Félegyháza és Vidéke, 1946 (1. évfolyam, 1-2. szám)

1946-11-30 / 1. szám

Kiskunfélegyháza, 1946. november 30. Ára 40 fillér I. évfolyam 1. szám FELEGIHAZ IS VERE DEMOKRATIKUS HETILAP Megjelenik minden szombaton Megértés... Sajnálatos híreket kapunk arról, hogy mint üldözik, kínozzák a ma­gyarokat Szlovákiában. Rabláncra fűzve hajtják az öregeket, gyermekeket és asszonyokat karjukon csecsemők­kel, a bizonytalanság felé. És ezt teszik abban az államban, melyet eddig úgy ismertünk, hogy megértéssel viseltetik a nemzetiségiekkel szemben a hatá­rain belül és kívül. Tévedtünk ! A tények az ellenkezőjét bizonyítják. Annál fájdalmasabb ez nekünk, mert magyar csapatok, a partizánok is súlyos véráldozatot hoztak, hogy a német elnyomás alatt szenvedt szlovákokat felszabadítsák. De fájdal­­malmas azért is, mert az Atlanti Cartát és annak szellemét elfogadták, de nem alkalmazzák. . .. . Minden részvétünk az­­üldözötteké. De az kevés! Kötelességünk segíteni is a szenvedőkön. Most mutassa meg minden ember, hogy népét mennyire szereti. Iskolapéldát kell tanúsítania a magyarságnak arról, hogy felül tud emelkedni minden­ más kérdésen és csak egy cél lebeg előtte: az üldö­zöttek megsegítése ! Értse meg mindenki — tartozzon bármely párthoz is vagy valljon bár­milyen felfogást — legszentebb kö­­telességü­nk mindig és mindenkor azokat segíteni és támogatni, akiket azért, hogy magyarok, üldöznek. Az ország egész sajtója és közvé­leménye a legnagyobb felháborodás­sal beszél és ír az ott lejátszódó eseményekről. Jogosan. De ugyanakkor nem kellene-e az­zal a kérdéssel is foglalkozni, hogy idebent, az ország belsejében is, szük­séges az embereknek egymáshoz kö­zelebb férkőznie, egymáshoz találni. Nem­­ szenvedett már éppen eléggé a magyar dolgozó azért, hogy most már békességben éljünk egymás mel­lett és egymásért? Nagy és súlyos áldozatot hoztak a dolgozók. Éppen ezért mindenkinek csak egy lehet a célja. Küzdeni azért, hogy a gyűlöl­ködést, megvetést kiirtsuk. Legyen ez idegen a részünkre és ne azt keres­sük, kutassuk, ki milyen politikai felfogást vall, hanem azt értékeljük, ki mit tett vagy tesz a közösség ér­dekében. Mindannyiunk előtt csak ez lehet a cél. Igyekezni kell kiküszö­bölni minden nézeteltérést, ha a nép érdekében akarunk valamit cselekedni. Súlyos hiba, hogy mindent azon a szemüvegen keresztül akarunk meg­ítélni, ki milyen párthoz tartozik vagy melyik párt részéről indul meg egy javaslat, akció. Helytelen utat tapos az, aki így gondolkodik, mert ha a népközösség érdekében akar valaki jót cselekedni, azt el kell fogadnunk. Annál is inkább, mert az életet meg­állítani nem lehet. És ha az élet meg nem állhat, akkor a fejlődést sem lehet megakadályozni. Lüktetés­­szerűen kell előrehaladnia mindennek. A két év, ami mögöttünk van, bizonyítja legjobban, hogy akkor, amikor paraszt, munkás, haladó szel­­lemű értelmiség minden erejét meg­feszítve azért dolgozott, hogy az országot talpraállítsa — ami jórészt sikerült is, ne engedjük, hogy a za­varosban halászni akarók a további munkát megakadályozzák. Megértést kívánunk azok részére. Veszedelmes éjféli látogató Dobák Pál kecskeméti­ úti korcsmájában Csütörtök éjjel Dér József mező­­hegyesi lakos, aki a napokban sza­badult ki a győri fogházból, Félegy­házára tartott Úgy látszik, nagyon megszomjazhatott, mert meg sem várva a nyitást, a maga módján nedves homokkal benyomott egy ab­lakot és maga nyitotta ki a korcsmát. Dobák korcsmáros az igazak álmát aludta, amikor a váratlan vendég már a második rumosüveget bontotta fel. A nagymennyiségű szesz bátorságot öntött az éjféli látogatóba, nem elé­gedett meg az irigyen itallal, hanem kiment a konyhába Ott levetette saját rongyait és felöltözött a ven­déglős ruháiba. Innen a kamrába ment, ahonnan egy üres zsákot hozott be. Belegyömöszölte az ott található összes ruhaneműt és magához vette a vendéglős vadászfegyverét, így fel­szerelve kiment a korcsmahelyiségbe, ahol a kasszából pénzt és töltényeket zsebelt be és indulni készült az ablakon keresztül. Ugyanabban a pillanatban autó állt meg a korcsma előtt. Az utasok fel­zörgették a korcsmárost. Dobák Pál azonnal felkelt és amint ment, hogy az ajtót kinyissa az utasok előtt, egy állig felfegyverkezett és ismerős ru­hába öltözött betörő fogta rá a puskát. Dobák nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem a részeg betörőre vetette ma­gát, kicsavarta kezéből a fegyvert és az időközben ugyancsak az ablakon beugráló vendégek segítségével le­fegyverezte az éjszakai látogatót. A betörő azonban nem hagyta magát és minden alkalmat megraga­dott, hogy a nemrég visszanyert szabadságát el ne veszítse. Azonban a soffőr útját állta és bezárta az autóba, majd behozta a rendőrségre. Dér József rövid szabadéletének vége, mert a statáriális bíróság elé kerül, ahol számot ad meggondolatlan kalandjáért. Olcsó ruházati anyagot kapnak azok, akik beszolgáltatási kötelezettségüket teljesítették A közeljövőben nagyobb mennyi­ségű textiláru érkezik és utalvány­rendszer alapján kerül kiosztásra. Elsősorban kapnak utalványt azok a gazdák, akik gabonabeszolgáltatási k­ötelezettségüknek eleget teztek, 4­0 árut vásárolhatnak családtagiként. Másodsorban azok a földtulajdono­sok, akik a beszolgáltatási kötelezett­ség alól fel vannak mentve, de ön­ellátók. Ezeknek kielégítése után fenn­maradó árúból ugyancsak részesül­hetnek egyéni kérelem alapján volt hadifoglyok, hadiözvegyek és hadi­árvák is. Az utalványok kiállítását a városi közellátási hivatal már meg is kezdte ,e azokat az árú megér­kezése után azonnal kiosztják. A Félegyházi Élet múlt heti szá­mában közölte, hogy az ellátatlan lakosság kenyérjegyek alapján juthat textiláruhoz. Ez az elgondolás azon­ban nem kerül megvalósításra, mert időközben kormányrendelet jelent meg, melynek alapján a népruházati cikkekre pontrendszert vezetnek be. Jelenleg még mindenki szabadon vá­sárolnat, azonban kívánatos volna, hogy azok, akik a fenti módon úgyis hozzájutnak olcsó árúhoz, a csekély készletekből azokat az ellátatlanokat hagynák vásárolni, akik arra leg­jobban rá vannak utalva. Gyilkossági kísérlet Kiskunmajsán Táborosi Albert 19 éves kömpöc­­pusztai lakos november 22 én az esti órákban meglátogatta Molnár Pál kömpöci tanítót. A házigazda szívesen fogadta Táborosit és barát­ságosan elbeszélgetett vele. Majd amikor a látogató menni készült kész­ségesen előrement, hogy a sötétben kinyissa előtte az ajtót Ezt a pilla­natot használta fel Táborosi, hogy a magával hozott bajonettből készült késsel leszúrja a szívélyes házigazdát. A kiskunmajsai rendőrség másnap elfogta a gyilkost és beszállította Kiskunfélegyházára. Kihallgatása alatt megtörten vallotta be, hogy amint tanyájukról beért a faluba, találkozott egy régi ismerősével, egy csólyos­­pálosi lakossal aki megkérdezte tőle, hogy akar-e 400 forintot könnyen keresni. Mert ha akar, akkor máris a markában érezheti a pénzt- Tábo­rosi szívesen vállalkozott s mikor megtudta, hogy ezért a pénzért meg kell ölnie Molnár Pál tanítót, azon­nal elment, magához vette a nagy kést és bekopogtatott Molnár tanító­hoz. A tanító igen barátságosan fo­gadta, leültette és mit­ sem sejtve szí­vélyesen elbeszélgetett vele. A gyilkos vallomása szerint ez a barátságos fo­gadtatás egy kicsit megzavarta. Ugy­­annyira, hogy le is tett a gyilkossági szándékáról. Amikor azonban kiki­sérte a házigazda és előtte az ajtó zárjával bajlódott, mégis csak előrán­totta a szurony nagyságú kését és mellbeszúrta. Vérében fetrengő áldozatot ott­hagyva menekült a gyilkos. Másnap azonban már rendőrkézre került. Az áldozatot pedig beszállították a ha­lasi kórházba. Az állítólagos felbujtó mindent ta­gad. A vádlott viszont makacsul ki­tart vallomása mellett, hogy felbérel­ték a gyilkosságra. Mindkettőt a kecskeméti ügyész­ségre szállították be, ahol a kivizs­gálás után statáriális bíróság elé ke­rül az ügyük. A Magyar Közellátási Felügyelőség felsiívása a közönséghez Az utóbbi hetekben ismét jobban jelentkezni látjuk az árdrágítókat, áru­­rejtegetőket, s nem különben a feke­tézőket, kik minden alap nélkül újabb gazdasági romlásba akarják dönteni az országot és ismét a dolgozó tár­sadalom inflációs rabszolgasorsát kí­vánják feltámasztani. A forintrontók mind jobban meg­erősödő gazdasági helyzetünket s a forintot igyekeznek tervszerűen alá­ásni, hogy ismét eljöhessen részükre az infláció aranykorszaka. Az árdrá­gítók, árurejtegetők, feketézők nem­csak gazdasági életünk legnagyobb kártevői, hanem demokratikus társa­dalmunknak is legnagyobb ellenségei. A kormányzat minden rendelke­zésre álló eszközzel meg fogja sem­misíteni a forint merénylőit. A gazda­sági Főtanács december 1-re az ipar­cikkek árát lényegesen le fogja szál­lítani. Olcsóbb lesz a bőr, a textil, vas, mezőgazdasági eszközök ára és ezzel az intézkedéssel az agrárolló szűkülni fog. A kormányzat az áru­elosztást igazságosabb alapokra fogja akik rongyosan, éhesen, de alkottak és alkotnak! Paraszt, munkás, haladó­szellemű értelmiség, tehát a dolgozók, azt akarják, hogy ne átlátszó üveg­ként kezeljék őket azok, akik minden rendszerbe azért illeszkednek bele, hogy saját részükre az anyagi elő­nyöket biztosítsák és ezen keresztül a politikai hatalmat is. Ha mindezeket a hibákat ki tudjuk küszöbölni, lényegesen közelebb ke­rülünk egymáshoz és talán jobban meg tudjuk érteni azoknak a szen­vedését, akikért az egész magyar nép most annyira aggódik. Megértést, szeretet egymás közt, hogy megértsük a szenvedőket és üldözötteket. k— b—

Next