalék vízzel keverte. Cserép Antalt elítélte 20 napi elzárásra és 160 pengő pénzbüntetésre, mert a bort 18 százalék vízzel keverte. Özv. Vereb Mihályné sz. Tajti Erzsébetet elítélte 80 pengő fő- és 40 pengő mellékbüntetésre, mert a bort 22 százalék vízzel keverte. Az érdekelt korcsmárosok az ítélet ellen, mivel magukat a terhükre rótt kihágásban ártatlanoknak tudják valamennyien felebbeznek. "