A Csonkamagyarország, 1940. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1940-01-07 / 1. szám

Kiskunfélegyháza, 1940 január 7. ARA 10 FILLÉR Vil­. évfolyam 1. szám A KISKUNFÉLEGYHÁZI FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMUNKÁS- ÉS POLGÁ­RI AGRÁRPÁRT HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: III., kerület Forgách ucca Megjelenik minden héten vasárnap Felelős szerkesztő és kiadó: ,DR. HORVÁTH ZOLTÁN —— Előfizetési díjak: Egész évre 50— pengő, félévre 250 pengő, negyedévre: 130 pengő ■swroi Városi közgyűlés Az új virilisekkel kiegészített képviselő­­testület január hó 2-án, kedden délután tar­totta ez idei első közgyűlését, a képviselők igen gyér érdeklődése mellett, pedig a 37 pontból álló tárgysorozat egyik-másik pont­jának letárgyalása az előjelek szerint nagyobb érdeklődésre tarthatott számot. A közgyűlésen dr. Rozsnyai Béla pol­gármester elnökölt végig és a közgyűlés a rövid tárgysorozat dacára, a közel két órás szélmalom harc árán a tanyai közigazgatás, ellátásáról alkotott városi szabályrendeletter­vezet letárgyalása körüli izgalmak után 1­7 óra tájban ért véget. A gyűlés lefolyásáról részletesen az alábbiakban számolunk be: A város szolgálatában álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeit, nemkü­lönben a nyugdíjasok és özvegyek ellátási díjait a megjelent kormányrendelet tudomásul vétele mellett újból szabályozták, melynek megfelelően a tényleges szolgálatban állók emelésként 3 százalékot, míg a nyugdíjasok 2 százalékos fizetésemelést kapnak. Tudomásul vették a belügyminiszter le­iratát, mely szerint 2 új bajnoki állásnak a szervezését jóváhagyta. Ugyancsak egyhangúlag vették tudomá­sul a belügyminiszter másik leiratát is, mely szerint megállapítja, hogy a képviselőtestü­letnek nincsen jogában az insegadó kivetését mellőzni s igy annak kivetése a folyó évre is megtörténik. A dr. Porst Kálmán-féle alapítvány 1938. évi zárszámadását a kultuszminiszter jóvá­hagyta, mig a kereskedelemügyi miniszter a város kövezetvám szedési jogának meghosz­­szabbitása tárgyában küldött jóváhagyó ren­deletet. Egyhangúlag tudomásul vették mind­két miniszteri leiratot. A Közigazgatási Bizottságnak az iparos­tanonciskola 1938. évi számadásait jóváhagyó, valamint az óvodák 1938. évi zárszámadásait jóváhagyó leiratait tudomásul vették. Egyes virilis képviselők tagsága meg­szüntetése tárgyában hozott kisgyűlési hatá­rozatot bejelentés után tudomásul vette a közgyűlés. Az alispánnak Simon Dániel mázsakezelő terhén nyilvántartott behajthatatlan mázsadijak törlését jóváhagyó, valamint Gyenes Sándor járdakészítési díj törlése tárgyában, nemkü­lönben néhai K. Kós József terhén nyilván­tartott hátralékok törlését kimondó közgyűlési határozatokat jóváhagyó rendeleteit egyhan­gúlag tudomásul vették. Özv. Terjék József­né sz. Bense Erzsé­bettel utcaterület kisajátítására vonatkozólag megkötött egyezséget jóváhagyták. Dr. Szabó Sándor terhén nyilvántartott kamatokat a közgyűlés, nevezett kérelmére, törölni rendelte. Az 1940. évi nyomdai munkákat a köz­gyűlés Vesszősi nyomdának adta vállalatba, míg a könyvkötői munkákat a Molnár könyv­­kötészet részére adta vállalatba. Egyhangúlag tudomásul vették Krausz Gusztáv és Borda Gábor bérlőkkel megkötött bérleti, valamint Benkő Ákossal megkötött adás-vételi szerződéseket, nemkülönben a szegény koporsó szállítására vonatkozólag Sza­bó B. Bálint vállalkozóval kötött szerződést, végül pedig a katonai gyakorlótér legeltetésére vonatkozólag Tarjányi Lajos haszonbérlővel megkötött szerződést is. A városi gépészi munkák vállalatba adá­sát napirendről levették. Az első felszólalás a központi szeszfőzde további üzemben tartásával kapcsolatosan tör­tént, ahol is dr. Tóth József és Kanizsai Nagy Antal felszólalásai után elhatározták az üzem­nek házi kezelésbe vételét és a berendezés átvétele és felértékelése végett bizottságot kül­döttek ki, valamint a polgármestert felhatal­mazták üzemvezető és egy irodai alkalmazott felvételére, az üzem folytatása céljából. A tűzoltólaktanya újjáépítését egyhan­gúlag elhatározták. A költségek kb. 20.000 P-t tesznek ki, melyre a szükséges fedezet rendelkezésre áll, több oldalról igénybe ve­endő összegek által. Az új építkezés lényege abban áll, hogy a Kazinczy uccai frontra teljesen a tűzoltószertárak és javítóműhelyek, valamint a légvédelmi szertárak kerülnek, míg az előfogarozáshoz jelenleg használt helyisé­gek teljes egészükben a Zrínyi uccai fronton nyernek elh­elyezést. Az óvodák felügyelő bizottságát tíz tag­gal, a bizottságok által javasolt névsorral, újjá alakították. A vágóhídi szabályrendeletet akként mó­dosították, hogy a helyettes húsvizsgálót a polgármester szabadon választhatja ki a hely­beli állatorvosok közül, akinek napidíja 5 pengőt tehet ki. A szinte végnélküli vita a tanyai köz­­igazgatás m­egszervezéséről szóló szabályren­delettervezet tárgyalása alkalmával kezdődött, melynek vezérszónokai dr. Tóth József és dr. Matuz Károly voltak, de részt vettek abban dr. Missura Jenő, aki több ízben is felszólalt, dr. Fekete Sándor, dr. Táby József és dr. Klazsik Imre. Különösen dr. Tóth József országgyű­lési képviselő vitázott hevesen a rendeletter­vezet ellen s mikor annak szakaszonkénti megvitatására került a sor, majdnem minden szakasznál újra és újra indítványozta a ter­vezetnek a napirendről való levételét és annak visszaadását átdolgozás végett a polgármester részére, azonban a mintegy 6 ízben megtar­tott szavazás alkalmával elenyésző kisebbség­ben maradt véleményével, mert állandóan 30-an legalább a javaslat mellett, míg ellene csak hárman, később pedig mindössze ketten, dr. Matuz Károllyal együtt szavaztak. Lassan­ként az egész vita azt a képet mutatta, mintha az teljesen csak dr. Tóth József és a polgár­­mester személyes csatája lenne, ahol a heves felszólalások során mindig a polgármester maradt felül. A közgyűlés nagy többsége később már, mikor a vita szintén csak az időhúzás ked­véért tartott, oda sem igen figyelt, míg végül a szabályrendelettervezetet módosítás nélkül teljes egészében elfogadták nagy szótöbbség­gel hozott határozattal. Ez az „előcsata“ szinte már sejtetni engedte, hogy a legutóbbi közgyűlésen oly nagy hevességet és hosszú szónoklatokat ki­váltó nyugdíjazási ügyek újból kirobbantják a szenvedélyeket, ez azonban nem követke­zett be. A közgyűlés úgy Mészáros Kálmánt, mint Horváth Mihályt, akiket a polgármester a szolgálatból elbocsájtott, nyugdíjazta dr. Tóth József ellenjav­aslatával szemben és igy ezzel a polgármesteri elbocsájtó intézkedést hallgatólag helyeselve, azt tudomásul vette. Ugyancsak e két nyugdíjazott tisztviselő elbocsájtásának kivizsgálása végett kiküldött öt tagú bizottság jelentését is elfogadta a közgyűlés akként, hogy a megejtett szavazás után még azt sem kívánta, hogy a bizottság által felvett jegyzőkönyv teljes szövegében ismertessék. Itt újból, ezen szavazás ellenére, dr. Tóth József állott fel szólásra, aki újból hosszasan ismertette a két elbocsájtott tiszt­viselőnek a bizottság előtt tett vallomását s hangsúlyozta azt, hogy a két elbocsájtott tisztviselő akarata ellenére ment nyugdíjba. Felszólalása azonban itt is hiábavaló volt, mert Barta Sándor állatorvos felszólalásában még azzal is meggyanúsította, hogy mint a fajvédő szövetség tagja, nem tartja szem előtt a fajvédelmet és a szociális szempontokat és e célból nem pártfogolja az ifjúságnak az elhelyezkedését az öregebbek pótlása céljából, mit dr. Tóth József erélyes szavakkal utasított vissza, személyes kérdésben való felszólalása során. Végül is a nagy izgalmakat ígérő tárgy így minden különösebb izgalom nélkül nyert letárgyalást. Pekó Ferenc ny. pénztárnoknak kérel­mére nyugdíját újból megállapították, figye­lemmel a frontharcos törvényben foglaltakra. Bense András kézbesítő betegszabadság iránti kérelmét nem teljesítették és igy február 1-ével nyugdíjazták, míg Mészáros Imre v. szolga részére pedig 3 havi betegszabadságot engedélyeztek. Végül az ipariskolai tanítóknak kará­csonyi segély kiutalási kérelmét, fedezet hiá­nyában elutasították. A tanyai közigazgatás ellátása A tanyai közigazgatás ellátásáról szabályrendelettervezetet készített a vá­ros vezetősége és ezt a tervezetet a januári rendes közgyűlés letárgyalta és elfogadta. A közgyűlés által elfogadott szabályrendelet lényegét a következők­ben ismertetjük. A szabályrendelet négy tanyakör­zetre osztja a várostól 7 kilométernél távolabb fekvő külterületet és pedig: szentkuti, pákai, fülöpjakabi és csólyosi tanyakörzetre. Megállapítja mindegyik tanyakörzeti központját és ezeken a tanyaközpontokon intézik a tanyai lako­sok közigazgatási ügyeinek jelentékeny részét. A tanyai központokat ekként jelöli meg a szabályrendelet. A szentkuti kör­zet központja a szentkuti kápolna mel­letti iskola, a pákai körzeté a Körösi úti külső iskola, a fülöpjakabi körzeté a templom melletti iskola és végül Csólyoson a felsőiskola.

Next