Csonka Magyarország, 1929. július-december (9. évfolyam, 28-55. szám)

1929-07-07 / 28. szám

IX. évfolyam - 284k ssém CSONKA Eg u *****Ér*12 m­l,Cz MAGYARORSZÁG 1929. évi július hó 7. — A Kiskunfélegyházi Függetlenségi Párt hivatalos lapja — Megjelenik minden vasárnap Hirdetések díja: millimétersoronként 8 fillér — Magánhirdetések megegyezés szerint — Hirdetési díjak mindenkor előre fizetendők .......................................................................................................................................................................................................................... A bátrak választójoga Sztranyovszky Sándor, bel­ügyi államtitkár pár nappal ezelőtt egy vidéki beszámo­lón a választójogról beszélt és megállapította, hogy a magyar ember jelleme nem kívánja a választójog titkos gyakorlását, mert a magyar ember „nyíltan is meg meri mondani azt, amit akar.“ Sze­rinte tehát a titkos választó­jog a gyáváknak való, a tit­kos választójog a gyávák választójoga, a bátraké, a nyílt szavazás. Ezt a „bátorság elméletet,“ mint régi jó ismerőst üdvö­zölhetjük. Találkoztunk már vele pár évvel ezelőtt. Ak­kor még magasabb helyről indult világgá. A miniszter­­elnök indította útnak minde­nek okulására. De valamit véthetett a bátorság elmélet, mert lomtárba került, hogy helyet adjon az „éretlenségi elméletnek,“ amely akként hangzott, hogy a magyar nép még nem elég érett a titkos választójog gyakorlására. Most, úgy látszik, megint visszatértek odafent elsső szerelmükhöz, ahhoz a tétel­hez, hogy csak a gyávák kívánják a titkos választó­jogot. Örülünk a nyílt választási rendszer védelmére kitalált elméletek ilyen gyakori vál­tozásának, mert ez azt bizo­nyítja, hogy a védelmezők nem találnak olyan szilárd pontot, ahol a lábukat meg­vethetnék, hanem a hadállá­saikat fél­úton változtatni kény­telenek. Ez a gyengeség jele. De nézzünk egy kissé szemébe az újonnan felmen­tegített elméletnek! Hogy is állunk ezzel az u. n. bátor­ság elmélettel? Az államtitkár úr szerint is­merni kell annak, aki nyíl­tan szavaz. Szerinte is bá­torság szükségeltetik ahhoz, hogy valaki nyíltan szavaz­zon. Kérdezzük tehát, hogy miféle államérdek követeli meg azt, hogy a legelemibb polgári jog gyakorlásánál próbára tétessék a polgárság bátorsága ? Mért kelljen hős­nek lenni annak, aki nem az ellenség ágyúival, hanem csak a szavazóurnával áll szem­ben ? Az államtitkár úr szerint a magyar ember nyíltan is meg meri mondani, hogy ki­re szavaz. Az államtitkár úr azonban bizonyára a kor­mánypárti szavazók bátorsá­gát ismeri csupán. Azok mer­nek, mert nincs mit kockáz­tattok. De menjen el egy­szer az ellenzéki választók közé. Ott majd megtudja, hogy hányan nem mernek sza­vazni. Ott majd hall olyan kijelentéseket, hogy „én nem szavazhatok a meggyőződé­sem szerint, mert hivatalnok vagyok, vagy italmérési jo­gom, trafikjogom véd, vagy ilyen jog iránt folyamodtam.“ És hallaná soktól, hogy „az én szavazatomon úgyse mú­lik az eredmény.“ Itt mi kö­zöttünk hallana ilyet, mert mi nem vagyunk mind egy szálig hősök, mint a kor­mánypártiak. Mi közöttünk rá­jönne arra, hogy nem min­den magyar ember meri nyíl­tan megmondani, hogy kire szavaz. Közöttünk ellenzékiek kö­zött sokan vannak olyanok, akik nem merik, noha sze­retnék nyíltan is megmonda­ni azt, amit akarnak. És mi már nem is kapsciláljuk ő­­ket, hiszen, ki tudja, talán nekik van igazuk. Ha egyszer eljönne egy választás alkalmával ide mi közénk az államtitkár úr és hallaná, hogy mit mondanak azok, akik szeretnének, de nem mernek velünk szavaz­ni, rájönne arra, hogy téve­dett. Rájönne arra, hogy nyílt szavazási rendszer nem a bátrak, hanem a néptől, a nép valódi akaratától félő kormányok választójoga. Rendkívüli közgyűlés A városi képviselőtestület június 28-án délután 5 órakor rendkívüli közgyűlést tartott néhány sürgős ügy letárgyalására. A közgyűlésen Dr Rády Lajos főjegyző fő­­polgármes­ter elnökölt. A tárgysorozat első pontjaként dr Tády József, városi orvos ismertette a népjóléti miniszter rendeletét a kül­területen szervezendő két városi orvosi állás szervezése tárgyában. A mi­niszter elrendelte, hogy a város a tanyai egészségügy ellátása érdeké­ben 2 új városi orvosi állást szer­vezzen akként, hogy az egyik orvos székhelye Fülöpjakabon, a másiké pedig Szentkúton legyen. Ugyancsak elrendelte a miniszter azt, hogy a tanyákon 4 szülésznői állás szerez­tessék. Az egészségügyi bizottság javaslatával egyezően indítványozza az előadó, hogy mivel a városnak a tanyai orvosi lakások felépítéséhez szükséges összeg rendelkezésére nem áll, az új orvosi állásokat egyen­lőre ne szervezze meg, hanem előbb kérjen a város államsegélyt erre a célra a minisztertől. A szülésznői állásokat illetőleg pedig azt javasol­ja az előadó, hogy a már meglevő egy tanyai szülésznői álláson kívül további 3 szülésznői állás szervezé­sét a közgyűlés már most határozza el. Dr Strasser Rezső városi képvi­selő felszólalása után, aki a tanyai szülésznői állások haladéktalan be­töltését sürgette, a közgyűlés az elő­adó javaslatát elfogadta. Ezután megállapította a közgyűlés az újonan alakítandó képviselőtestü­let létszámát és pedig akként, hogy a képviselőtestület 120 tagból álljon. A 120 tagú képviselőtestület fele részt választott képviselő lesz, fele része pedig a legtöbb adófizetők­ből kerül ki. A tanyai iskolák felépítésére szük­séges kölcsön felvétele a következő tárgy. A közgyűlés Dóczy Pál mű­szaki tanácsos előadmánya után el­határozta, hogy az építési program­­root, amely szerint összesen 20 ta­nyai iskola építendő, teljesen végre­hajtja, a még hiányzó iskolákat fel­építi és erre a célra 120.000­­ köl­csönt vesz fel. A hatodik gyógyszertár felállítása tárgyában a közgyűlés akként hatá­rozott, hogy nem tartja szükséges­nek újabb gyógyszertár felállítását. A tárgysorozat utolsó pontjaként az óvoda bizottságot, amelynek a megbízatása lejárt, megválasztotta a közgyűlés. Fazekas Szűcs József sajtópere Dr Puskás János ellen. Több, mint egy évvel ezelőtt dr Puskás János ügyvéd egy röpíratot adott ki „Milyen szerepet töltött be Fazekas Szűcs rendőrtanácsos a kommün alatt?“ címmel. A rörsíratban azt írta, hogy Fazekas Szűcs rendőr­­tanácsos önként jelentkezett a vörös őrség parancsnokául, a vörös őrsé­get a ziászlóra feleskette és buzdí­totta, hogy a zászló mellett tartson ki. Fazekas Szűcs József­­ írja tovább a röpírat, aláírta a túszok elvitelét elrendelő nyílt parancsot és ő szedette össze a túszokat, ezt a Ma vasárnap 121 válogatott magyar­ nótát játszik a RUVG-KERTBEN KADÉT JÓSKA prí­más és zenekara fél 9 órai kezdettel. Szives látogatást kér tisztelettel­ , DRONY JULISKA

Next