Csonka Magyarország, 1929. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

IX. évfolyam - 1-s8 sx*m CSONKA WWW Egyes ss*m ftrs 8 Villér MAGYARORSZAG WWWWWW!WWWf!WWWW!WWWWW"W!WWÍWWWWWWWWWW!W!^^ 1929.évi január hót. — A kiskunfélegyházi Függetlenségi Párt hivatalos lapja — Megjelenik minden vasárnap Hirdetések díja: millimétersoronként 8 fillér — Magánhirdetések megegyezés szerint — Hirdetési díjak mindenkor előre fizetendők ..................................................................................................................................................................................................................................................... Rothermere lord komoly intelmei és üzenete Magyarországhoz« Írta: Dr Horváth Zoltán I. “. . . . Habsburgok trónra emelése a magyar gazdasági élet stabilitásának megrendülését jelentené . . . “ . . . egyre fokozódó élénkségű akció folyik Magyarországon nem csak az úgy nevezett „legitimista“ [Ottó] jelölt, hanem különösen a Habsburg család egy másik tagjának trónraültetése érdekében (Albrech't. . . Magyarország nagy barátjának Mussolininek ama határozott, félremagyarázhatatlan és végleges intelme ellenére is, amely szerint a Habsburg-ház bármely tagjának a magyar trónra való ültetése katasztrofálisan veszélyeztetné Magyarország külpolitikai érdekeit. . . . . . És ugyanez a felfogása igen tekintélyes és Magyarország iránt határozott jóindulattal viseltető más államférfiaknak is . . . . Utazásaim közben, a világ bármely részében találkoztam maggyarokkal, mindenütt, szinte elkerülhetetlenül feltették hozzám e reám, mint idegenre, meglehetősen kényes kérdést, hogy várjon mit gondolok a Habsburgok viszszahozatalának lehetőségéről. Mert, mint kivétel nélkül mondották, ennek megvalósulása elkerülhetetlenül teljes szakításra vezetne az otthoni magyarság és külföldre szakadt testvéreik között...“ I. . . a kormánynak lehetővé kell végre tenni azt is, hogy a nemzet egész jövőjét befolyásoló sorsdöntő kérdésekben szabadon nyilvánulhasson meg a nép szabad akarata. Az az impreszszió, amely szerteszét úgy Európa, mint Amerika hivatalos köreiben és közvéleményében fennáll s amely már-már azt mondja, hogy az összeomlott Bratianu-rezsimhez hasonlítható magyar választási rendszer s a vélemény-nyilvánítás fennálló erős korlátozásai mellett a magyar nép ifjazi hangulata nem juthat szabadon kifejezésre, — semmikép sem kedvez Magyarország érdekeinek és tekintélyének. . .* III. . . Magyarország mint „Kossuth hazája“ tudta legjobban megnyerni a vitág közvéleményének szeretését s épen igy oia is csak azért fordíthatja maga mellé ezt a rokonszenvét, ha hű marad legnagyobb fia nagy szelleméhez és szabadságszerető magasztos eszméihez. . .* IV. . . Mint Magyarország őszinte és igaz barátja, akit szíve legmélyéig meghatott a magyar nép felé özönlő szeretete és bizalma és aki az elmúlt év folyamán valóban sok időt és munkát fordítottam a magyar viszonyok tanulmányozására, lelkiismeretem parancsolta kötelességemnek tartottam, hogy az új év küszöbén a magyar nép figyelmébe ajánljam e széleskörű s megbízható információkra alapított komoly meggyőződésemet. . .“ * A fenti idézeteket az „Estnek 1928. december 25 én megjelent számából vettem. A hitelességben való kétkedésre semmi okunk sincs. Tehát el kell fogadnom, hogy Rothermere lord a fenti kijelentéseket valóban megtette. Ezek után városom gondolkozó, elfogulatlan és elnyomorított országunk jövőjéért valóban aggódó közönsége elé az alábbi reflexiókkal lépek. * A nemes lordnak minden szava márványtéblára méltó. A sötét magyar éjbe villanó fénysugarak. Egy tiszta lelkű embernek, igaz meglátásai, megérzései. Nem a mi búsunk, nem a mi vérünk. Agyát nem homályosítja el a magyar átok. Szivében nincs féltékenység, nincs irigység, nincs gyűlölet, nincs bosszú. Érdeke semmi. Sőt. A magyarok szeretete tőlé a nagyon gazdag embereknek kijáró nyújalménak megzavarása, és súyos anyagi áldozatok megnozását követel és ráadásul neki izgalmakat, őszinte és nagy lelki fájdalmakat okoz. Hiszen ő volt az, aki nyomorék országiakat, a világnak kitaszított árváját, minden rágalommal szemben oltalmába fogadta. A hatalmas sajtója útján a világ millió és millió emberének fáradhatatlanul és naponta megüzeni , hogy a magyar ártatlan, hogy a magyarral nagy igazságtalanság történt, hogy a magyar még boost is a nyugati kultúra és civilizáció védelmében pótolhatatlan, hogy az elrágalmazott magyrnak igazságot kell szolgáltatni, hogy a magyar ügy Európa nyugalmának alapja, hogy a magyar ügy a trianoni nagyhatalmak elintézetlen becsületbeli ügye, hogy a magyar is joggal kér helyet a nap alatt. * Amikor 1867 ben Kossuth Lajos akarata és tiltakozása dacára Ausztriával és a Habsburgokkal állítólag kiegyeztünk, Ausztria és a Habsburgok gondoskodtak arról, hogy a nemzetközi érintkezésekben és viszonylatokban Magyarország önállósága, függetlensége, egyszóval szuverenitása ne igen domboríttassék ki. Az eredmény nem is maradt el. A világ népei bennünket lassanként teljesen elfelejtettek. Sőt a művelt nyugati államok nagy államférfiéi mint Ausztriát ismertek. Ausztriával való mondva csinált, komplikált közjogi kapcsolatunk, mivel nem volt rá szükségük, nem érdekelte. Tőlük számtalan hivatalos megkeresés érkezett, amely Budapestet Ausztriába, sőt Romániába tette. Diplomáciánk állítólag közös volt. Ha véletlenül egy néhány magyar mágnás a diplomáciai testületbe belekerült, már csak jövője érdekében is nem ide húzott, hanem a bennünket elnyelő Austriához. Szóval Magyarország kifelé, a nagy nemzetközi érintkezésben, mint önálló állam, soha nem szerepelt. Tehát, amikor Magyarországot a trianoni asztal elé idézték, teljesen tájékozatlanul sőt a közvetlen szomszédaink által rossz irányban befolyásolva, a nagyhatalmak az előttük ismeretlen népnek országát koncul könynyed szívvel dobhatták oda. Épen ezért, nem mondok nagyot, ha azt állítom, hogy a 19. és 20. századnak népei Kossuth Lajos után jóformán csak Rothermere propagandája nyomán tudták meg, hogy itt a Kárpátok alján, a Tisza-Duna mellett él egy nyugati műveltségű, nagy történelmi múlttal és elhivatottsággal rendelkező szabadságszerető, független nép. Az ő propagandájának eredménye az, hogy Loyd George, a trianoni szerződés egyik legfőbb részese, belátta és nyíltan bevallotta Magyarországgal szemben elkövetett nagy botlását s annak reparációját kilátásba helyezte. Az ő propagandájának eredménye, hogy ma már nem