Félegyházi Hírek, 1989 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1989-01-10 / 1. szám

2. oldal Humw mm Mit kell tudni a módosított lakásügyi tanácsrendeletről, az ifjúsági garzonlakás igénylésről? Hatályba lépett a Kis­kunfélegyházi Városi Ta­nács módosított lakásren­delete. Melyek a lakosság széles rétegeit is érintő módosí­tások? Ezek egyik csoportja a szociális bérlakásra való igényjogosultság jövede­lemhatárának felemelése. Ez a jövőben nettó összeg­ben értendő, tehát a levo­nások után, és mértéke 4000 Ft/fő havonta. Azok a teljes családok tehát, ahol az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem éri el a 4000 Ft-ot, szociális bér­lakásra jogosultak, ha nincs kizáró ok. A kizáró okok köre most nem változott. Ide ingatlan tulajdon, vagy nagyobb értékű ingó tulaj­don tartozik elsősorban. Az egyedülállók, rokkan­tak, vakok, nyugdíjasok, gyermeküket egyedül neve­lők további kedvezmény­ben részesülnek a jövede­lemhatárnál. Itt az egy fő­re jutó 1 havi átlagjövedelem 4500 Ft. Ugyanez a mérték minő­ségi lakáscsere kérelem esetén is. Másik jelentős változás és egyben új szabályozás az ifjúsági garzonház elosz­tási feltételeinek meghatá­rozása. Az épület elkészült a Vörös Hadsereg útján a postával szemben. A bér­lők kijelölése után folya­matosan lehet beköltözni. Lakásigénylők jelentkezé­sét továbbra is várja a Vá­rosi Tanács. Melyek a bérlőkijelölés feltételei az ifjúsági gar­zonba? 35 év alatti életkorú, fia­tal házasok jelentkezhet­nek. 70 000 Ft egyszeri elő­­takarékossági összeget kell befizetni, illetve ennek meglétét igazolni. Ezt az összeget zároltatja a lakás­ügyi hatóság. Havi 3000 Ft előtakaré­­kossági összeget kell vál­lalni és rendszeresen befi­zetni. Vállalni kell, hogy az 5 évre szóló bérleti jogvi­szony megszűnéséig lakás­igényüket saját erőből la­kás vásárlásával, vagy épí­tésével oldják meg. Kiskunfélegyházán állan­dó lakcím bejelentéssel és munkahellyel kell ren­delkezni. Feltétel továbbá, hogy munkáltatójuk elhelyezé­süket javasolja és végül, de nem utolsó sorban, ne es­senek telek vagy lakás tu­lajdonszerzési korlátozás alá az ifjúsági garzonlakás igénylők. A garzonházban való el­helyezés kifejezetten átme­neti jellegű, tehát a cél az, hogy az előtakarékosság vállalásával és teljesítésé­vel a fiatalok jó körülmé­nyek között készüljenek fel a saját lakás megszer­zésére. A tanácsrendeletről a la­kásügyi hatóság az érdek­lődőknek részletes felvilá­gosítást ad, illetve a rende­let szövege a tanács hir­detőtábláján olvasható. Dr. Iván János Megkezdte munkáját Bugacon a Kiskun legújabb üzeme Növekvő feladatainak el­látása érdekében két esz­tendővel ezelőtt jelentős ipartelepítésbe fogott Fél­egyháza vonzáskörzetében­ a Kiskun Cipőgyár. Ennek során a közelmúltban kezd­ték meg a munkát a leg­újabb, a bugaci telepen. A Kiskun a hajdanvolt Pásztortűz Kisszövetkezet® savanyító üzemépületét vá­fi súrolta meg. A mintegy a bugaci új talpgyártó hétszáz négyzetméter alap­­üzemben tavaly november területű épületegyüttesbe a közepén 25 fővel kezdték cipőgyár csetényi telepéről meg a betanulást, de az év szállították át a gépeket, végére már 32 lett a sét­­ahol megszűnt a talpgyár- számí­tás. A tervek szerint két hó­napos betanulás után az idén év elejétől indulhat az üzemszerű termelés, ahol hazai és szocialista piacra készülő cipőkhöz gyártanak talpakat. G. B. Az 1988-as gazdasági év várható teljesítéséről Kiskunfélegyházán (Folytatás az 1. oldalról) tak be. A termésátlag bú­zából 4,67 to/ha, rozsból 2,3 to/ha, árpából 3,38 to/ha volt. Ez 48, 34, illetve 180%­­kal haladta meg az előző évit. Az időjárás az év máso­dik felében aszályos volt, s ez a szépen induló ka­pásokat megfogta. Az állatállomány a ter­vezettnek megfelelően ala­kul. Valamelyest nőtt a szarvasmarha állomány, ezen belül a tejhasznúak 4%-os emelkedésével szá­molhatunk. Az egy tehén­re jutó tejtermelés 4 689 liter. A megnövekedett pia­ci kereslet hatására jelen­tősen emelte törzslúd ál­lományát a Lenin, a Vörös Csillag és a Petőfi Mg. Tsz. A melléküzemági tevé­kenységnek továbbra is meghatározó szerepe van a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek talponmaradásában. Nehéz évet tudhat ma­ga mögött a kereskedelem. Az áremelések hatására megnőtt a várások igénye az alacsony árfekvésű, de jó minőségű termékek iránt. Alapvető élelmisze­rekből megfelelő volt az ellátás, kivételt csak a margarin és az étolaj ké­pez. Jelentősen csökkent a kereslet a tőkehús és a húskészítmények — 30—40 %­, a tej és tejtermékek — 10—12%-iránt. A tartós fogyasztási cik­kek iránti kereslet hullám­zó. Kínálati piac alakult ki, színes tv-ből, hűtőszek­rényből és egyes elektroni­kai cikkekből, mely össze­függésbe hozható a világ­­útlevéllel. Műszaki cik­kekből közel 50%-kal csök­kent a forgalom. Így a kereskedelemben az eladási forgalom várha­tóan 7%-kal kevesebb lesz az előző évinél. Folytató­dott a kereskedelmi háló­zat korszerűsítése. Befe­jeződött a Móra­városi ABC, a Szolnoki bolt fel­újítása és bővítése. A sikeres gazdasági év ellenére számos bizonyta­lansági tényezővel kellett és kell a jövőben is szá­molni gazdálkodó szerve­zeteinknek, pl. késnek a végrehajtási rendeletek, utasítások, sok a még nyi­tott kérdés. Dr. Dobákné Hever Terézia 1989. január 10. Kettős bemutatkozásom van ma Kiskunfélegyházán. Szobrommal az iskola előtt, szavaimmal az új­ságban. A nevem görög, de én magyar vagyok. Egy kis Pest megyei faluban szü­lettem, Sóskúton. Pestre úgy kerültem, hogy apám ott Marosán György mellé (idősebb — szerk.) került munkatársnak, a Könnyű­ipari Minisztériumba. Érettségit már ott, a Rá­kóczi Ferenc Gimnázium­ban tettem. Festő szeret­tem volna lenni, de „sze­rencsére” a Képzőművésze­ti Főiskolának csak a szob­rász szakára vettek fel, oda is csak két év múlva. Pátzay Pál volt a meste­rem, aki óriási humanista műveltséggel hatott a ta­nítványaira. A főiskolán megtanul­tam a szobrászat techniká­ját, de igazi szobrásszá Firenzében váltam, ahol 3 évig nyomorogva éltem, mert csak műtermet és la­kást kaptam ingyen. Hazakerülésem után már „égett az ujjam alatt az agyag” — menni kezdett a szobrászat, annyira, hogy kezdtem kapni köztéri megrendeléseket. Szobro­mat állítottak fel — Győr­ben, — kútfigurát, Duna­­vecsén Vikár Béla portré­ját, Kalocsán pedig Liszt Ferencét. Bajcsy-Zsilinszky Endrét személyesen nem ismerhet­tem, hiszen nem vagyunk kortársak. Mikor a buda­pesti Deák téri Bajcsy- Zsilinszky szobor pályázat­ra jelentkeztem, akkor őt úgy ismertem meg, hogy bejártam a könyvtárba, minden parlamenti felszó­lalását elolvastam, és még az országházi ülésteremben a székét is megnéztem. Amikor megvolt a fejem­ben az anyag, akkor neki­álltam a megmintázásának. A pályázatot azonban nem én nyertem, hanem Györfi Sándor. Bajcsy-Zsilinszky barátai, élő kortársai azt tartották „forradalmibb­nak”. Az enyém nem az, nem is úgy akartam megmin­tázni. Bajcsy-Zsilinszky Endre nem csak géppiszto­­lyos nyilasokra egy szál pisztollyal visszalövő har­cos volt, hanem pihenő, meditáló tudós is. 1983-­ban költöztem Kecs­kemétre a Művész­telepre, azóta is ott élek, ott dol­gozom, jó a közérzetem. A Bajcsyról készült szobor­tervemet felajánlottam Kecskemét városnak. A pá­lyázati kiállításon meglát­ta a tervet Laczkó Gyulá­­né félegyházi iskolaigazga­tó és megkérdezte, hogy Félegyházára engedném-e a szobromat. Igent mond­tam, jöttek a zsűrik egy­más után és mindegyik el­fogadhatónak és felállítan­­dónak javasolta. Tudom, hogy Félegyházán sem fog mindenkinek tet­szeni, mert hallom is már, mit csinált ez az Eskulits, miért nem a három félegy­házi szobrász Kovács Fe­renc, Markolt György, Pálfy Gusztáv kapta ezt a megtisztelő megbízást. Én ennek titkát nem tudom, találgatni nem akarok, de jól esik itt állnom a szob­rom mellett. Jól esik Kecs­keméten is élnem, két gye­reknek, feleségnek kenye­ret szelni, ágyat vetni, me­leget lehelni. .. — Elmondta Eskulits Ta­más, lejegyezte Falu Tibor. Fotó: Gaál Béla Beindult a gyümölcsvelő üzem Félegyházán December elején beindították a termelést is a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz gyümölcs­­velő üzemében. Igyekezniük kellett, hiszen mintegy 600 tonnányi almát már korábban felvásárolt a gazdaság, a létesítmény tervsze­rinti átadására számolva. De más dolog a terv és más az élet. Mert hiába végezte el időben a februárban meg­kezdett építkezési munkákat a KMNÉP, s hiá­ba szállította megállapodások értelmében jú­lius közepére pontosan és kiváló minőségben a világhírű Alfa-Laval svéd cég aszeptikus kezdő-töltő gépeit, ha a másik magyar gyár­tó, a KÖVAC két és fél hónapot késett. A Kőbányai Vas és Acélöntőde (így hívják teljes nevén a késedelmes szállítót) a szerző­déses fegyelem felrúgásával rendkívül nehéz helyzetbe hozta a szövetkezetet. A nagymeny­­nyiségű alma jelentős része ugyanis a kény­szerű várakozás alatt tönkrement. Ez már ön­magában is nagy kár. Ám az új üzem veze­tője — menteni a még menthetőt — kényte­len volt válogató brigádot szervezni, akik sok kézi munkával kiszedik a használható gyü­mölcsöket a konténer­ládákból. Ez pedig újabb, előre nem számított többlet­kiadást je­lentett. Nos, ilyen kellemetlen előzmények után végre beindulhatott az üzemszerű termelés. A berendezések óránként 2,5 tonna gyümölcs­­velő előállítására képesek.­­A gyümölcsvelőt cukrászati termékek adalékaként és gyü­mölcslevek készítésére lehet felhasználni.) A Lenin Tsz szakemberei az előzetes felmérések alapján arra számítanak, hogy több nyugat­európai országból jelentős mennyiséget vásá­rolnak majd az új üzem termékéből. Gaál Béla Az a bizonyos, megkésett gyártmányú vetőzősor magyar

Next