Félegyháza és Vidéke, 1887. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)

1887-01-01 / 1. szám

I. évfolyam. 1 száza. Félegyháza, 1887. január 1. Előfizetési ár: Egész évre .... 4 frt. Félévre . ...............................2 frt. Negyedévre .... 1 frt. Egyes szám: 10 kr. " ! ~~ Megjelenik minden vasárnap. Politikai, közgazdasági társadalmi hetilap. Felelős szerkesztő: ZDr. JET’sztelka.s ZETl Kálmán.Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. tized, 1492-ik szám, hová a lap úgy szellemi, mint anyagi részét érintő minden közlemény küldendő. Hirdetések díjszabály szerint. 1 Felhívás előfizetésre. Lapunk tulajdonképen a mai számmal kezdi meg életét. A mutatványszámot elküldöttük körülbelül mindenhová, honpártolást remélhetünk. A szerkesztőlegfőbb törekvését az fogja képezni, hgy a lapot folytonosan a kor és azsemények színvonalán tartsa. Bizalommal fordulunk ezért az olvasó közönséghez és kérjük szíves támogatását. Az előfizetési pénzek vidékről legczélszerűbben postautalványon (a „Félegyháza és Vidéke“ szerkesztősége IV. tized, 1492. szám) küldhetők, helyben pedig akár a lap szerkesztőjénél közvetlenül, akár a lapkihordó szolga által felmutatandó nyugtára teljesíthetők. Előfizetési ár: Egész évre .... 4 frt. Félévre.........................2 frt. Negyedévre . .. . 1 frt. A szerkesztőség. Felecsyháza, 1886. decz. 28. Az 1887-ik évi városi költségvetést a tanács letárgyalta s a községi törvény ' Aerli városi képviselet tagjai közosztatta.' • ^íi Aíf hiúii alkalommal közöltük e kölügy.V^t s igy az lapunk minden olvasója, cFggV kmente* AMinthogy azonban a közügy érdekében, nemcsak kívánatos, de elengedhet- ' lenül szükséges, hogy a városunk pénzügyi helyzete kellő j ^ilágítósbám tárassék föl, leinket nyiltatt, de h a kellő tárgyilagosság határai között mozogva, megtenni.Általánosságban mindenekelőtt megjegyezzük, hogy helyeseljük a költségvetés azon beosztását, hogy úgy a bevételi, mint a kiadási rovatban a rendben való eszközlésére, mondjuk ki határozottan, képtelen. De térjünk át a részletekre. A bevételi rovat II-ik osztályának 2-ik czikke alatt föl van véve a jelenlegi kaszinó helyiség egy negyedévi bérlete. Köztudomású, hogy a kaszinó az év első napjaiban átköltözik az új vendéglőben béres díszes helyiségbe, így tehát e tételből törlendő leszen az említettem lakbér. Ellenben a bevételi rovat V. osztályának 1 fő czikke alatt nincsenek párbér alá fölvéve az egyházkormányzatilag idecsatolt puszták, Jakabszállás, Kisszálas, Monostor és Páka lakosai. E pusztákon pedig a lélekszám az egyházi statisztika szerint 3079. Városunk különben is túlterhelt lakosságát két év óta oly magas egyházi adó sújtja, hogy erkölcsi kötelessége e teher kevesbítésére az elöljáróságnak és képviseletnek mindent megtenni. Azután meg e puszták lakóit terhelő közigazgatási költségek annyira csekélyek, hogy az egyházi adó alól való fölmentésük mivel sem indokolható. Jól tudjuk azt is, hogy ha ezen pusztai lakosokat egyházi adó alá fölvesszük, kötelességünk lesz az ott levő népiskolákban a vallástanításról gondoskodnunk. De ha Kecskemét város egyháztanácsának példáját követve, minden ily pusztai tanítót a vallástanításért. .50 Itt tiszteletdíjban részesítünk, még akkor is könnyítve lesz a párbérterhek leszállítása által lakosságunk terhein. Van azután költségvetésünk bevételi rovatainak egy igen sötét pontja, mely évtizedek óta évről-évre kísértve előre veti árnyékát, anélkül, hogy annak eltávolítására, vagy legalább enyhítésére a szükséges intézkedéseket megtettük volna. Ez a városi vegyes- és pótadó hátralékok kérdése. Ma költségvetéseink során visszamerünk, ez a rém, melytől annyira félünk, csajt megállapítható részben az akkori számadások adataiból, részben pedig ezen hátralékok tisztába hozatalára kiküldött bizottságok munkálataiból. Azért ezekre nézve nincs egyéb megjegyzésünk, minthogy, amennyiben azok elhalt, elköltözött vagy tönkrement egyének tartozásai s talán mert sem lesz belőlük behajtható, törlésbe hozandók. A másik összeg számadatainak valódiságáért maga a költségvetést készítő számvevő sem vállal felelősséget, indokolásában kimondja, hogy ez az összeg csak hozzávetőleges, mert 1878. óta, tehát 8 éven keresztül a városi pótadóról számadást nem készítettek. Szomorú állapot ez, melyen segíteni kell bármily áldozat árán, mégpedig haladéktalanul. Igaz, hogy ebből a 24233 frt 18 kr. pótadó hátralékból a költségvetésben csak 8713 frt 21 kr. szerepel, mert a többi leüttetett, mint az adófelügyelőség által ezen idő alatt törlésbe hozott 48,835 frt 28 kr. egyenes államadó után esedékes, de nem törölt pótadó. Elég szomorú viszonyok lesz ezek, midőn a már leírt államadó után esedékes pótadó majd egy évtizeden át szerepel mint követelés háztartásunkban. Oly követelés, mely soha ésemmi körülmények között nem értéke■ ithető. ^ bár kitüntetett régi hátralékhoz áll^ "..légd föl."-' révre kivetettpót— adóból fennmaradó 7353 frt 79 kr, s ez az összeg teszi azután ki a költségvetésben szereplő 16,087 frtot. Hasonló természetű a bevételek VII. osztályában 4. czikk alatt kitüntetett régibb különféle hátralékokból kinn levő 1838 frt 37 kr. Ez is oly pénz, melyet évről-évre szerepeltetünk, de melyből bevenni alig bírunk valamit. Ezek jó részben bírságok s még a 70-es évekből fennmaradt korcsma-bérleti hátralékok, vacív eves elhalt tisztviselők számadási engedte, felemlíteni s a város atyáinak a költségvetés tárgyalása előtt figyelmébe ajánlani. Nem czélunk az, hogy ezekért bárkit is hibáztassunk, mert a baj oka nem egyesekben, hanem a rendszerben rejlik. Itt tehát elsősorban is adókezelési rendszerünk megváltoztatását kell komolyan és elodázhatlanul akarnunk. A legelső teendőnk legyen a hátralékos pótadó számadásoknak, akármily áldozatok árán való elkészíttetése. A fennálló követeléseknek kérlelhetlen behajtása, és a bevehetlenségek leírása. Egy számosztály szervezése, mely a pótadókat külön főkönyvben vetné ki, az állami adóktól külön könyvelné el s az adófelügyelőség által törölni rendelt államadók után esedékes pótadót szintén törlésbe hozná s a főkönyveket évenkint lezárná. Ez a számosztály teljesítené ezután az adóösszeírást is és ha az adóösszeírás kellő szakértelemmel és lelkiismeretességgel fog végrehajtatni, pótadó alapunk kedvezőbb és biztosabb leszen s a számosztály felállítására vonatkozó költségtöbblet könnyen megtérül. Itt van most a legkedvezőbb alkalom, a szervezési szabályrendelet újból való átdolgozására, érvényesítsük ott keserűen szerzett tapasztalatainkat és segítsünk bajainkon. A határozott cselekvés terére kell lépnünk s nem bizottságok kiküldésével - ,évről-évre halogatni ez égetővé vált kérdést. Herkulesi kezekkel fogjunk a munkához, mert különben költségvetésünk soha sem fogja a tényleges állapotok hű képét visszatükrözni, községi háztartásunkban az annyira kívánatos egyensúly soha sem fog helyreállani, hanem, ha tovább folytatjuk ezt a gazdálkodást, majd arra ébredünk, hogy 70—80%-tóli pótadó kell kiadásaink fedezésére. Ettől pedig Isten óvjon bennünket!