Csonka Magyarország, 1929. július-december (9. évfolyam, 28-55. szám)
1929-07-07 / 28. szám
IX. évfolyam - 284k ssém CSONKA Eg u *****Ér*12 ml,Cz MAGYARORSZÁG 1929. évi július hó 7. — A Kiskunfélegyházi Függetlenségi Párt hivatalos lapja — Megjelenik minden vasárnap Hirdetések díja: millimétersoronként 8 fillér — Magánhirdetések megegyezés szerint — Hirdetési díjak mindenkor előre fizetendők .......................................................................................................................................................................................................................... A bátrak választójoga Sztranyovszky Sándor, belügyi államtitkár pár nappal ezelőtt egy vidéki beszámolón a választójogról beszélt és megállapította, hogy a magyar ember jelleme nem kívánja a választójog titkos gyakorlását, mert a magyar ember „nyíltan is meg meri mondani azt, amit akar.“ Szerinte tehát a titkos választójog a gyáváknak való, a titkos választójog a gyávák választójoga, a bátraké, a nyílt szavazás. Ezt a „bátorság elméletet,“ mint régi jó ismerőst üdvözölhetjük. Találkoztunk már vele pár évvel ezelőtt. Akkor még magasabb helyről indult világgá. A miniszterelnök indította útnak mindenek okulására. De valamit véthetett a bátorság elmélet, mert lomtárba került, hogy helyet adjon az „éretlenségi elméletnek,“ amely akként hangzott, hogy a magyar nép még nem elég érett a titkos választójog gyakorlására. Most, úgy látszik, megint visszatértek odafent elsső szerelmükhöz, ahhoz a tételhez, hogy csak a gyávák kívánják a titkos választójogot. Örülünk a nyílt választási rendszer védelmére kitalált elméletek ilyen gyakori változásának, mert ez azt bizonyítja, hogy a védelmezők nem találnak olyan szilárd pontot, ahol a lábukat megvethetnék, hanem a hadállásaikat félúton változtatni kénytelenek. Ez a gyengeség jele. De nézzünk egy kissé szemébe az újonnan felmentegített elméletnek! Hogy is állunk ezzel az u. n. bátorság elmélettel? Az államtitkár úr szerint ismerni kell annak, aki nyíltan szavaz. Szerinte is bátorság szükségeltetik ahhoz, hogy valaki nyíltan szavazzon. Kérdezzük tehát, hogy miféle államérdek követeli meg azt, hogy a legelemibb polgári jog gyakorlásánál próbára tétessék a polgárság bátorsága ? Mért kelljen hősnek lenni annak, aki nem az ellenség ágyúival, hanem csak a szavazóurnával áll szemben ? Az államtitkár úr szerint a magyar ember nyíltan is meg meri mondani, hogy kire szavaz. Az államtitkár úr azonban bizonyára a kormánypárti szavazók bátorságát ismeri csupán. Azok mernek, mert nincs mit kockáztattok. De menjen el egyszer az ellenzéki választók közé. Ott majd megtudja, hogy hányan nem mernek szavazni. Ott majd hall olyan kijelentéseket, hogy „én nem szavazhatok a meggyőződésem szerint, mert hivatalnok vagyok, vagy italmérési jogom, trafikjogom véd, vagy ilyen jog iránt folyamodtam.“ És hallaná soktól, hogy „az én szavazatomon úgyse múlik az eredmény.“ Itt mi közöttünk hallana ilyet, mert mi nem vagyunk mind egy szálig hősök, mint a kormánypártiak. Mi közöttünk rájönne arra, hogy nem minden magyar ember meri nyíltan megmondani, hogy kire szavaz. Közöttünk ellenzékiek között sokan vannak olyanok, akik nem merik, noha szeretnék nyíltan is megmondani azt, amit akarnak. És mi már nem is kapsciláljuk őket, hiszen, ki tudja, talán nekik van igazuk. Ha egyszer eljönne egy választás alkalmával ide mi közénk az államtitkár úr és hallaná, hogy mit mondanak azok, akik szeretnének, de nem mernek velünk szavazni, rájönne arra, hogy tévedett. Rájönne arra, hogy nyílt szavazási rendszer nem a bátrak, hanem a néptől, a nép valódi akaratától félő kormányok választójoga. Rendkívüli közgyűlés A városi képviselőtestület június 28-án délután 5 órakor rendkívüli közgyűlést tartott néhány sürgős ügy letárgyalására. A közgyűlésen Dr Rády Lajos főjegyző főpolgármester elnökölt. A tárgysorozat első pontjaként dr Tády József, városi orvos ismertette a népjóléti miniszter rendeletét a külterületen szervezendő két városi orvosi állás szervezése tárgyában. A miniszter elrendelte, hogy a város a tanyai egészségügy ellátása érdekében 2 új városi orvosi állást szervezzen akként, hogy az egyik orvos székhelye Fülöpjakabon, a másiké pedig Szentkúton legyen. Ugyancsak elrendelte a miniszter azt, hogy a tanyákon 4 szülésznői állás szereztessék. Az egészségügyi bizottság javaslatával egyezően indítványozza az előadó, hogy mivel a városnak a tanyai orvosi lakások felépítéséhez szükséges összeg rendelkezésére nem áll, az új orvosi állásokat egyenlőre ne szervezze meg, hanem előbb kérjen a város államsegélyt erre a célra a minisztertől. A szülésznői állásokat illetőleg pedig azt javasolja az előadó, hogy a már meglevő egy tanyai szülésznői álláson kívül további 3 szülésznői állás szervezését a közgyűlés már most határozza el. Dr Strasser Rezső városi képviselő felszólalása után, aki a tanyai szülésznői állások haladéktalan betöltését sürgette, a közgyűlés az előadó javaslatát elfogadta. Ezután megállapította a közgyűlés az újonan alakítandó képviselőtestület létszámát és pedig akként, hogy a képviselőtestület 120 tagból álljon. A 120 tagú képviselőtestület fele részt választott képviselő lesz, fele része pedig a legtöbb adófizetőkből kerül ki. A tanyai iskolák felépítésére szükséges kölcsön felvétele a következő tárgy. A közgyűlés Dóczy Pál műszaki tanácsos előadmánya után elhatározta, hogy az építési programroot, amely szerint összesen 20 tanyai iskola építendő, teljesen végrehajtja, a még hiányzó iskolákat felépíti és erre a célra 120.000 kölcsönt vesz fel. A hatodik gyógyszertár felállítása tárgyában a közgyűlés akként határozott, hogy nem tartja szükségesnek újabb gyógyszertár felállítását. A tárgysorozat utolsó pontjaként az óvoda bizottságot, amelynek a megbízatása lejárt, megválasztotta a közgyűlés. Fazekas Szűcs József sajtópere Dr Puskás János ellen. Több, mint egy évvel ezelőtt dr Puskás János ügyvéd egy röpíratot adott ki „Milyen szerepet töltött be Fazekas Szűcs rendőrtanácsos a kommün alatt?“ címmel. A rörsíratban azt írta, hogy Fazekas Szűcs rendőrtanácsos önként jelentkezett a vörös őrség parancsnokául, a vörös őrséget a ziászlóra feleskette és buzdította, hogy a zászló mellett tartson ki. Fazekas Szűcs József írja tovább a röpírat, aláírta a túszok elvitelét elrendelő nyílt parancsot és ő szedette össze a túszokat, ezt a Ma vasárnap 121 válogatott magyar nótát játszik a RUVG-KERTBEN KADÉT JÓSKA prímás és zenekara fél 9 órai kezdettel. Szives látogatást kér tisztelettel , DRONY JULISKA