Félegyháza és Vidéke, 1887. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)

1887-01-01 / 1. szám

I. évfolyam. 1­ száza. Félegyháza, 1887. január 1. Előfizetési ár: Egész évre .... 4 frt. Félévre . ...............................2 frt. Negyedévre .... 1 frt. Egyes szám: 10 kr. " ! ~~ Megjelenik minden vasárnap. Politikai, közgazdasági társadalmi hetilap. Felelős szerkesztő: ZDr. JET’s­ztelka.s ZETl Kálmán.­Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. tized, 1492-ik szám, hová a lap úgy szellemi, mint anyagi részét érintő minden közlemény küldendő. Hirdetések díjszabály szerint. 1 Felhívás előfizetésre. Lapunk tulajdonképen a mai szám­mal kezdi meg életét. A mutatványszámot elküldöttük körülbelül mindenhová, hon­­pártolást remélhetünk. A szerkesztő­legfőbb törekvését az fogja képezni, hgy a lapot folytonosan a kor és az­semények színvonalán tartsa. Bizalommal fordulunk ezért az olvasó közönséghez és kérjük szíves támogatását. Az előfizetési pénzek vidékről leg­­czélszerűbben postautalványon (a „Fél­egyháza és Vidéke“ szerkesztősége IV. tized, 1492. szám) küldhetők, helyben pedig akár a lap szerkesztőjénél közvetle­nül, akár a lapkihordó szolga által fel­mutatandó nyugtára teljesíthetők. Előfizetési ár: Egész évre .... 4 frt. Félévre.........................2 frt. Negyedévre . .­­. . 1 frt. A szerkesztőség. Felecsyháza, 1886. decz. 28. Az 1887-ik évi városi költségvetést a tanács letárgyalta s a községi törvény ' Aerli városi képviselet tagjai kö­zosztatta.' • ^íi Aíf hiúii alkalommal közöltük e kölü­­­gy.V^t s igy az lapunk minden olva­­­sója, cFggV kmente* A­Minthogy azonban a közügy érde­kében, nemcsak kívánatos, de elengedhet- ' lenül szükséges, hogy a városunk pénzügyi helyzete kellő j ^ilágítósbám tárassék föl, leinket nyil­tatt, de h a­ kellő tárgyi­lagosság határai között mozogva, meg­tenni.Általánosságban mindenek­előtt megjegyezzük, hogy helyeseljük a költ­ségvetés azon beosztását, hogy úgy a bevételi, mint a kiadási rovatban a rend­ben való eszközlésére, mondjuk ki hatá­rozottan, képtelen. De térjünk át a részletekre. A bevételi rovat II-ik osztályának 2-ik czikke alatt föl van véve a jelen­legi kaszinó helyiség egy negyedévi bér­lete. Köztudomású, hogy a kaszinó az év első napjaiban átköltözik az új vendég­lőben béres díszes helyiségbe, így tehát e tételből törlendő leszen az említettem lakbér. Ellenben a bevételi rovat V. osztá­lyának 1 fő czikke alatt nincsenek párbér alá fölvéve az egyházkormányzatilag ide­csatolt puszták, Jakabszállás, Kisszálas, Monostor és Páka lakosai. E pusztákon pedig a lélekszám az egyházi statisztika szerint 3079. Városunk különben is túl­terhelt lakosságát két év óta oly magas egyházi adó sújtja, hogy erkölcsi köteles­sége e teher kevesbítésére az elöljáróság­nak és képviseletnek mindent megtenni. Azután meg e puszták lakóit terhelő köz­­igazgatási költségek annyira csekélyek, hogy az egyházi adó alól való fölmen­­tésük mivel sem indokolható. Jól tudjuk azt is, hogy ha ezen pusztai lakosokat egyházi adó alá fölvesszük, kötelességünk lesz az ott levő népiskolákban a vallás­­tanításról gondoskodnunk. De ha Kecs­kemét város egyháztanácsának példáját követve, minden ily pusztai tanítót a val­­lástanításért. .50 Itt tiszteletdíjban része­sítünk, még akkor is könnyítve­­ lesz a párbérterhek leszállítása által lakosságunk­ terhein. Van azután költségvetésünk bevételi rovatainak egy igen sötét pontja, mely évtizedek óta évről-évre kísértve előre veti árnyékát, anélkül, hogy annak el­távolítására, vagy legalább enyhítésére a szükséges intézkedéseket megtettük volna. Ez a városi vegyes- és pót­adó hátralékok kérdése. Ma költségvetéseink során visszam­­­erünk, ez a rém, melytől annyira félünk, csajt megállapítható részben az akkori számadások adataiból, részben pedig ezen hátralékok tisztába hozatalára kiküldött bizottságok munkálataiból. Azért ezekre nézve nincs egyéb megjegyzésünk, mint­hogy, amennyiben azok elhalt, elköltözött vagy tönkrement egyének tartozásai s talán m­ert sem lesz belőlük behajtható, törlésbe hozandók. A másik összeg számadatainak valódi­ságáért maga a költségvetést készítő szám­vevő sem vállal felelősséget, indokolásában kimondja, hogy ez az összeg csak hozzá­vetőleges, mert 1878. óta, tehát 8 éven keresztül a városi pótadóról szám­adást nem készítettek. Szomorú állapot ez, melyen segíteni kell bármily áldozat árán, még­pedig ha­ladéktalanul. Igaz, hogy ebből a 24233 frt 18 kr. pót­adó hátralékból a költségvetésben csak 8713 frt 21 kr. szerepel, mert a többi leüttetett, mint az adófelügyelőség által ezen idő alatt törlésbe hozott 48,835 frt 28 kr. egye­nes államadó után esedékes, de nem tö­rölt pótadó. Elég szomorú viszonyok lesz ezek, midőn a már leírt államadó után esedékes pótadó majd egy évtize­den át szerepel mint követelés háztartá­sunkban. Oly követelés,­ mely soha és­emm­i körülmények között nem értéke­­■ ithető. ^ bár kitüntetett régi hátralékhoz áll­^ "..lég­d föl."-' révre kivetett­­pót— adóból fennmaradó 7353 frt 79 kr, s ez az összeg teszi azután ki a költségve­tésben szereplő 16,087 frtot. Hasonló természetű a bevételek VII. osztályában 4. czikk alatt kitüntetett ré­gibb különféle hátralékokból kinn levő 1838 frt 37 kr. Ez is oly pénz, melyet évről-évre szerepeltetünk, de melyből be­venni alig bírunk valamit. Ezek jó rész­ben bírságok s még a 70-es évekből fennmaradt korcsma-bérleti hátralékok, vacív e­ves elhalt tisztviselők számadási engedte, felemlíteni s a város atyáinak a költségvetés tárgyalása előtt figyelmébe ajánlani. Nem czélunk az, hogy ezekért bárkit is hibáztassunk, mert a baj oka nem egyesekben, hanem a rendszerben rejlik. Itt tehát első­sorban is adókeze­lési­ rendszerünk megváltoztatását kell ko­molyan és elodázhatlanul akarnunk. A legelső teendőnk legyen a hátra­lékos pótadó számadásoknak, akármily áldozatok árán való elkészíttetése. A fennálló követeléseknek kérlelhetlen be­hajtása, és a bevehetlenségek leírása. Egy számosztály szervezése, mely a pótadó­kat külön főkönyvben vetné ki, az ál­lami adóktól külön könyvelné el s az adófelügyelőség által törölni rendelt állam­­adók­ után esedékes pótadót szintén tör­lésbe hozná s a főkönyveket évenkint lezárná. Ez a számosztály teljesítené ezután az adóösszeírást is és ha az adó­­összeírás kellő szakértelemmel és lelki­ismeretességgel fog végrehajtatni, pótadó alapunk kedvezőbb és biztosabb leszen s a számosztály felállítására vonatkozó költségtöbblet könnyen megtérül. Itt van most a legkedvezőbb alkalom, a szervezési szabályrendelet újból való át­dolgozására, érvényesítsük ott keserűen szer­zett tapasztalatainkat és segítsünk ba­jainkon. A határozott cselekvés terére kell lépnünk s nem bizottságok kiküldésével - ,évről-évre halogatni ez égetővé vált kérdést. Herkulesi kezekkel fogjunk a munkához, mert különben költségveté­sünk soha sem fogja a tényleges álla­potok hű képét visszatükrözni, községi háztartásunkban az annyira kívánatos egyensúly soha sem fog helyreállani, hanem, ha tovább folytatjuk ezt a gaz­dálkodást, majd arra ébredünk, hogy 70—80%-tóli pótadó kell kiadásaink fedezésére. Ettől pedig Isten óvjon bennünket!

Next