A Csonkamagyarország, 1935. július-december (3. évfolyam, 28-54. szám)

1935-07-07 / 28. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: III., kerület Forgách ucca Megjelenik minden héten vasárnap ?*- Kiskunfélegyháza, 1935 julius 7. ÉRA 1® FILLÉR III. évfolyam 28. szám A KISKUNFÉLEGYHÁZI FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMUNKÁS- ÉS POLGÁRI AGRÁRPÁRT HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő és kiadó: DR. HORVÁTH ZOLTÁN Előfizetési díjak: Egész évre 500 pengő, félévre 250 pengő, negyedévre 130 pengő Dr. Horváth Zoltán beszéd a légvédelmi törvényjavaslat tárgyalásánál T. Képviselőház! A miniszterelnök úr azzal vádolta meg a Független Kisgazdapártot, hogy a javaslatot obzsínálja. Bocsásson meg a miniszterelnök úr, de én ezt a megállapítását tisztelettel visszautasítom. A Független Kisgazdapárt csupán kötelességét teljesíti, amikor itt is éppen az igen, miniszterelnök úr és a kormány által többször kívánt és óhajtott polgári önérzet és öntudat harcosává válik. Mi, a Független Kisgazdapárt úgy érezzük, hogy ez a törvényjavaslat éppen a polgári öntudatot ássa el. Nem azért szólalunk fel, mint ahogy igen. képviselőtársam mondja, hogy ennek a javaslatnak megszületését megakadályozzuk, mert hiszen a miniszterelnök úr is elismerte, hogy valahány képviselő felszólalt, mindegyik azt mondta, hogy szükség van erre a törvényjavaslatra. De aggodalmaink vannak, miniszterelnök úr, és ha ezeket az aggodalmainkat kegyeskedik eloszlatni, készséggel, örömmel szavazzuk meg a törvényjavaslatot. A miniszterelnök úr a javaslatot katonai javaslatként fogta fel. (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Részbeni) Ha csak részben, akkor a 1. miniszterelnök úr nem veheti rossznéven, hogy mi jogászok is foglalkozunk ezekkel a jogi intézkedésekkel és kötelességünket teljesítjük. Amit kérünk, amit óhajtunk, az nem megy a javaslat lényegének rovására, az a javaslatot kiegészítené és általános megelégedést eredményezne. A miniszterelnök úr felszólalása, megállapítom, hogy igen szellemes volt, amikor kedves barátomat, Ralsay Károlyt is úgy aposztrofálta, hogy tulajdonképpen talán tudat alatt úgy gondolkozik, mint a miniszterelnök úr. Én azonban az ő felszólalásából ezt nem olvastam ki. Úgy érzem, hogy Rassay Károlyt, barátomnak ennél a javaslatnál való felszólalása még történelmi jelentőségű lesz, hiszen halandók vagyunk. Ez a törvény — akárhogyan is nem tetszik miniszterelnök úr — pongyolán van szerkesztve Azok a bírák, akik lelkiismeretesen akarnak ítélkezni, hogy ítéletük lelkiismeretüknek megfeleljen, kénytelenek lesznek nemcsak a javaslatot és a javaslat indokolását, hanem a Képviselőház vitáját is tanulmányozni és akkor látni fogják, hogy itt igenis, akadt olyan vélemény és olyan nézet, amely aggodalmat fejezett ki azzal a plein pouvoirral szemben, amelyre vonatkozóan az igen tisztelt miniszterelnök úr abban bízva, hogy örökéletű lesz abban a miniszterelnöki székben (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Nem vagyok ilyen optimista !) és más esetleg nem jöhet (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök : De jöhet!) bizalmat kért és e bizalom mellet egy ilyen általunk diktatórikusnak nevezett felhatalmazást szavaztatott meg pártjával.. T. Ház! Nekem ennél a javaslatnál módosításaim vannak, amelyek nem változtatnak a javaslat lényegén, de úgy gondolom, hogy a polgárságot is kielégítik, azt a polgárságot, amely most is agyon van terhelve és ezzel javaslattal még jobban meg lesz terhelve. Én az 1. §-t úgy, ahogyan szövegezve van, nem tudom elfogadni, de a magam és pártom nevében vagyok bátor az 1. § helyett a következőket ajánlani. (Olvassa): »Minden 14-ik életévét betöltött magyar állampolgárt 60-ik életévének betöltéséig nemre való tekintet nélkül arra lehet kötelezni, hogy a légi támadás elleni védekezésben való oktatáson és gyakorlati kiképzésen lakóhelyén havonta legfeljebb egy órán át — ha az életkörülényei sérelme és egészségi állapota veszélyeztetése nélkül lehetséges — részt vegyen. (Filer,mondások a jobboldalon.) Beteg embereket csak nem fognak odarendelni! (Zaj ) (Tovább olvassa) : „ilyen részvételre március 1-től október 1-ig és ünnepnapon, valamint vasárnap senki sem kötelezhető. Aki 14 éves korától kezdve további iskolázásban részesül, ez idő alatt az iskoláztatása keretében részesítendő oktatásban és kiképzésben. Nők elméleti oktatáson és elméleti kiképzésen kívül egyéb szolgálatban résztvenni nem kötelesek. A havi egy"" órai elméleti oktatáson és gyakorlati részvételen túl a férfiak is alkalmasságuknak megfelelő személyes szolgáltatás teljesítésére csak már valamely ellenséges légitámadás valószinű bekövetkezése esetén, illetve a támadás bekövetkezésekor kérdezhetők. (Derültség a jobboldalon és a középen. — Felkiáltások jobbfelé!: Honnan tudják ? Akkor már itt vannak!) T. képviselőtársaim, az állandó kiképzés folyik, az csak egy extraordinárius intézkedés, hogy arra való tekintet nélkül akkor már kötelezhetők... (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ez a javaslat megmondja, hogy ez a végrehajtási utasításban lesz!) Örülni fogok miniszterelnök úr, ha honorálni fogja ezt a végrehajtási rendelet meghozásánál. (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök : Nem szóról-szóra, de mégis...) Akkor sem végeztem hiábavaló munkát. A 2. §-t sem tudom elfogadni, t. miniszterelnök úr, úgy, ahogyan az szövegezve van. Ehelyett is a magam és pártom nevében a következő szöveget ajánlom (olvassa): „A védekezés érdekében tényleges veszély fenyegetése vagy bekövetkezése esetén“ — ez egy közbevetett mondat — „a szükség tartamára a mozgási szabadság rendészeti természetű intézkedésekkel korlátozható és a lakosság különleges rendelkezések megtartására kötelezhető. Ezeket a korlátozásokat és különleges rendelkezéseket a honvédelmi miniszter állapítja meg rendeletileg az illetékes miniszterekkel egyetértően“ — és itt van a punctum saliens — „de a rendelet addig nem hajtható végre, amíg azt a Képviselőháznak be nem mutatják és az tudomásul nem veszi.“ (Zaj a jobboldalon és a középen, vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök. Ezt így nem lehet megcsinálni.) Már a miniszterelnök úr azt mondta, hogy esetleg majd a a végrehajtási rendelet kiadásánál lehet erről szó. (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ezt az utolsót nem !) A 8. §-sal kapcsolatban, amely a bíróságról szól, vártam a miniszterelnök úr nyilatkozatát, vártam, hogy azt a káoszt, amely ebben a bírósági dologban itt le van fektetve, eloszlatja. Azok a precedenseknek nevezett jelentések, amelyeket a miniszterelnök úr szíves volt felolvasni, egyáltalán nem precedensek és ide egyáltalában nem vonatkoznak. A társadalmi bíráskodás ide nem vonatkozhatik, mert ott a munkaadó és a munkás delegálja a megbízottját. (Eckhardt Tibor : Paritásos bíráskodás!) az a paritásos bíráskodás. Nagyon rosszul adták a miniszterelnök úrnak azt a jelentést, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ülrökbíráskodásról van szó!) Nem tudom, hogy az a kiváló jogász, (Egy hang jobbfelől : Jogászok!) aki ezt a törvényjavaslatot és a törvényjavaslatnak ezt a pontját szövegezte, átgondolta-e azt, hogy mi az a közigazgatási bíróság. T. mininiszterelnök úr, a közigazgatási bíróságot az 1896: XXVI. tc. hozta létre, (Felkiáltások jobbfelé!: Ennyit mi is tudunk!) tehát csak azt nevezhetjük közigazgatási bíróságnak, amely ennek a törvénycikknek megfelelőleg van megalakítva. (Antal István : Vagy amit egy újabb törvény ilyennek nevez!) T. államtitkár úr, téved! (Zaj. — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Pedig ő is jogász! — Eckhardt Tibor: De jogvita is lehetséges! Ebben a törvényben mindjárt megvan, hogy mely ügyek tartoznak a közigazgatási bírósághoz. (Tasnádi Nagy András: Újabb törvény megváltoztathatja!) T. államtitkár úr, méltóztassék egy kis türelemmel lenni, rá fogok mutatni erre is. Ebben a törvényben meg vann mondva, hogy mely ügyek tartoznak oda. Azt mondja a szöveg, amiket a törvény odautal, vagy amiket renderetileg odautalnak. De ez maga a tárgy, a konkrétum, amit eldönt. De a közigazgatási bíróság szerkezetetében és szervezetében ez nem változtat, ez csak az ügyeknek odautalása.Azt mondta továbbá ez a törvény, t, államtitkár úr, hogy a közigazgatási bíróság két csoportban ítélkezik. (Tasnádi Nagy András: Újabb törvény megváltoztathatja!) Tehát lehet odautalni ügyeket, ez nincs kizárva, de itt ebben a törvényjavaslatban, nem az van, ebben a törvényjavaslatban az van mondva, hogy a közigazgatási bíróság ítélkezik. Ez az összetételű bíróság nem az a bíróság, amelyet az 1896: XXV. tc. alkotott. (vitéz Somogyvári Gyula: Nem is mondotta senki!) T. képviselőtársam, nem mondotta senki ? Írva van ! Benne van a törvényjavaslatban az, hogy a közigazgatási bíróság, nem önök mondják tehát, a törvényjavaslat mondja. (Zaj a jobboldalon.) Ez fából vaskarika! (Zaj.) Ez nem közigazgatási bíróság, ne zavarjuk össze. képviselőtársaim a fogalmakat, ez egy ad hoc bíróság, ha tehát az igazságügyminiszter úr, vagy az államtitkár úr látta ezt a javaslatot, ez elkerülte a figyelmét. Ne írják ide ebbe a javaslatba, hogy ez közigazgatási bíróság, mert nem az, ez egy ad hoc, egy eseti bíróság. Méltóztassékezt innen kihagyni, akkor helyt állhat a szöveg. Itt egy speciális alakulat, egy speciális bíróság intézkedik. (Mózes Sándor: Feltétlenül téves fogalmazás. (Zaj.) Nem is hiszem, hogy ezzel a Népjogásztagjai behatóan foglalkoztak. Ez is azt bizonyítja, hogy ez pongyola szövegezés, mert ha ezzel alaposan foglalkoztak volna, akkor egy ilyen lehetetlen kifejezés nem került volna bele a szövegbe. Ami magát a bíróság összeállítását illeti, laikus ember is el tudja képzelni, nem kell ahhoz jogásznak lenni, hogy ahol három miniszteriális ember van delegálva, ott ezek nem függetlenek, mindegyik utasítással megy oda, ezt mondja, az én minisztériumomnak ez az érdeke és mindegyik köteles azt az érdeket képviselni. Ezt tehát nem lehet bíróságnak nevezni. Helyesebb, ha a tényeknek megfele.