A Csonkamagyarország, 1935. január-június (3. évfolyam, 1-27. szám)

1935-01-06 / 1. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: HI., kerület Forgách ucca Megjelenik minden héten vasárnap KÉPES MELLÉKLETTEL EGYÜTT A KISKUNFÉLEGYHÁZI FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMUNKÁS- ÉS POLGÁRI AGRÁRPÁRT HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő és kiadó: DR. HORVÁTH ZOLTÁN Előfizetési díjak­ : Egész évre 5-0 pengő, félévre 2’50 pengő, negyedévre 1­30 pengő .................. ..............................1 1 Eckhardt Tibor a választójogi reformról A független kisgazdapárt tagjai nagy számban gyülekeztek szerdán dél­ben a Mária Valéria utcai központi párthelyiségben. Ott voltak a párt ösz­­szes képviselő tagjai, azután a fővárosi és vidéki szervezetek vezetőemberei szinte valamennyien, hogy az újév al­kalmával Eckhardt Tibort, a párt ve­zérét üdvözöljék. Zúgó éljenzés fo­gadta a pártkor üléstermében Eckhardt Tibort, akit Tildy Zoltán ügyvezető alelnök üdvözölte a párt és a külön­böző szervezetek nevében, közvetlen szavakkal. Eckhardt Tibor hosszabb beszéd­ben köszönte meg az üdvözlést. Han­goztatta, hogy ez a nap nemcsak év­forduló, hanem politikai fordulópontot is jelent, majd a következőket mon­dotta : " A legnagyobb horderejű kér­dések jelenleg a külpolitikában sze­repelnek. A legutóbbi események meg­mutatták, hogy a jelenlegi nemzetközi alapon, a békeszerződések alapján Európa nem tud eljutni a békéhez. Hamis ürügy alatt a magyarság ellen irányuló katonai, politikai és gazdasági blokád mellett új erkölcsi blokádot akartak létesíteni ellenünk és ezzel küzdelemre kényszerítettek bennünket. Ezek a kísérletek most az új eszten­dőben is a fejünk felett fognak lebegni. Ebben a helyzetben a legnagyobb meg­fontoltsággal kell kitartanunk a magunk nemzeti politikája mellett, amely nem lehet ellentétes az általános európai érdekkel. Másik kötelességünk a ve­szedelmek láttára az, hogy bent az or­szágban ne csak a formai rendet tart­suk fenn, hanem a valóságos erkölcsi, politikai és gazdasági rendet, megte­remtsük a magyar nép megélhetésének, fejlődésének, a népi erők fokozásának lehetőségeit. Nem szűkreszabott párt­egység keretében tartjuk elérhetőnek azt a nemzeti egységet, amely ehhez szükséges, hanem abban, hogy külön­böző pártok találkozni tudjanak egy­mással a nagy nemzeti érdekek ön­zetlen, becsületes szolgálatában.­­ Predomináns jelentőségű ebben a tekintetben a választójogi reform kérdése. Tíz évvel ezelőtt hozták meg a választójogi törvényt és el kell is­merni, hogy ez a törvény nem terem­tett­­ közmegnyu­gvást. Ez a törvény egyenes folytatása volt annak a hibás politikai gondolatnak, amely Tisza Kál­mán óta mind a mai napig fenntar­totta a maga rendszerét, papíron ad­ván jogokat, de a gyakorlatban nem engedve érvényesülni azokat. Láttuk, hogy a közigazgatás, amelynek párt­­politikától mentesnek kellene lennie, energiáit túlnyomó részben pártpolitikai szolgálatok teljesítésére, jutalmazására, vagy ami még visszataszítóbb, ártatlan becsületes magyar polgárok példátlan politikai üldözésére fordította. Ez a rendszer változatlanul folyik ma is. A közigazgatás hovatovább öncél gyanánt kezeli a választópolgárok meg nem engedett terrorizálását, sőt korrumpá­lását. Ebbe azonban nem törődhetünk bele, mert a magyar jövő legnagyobb veszedelme a közigazgatás és egész közéletünk lesülyedése a Balkán nívó­­jára. A Független Kisgazdapárt ezért vívja évek óta a legélesebb harcot a közigazgatás politikai lecsúszása ellen. Vagy mit szóljunk ahhoz, hogy a csendőrséget, a belső rend fenntartá­sának legfontosabb eszközét, gonosz­tevők üldözése helyett ellenzéki vá­lasztók megfélemlítésére használják fel. A magyar közigazgatást és a magyar csendőrséget meg kell szabadítanunk ezektől a tehertételektől. Ez állított szembe minket a régi rendszerrel, ez kötelez arra, hogy lecsúszás bomlasztó erejével szemben a magyar tradíciók­hoz ragaszkodjunk, a pártatlan köz­­igazgatás követelésével kezdjünk a jobb magyar életért. Ugyanekkor tudjuk, hogy a titkos választójognak is vannak veszedelmei. Az első nagy veszély az, hogy sok apró párt, sok személyes érdek és a nagykapitalizmus erői nagyobb szerep­hez jutnak, megbontják az erős, stabil kormányzás alapjait, politikai anarchiát idéznek fel, aminek következménye pedig mindig a diktatúra. A bölcs kormányzás alapja az, hogy a rendet összhangba kell hozni a szabadsággal. Minél több rend és minél több szabadság a legfontosabb célkitűzés. Mi meg akarjuk őrizni és növelni akarjuk a magyar nép szabad­ságjogait, de mindenekfelett biztosítani akarjuk az ország rendjét is. Minden­kor ennek a célkitűzésnek jegyében végeztük munkánkat és ezzel jelentősen A ^ «»,»' -- «»■ rir ■ -* ii-/* -i- -.’! _■ . .. f-M* •*. m hozzájárultunk ahhoz, hogy ez a nép a legnehezebb időben is megőrizze nyugalmát. A tapasztalatok óvatossága késztetnek bennünket. El kell fogad­nunk bizonyos korrektívumokat, de ezek nem irányulhatnak a megadott jogok kijátszására, papíron kreált jo­gok elkobzására, hanem csak intézmé­nyes korrektívumok lehetnek. Az or­szágnak és a nemzetnek szüksége van stabil kormányzó többségre és kor­mányra a megválasztott törvényhozó­­testület együttlétének ideje alatt. Szük­ség van erre azért, hogy a kormány komoly munkát végezhessen és elő­készíthessen csak hosszabb idő alatt megvalósítható programokat is. Ezért ellenzem azt, hogy apró pártok, me­­­lyek mögött nem állanak tömegek, vagy pártok formájában szervezkedő egyéni érdekek megbontsák a nemzet nagy rétegeinek belső kohézióját, egy­ségét, Így jutott el Németország a diktatúrához, a munkaképtelen parla­ment útján és így jártak más országok is. Mi ezt akarjuk elkerülni s ezért fogadjuk el a stabil kormányzást biz­tosít­ó korrektívumokat. Ugyanekkor kijelentem, hogy nem vagyunk kaphatók svindlire, humbugra, nem vagyunk hajlandók arra, hogy közvetett, elektoros rendszerrel az ed­diginél is nagyobb lehetőségét adjuk meg a befolyásolásnak. Arra sem va­gyunk hajlandók, hogy a jelenlegi tör­vényhatóságok által választott bármi­lyen számú delegátust bebocsássunk a képviselőházba. Ezzel a törekvéssel szemben a legélesebb harcot vesszük fel. A mai törvényhatóság szereplését kielégíti a felsőház, az alsóházban való szereplésük súlyos alkotmányjogi hi­bát jelentene, amely nagy harcoknak, sőt forradalmi jelentőségű meghason­­lásoknak volna kiinduló­pontja. Mindezekről a kérdésekről ismé­telten megbeszélést folytattam Gömbös Gyula miniszterelnökkel és kijelenthe­tem, hogy a nagy elvek tekintetében teljes egyetértésre jutottam vele. Ez nem azt jelenti, hogy a kidolgozott kormányjavaslat egész szövegét ismerem és annak minden részleteit mindenben elfogadtam volna, csupán azt jelenti, hogy a nagy elvek és gondolatok te­kintetében kettőnk felfogása között hajszálnyi különbség sincs. Ez az elvi egyetértés biztosítéka annak, hogy a most következő hetekben a nemzeti érdeket kielégítő, becsületes megoldást várhatunk, amely sorsfordulatot jelent

Next