Félegyházi Hírek - Félegyházi Közlöny, 1992 (5. évfolyam, 1-6. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)

1992-01-17 / 1. szám

Tisztelt Félegyházi Polgárok! 1 f Nagy tisztelettel köszön­tőm az olvasót a Félegyházi Hírek ez évi első számá­ban, s valamennyi félegy­házi polgárt Kiskunfélegy­háza város Képviselő-testü- lete nevében. Ismételten eltelt egy év és így az esztendő kezde­tén engedjék meg, hogy köszöntő szavaim mellett egy pár gondolatomat meg. osszam Önökkel az önkor­mányzati munkáról, a vá­rosról és a félegyházi pol­gárokról. Az országban lezajlott po­litikai változások eredmé­nyeként az eltelt egy esz­tendő az önkormányzatok első éve is volt. A politikai változások után kemény gazdasági átalakulás és át­szervezés közepette kellett felelősen, demokratikusan és önállóan működtetni a várost és intézményeit, te­hát magát az önkormány­zati rendszert. Ez az önkormányzati rend­szer tudom sok polgárnak még ma is újnak és más­nak tűnik, ezt jelzik külön­böző észrevételek, vélemé­nyek is. Én nagyon fontos­nak ítélem meg azt a tényt, hogy egy városban egy vá­rost érintő főbb kérdések­ben itt a városban történ­jen döntés, ne központi in­tézkedéssel, ne központi akarattal történjenek dön­tések, és törekedni kell ar­ra, hogy minél több kérdést helyi közös megegyezéssel helyben rendezzünk le. Eze­ket a döntéseket annak ér­dekében kell meghozni, hogy ez a közösség a város működni tudjon és ezen az átmeneti időszakon túljutva fejlődjön. Az önálló és de­mokratikus helyi hatalom- gyakorlás előnyei teljesség­gel csak akkor bontakoz­hatnak ki, ha az átfogó he­lyi igazgatás a helyben je­lentkező közügyek legszéle­sebb körét ismeri és fogja át. Az önkormányzat átfo­gó felelőssége nyilvánvaló­an nem terjedhet ki min­den helyileg jelentkező köz­ügyre, de annál érdemibb­nek tartom a tevékenysé_ get, ha minél több lényeges helyi közügy tartozik hozzá •— ezt erősítik a polgárok által jelzett vélemények is (de itt meg kell jegyeznem, hogy jelen pillanatban ér­zek más irányú központi el­képzeléseket is). Az önkormányzat feladat, és hatáskörét nagyrészt a törvényalkotó határozza meg a kötelezően megol­dandó közügyekkel, míg kis részben saját maguk — le­hetőségeik figyelembevéte. lével — egészítik ki az ön­ként vállalt közügyekkel. Ügy vélem, ha egy válasz­tott önkormányzat csak a kötelező törvényi feladatok­ra figyel, csak azt akarja ellátni és nem próbál tenni semmit az önként vállalha­tó feladatok érdekében, ak­kor annak a település kö­zössége számára is komoly következményei lehetnek. Nagyon fontos ehhez ismer­ni a település adottságait, jellegzetességeit, lehetősé­geit és ezek megoldásához szükséges anyagi forráso. kát, s a legfontosabb, ha ehhez a polgárok széles ré­tegének segítőszándéka is csatlakozik. Az eltelt egy év tükrében vizsgálva az önkormányzat tevékenységét — az előző­ekben leírtakat figyelembe véve — úgy ítélem meg, hogy a város működésében és az intézményei működte­tésében zavar nem keletke. zett, nem kellett olyan in­tézkedéseket hozni, mely korlátozta volna tevékeny­ségüket, illetve ideiglenes vagy végleges megszünteté­sükről kellett volna dönte­ni. Meg merem kockáztatni azt is, hogy ha a külső ha­tásokat (infláció, áremelke­dések stb.) is figyelembe vesszük, az önkormányzati intézményeknél színvonal­beli csökkenés nem követ­kezett be 1991-ben. Kötele­ző feladataink mellett, több intézménynél tudtuk a fel­újítási munkákat elvégezni még terven felül is, vala­mint új beruházásai is vol­tak a városnak. Helyileg egy pár utcában sikerült a több éves elmaradást is pó­tolni (pl. közvilágítás, út. építés, parkírozó kialakítás, parkosítás stb.). Az elmúlt évben is tud­tuk támogatni a rászorulta. kát, gondolok itt az OTP kamatemelésből adódó ter­hekre, fiatal házasok első lakáshoz jutásának támo. gatására, valamint az isko­lások (ingyenes tankönyv, tanszer támogatás stb.) nagycsaládosok és nyugdí­jasok támogatására. A tá­mogatások egy részét már természetben tudtuk érvé. nyesíteni, amire a jövőben is törekedni fogunk. Célunk a legrászorultabbak támo­gatása. Az oktatás területén is szeretnénk érvényesíteni a felmerülő igényeket, mely egyrészt a szülők részéről, másrészt a változó gazdasá. gi szakember igényhez iga­zodik. Ennek jegyében tör. téntek már változtatások 1991-ben is. Pl. keresztény tagozatok beindítása, eladói, autószerelői, valamint hen­tes és mészáros szakmák beindítása. Az egészségügy területén is úgy gondolom, hogy kisebb pozitív válto­zások már érzékelhetők az Alapellátó Hálózat, vala­mint a Kórház szakmai szétválasztása során. Gon­dolok itt az új körzeti és ügyeleti helyiségek kialakí­tására, valamint a Család- védelmi Központ átadására. A város költségvetése ezzel szorosan a gazdálkodása is megfelelően alakult, jelen­leg úgy tűnik, nem kell az évet hiánnyal zárni. Tudom ezek nem látványos dolgok, de a város megőrizte mű­ködőképességét 1991-ben is. Az elmúlt egy esztendő tapasztalatait összegezni kell, végig kell gondolni mit sikerült teljesíteni és mit nem, a megfogalmazott célok közül és ezen isme­retek és információk alap­ján kell felvázolni a 92-es év feladatait. Ami elénk vetítődik a 92-es év prob­lémákkal terhes lehetősé­geiből, nem valami biztató, amely sajnos minden pol­gárt valahogyan érinteni fog. Ügy gondolom, hogy ezeken a problémákon is közösen együtt gondolkoz. va a város valamennyi pol­gárával megfelelő toleran­ciával és türelemmel, meg. felelő konszenzussal túl tu­dunk lépni és ha mérsék­lődnek a város és a polgá­rok gondjai és problémái, bátrabban tervezhetjük jö­vőnket és a város jövőjét. Az előttünk álló nemköny- nyű évben konkrét feladat­ként kell megjelölni mind­azon problémákat, melynek megoldására vagy mérsék­lésére kell törekedni. Az önkormányzatnak újra át kell gondolni és megfon­toltan dönteni és intézked­ni a már meglévő problé­mákról. Ennek érdekében a Képviselőtestületnek na. gyón sok döntést kell meg­hoznia, s ezen döntések kö­zött v'árhatóan lesznek nép­szerűtlen döntések is. Szeretném kiemelni a problémák közül azt a négy területet, amely vélemé­nyem szerint a legnagyobb gondot jelenti a városban (sajnos ezek országos jelle­gű problémák is egyben), illetve ahol legsürgősebbek a teendők. Ezek a lakás- helyzet, a munkanélküliség, munkahelyteremtés, a vá­ros infrastrukturális elma­radottsága és a szociális gondoskodás helyzete. Dön­tő feladat lesz 1992-ben a város vagyonával és bevé­telével való ésszerű gazdál­kodás, s ezzel együtt na­gyon fontosnak ítélem meg a város gazdasági erejének növelését. 1992-ben is ne­héz és összetett feladatok megoldása vár mind az ön- kormányzatra, mind a vá­ros polgáraira ebben a vá­rosban is, de én bízom az itt élők emberek küzdeni tudó és alkotó akaratában, becsületes munkájában és a közösségek erejében. Ezen nem könnyű feladatok so­rán számítok valamennyi félegyházi polgár segítsé­gére, türelmére és megértő támogatására, ahol külön szeretném hangsúlyozni a szavak és tettek azonossá­gának fontosságát. Az új esztendő küszöbén engedjék meg hogy minden kiskunfélegyházi polgár­nak eredményekben gaz­dag, sikeres, békés Új Évet kívánjak abban a remény­ben, hogy ez a közös mun­ka, közös akarat és a jó­szándék a város jövőjét fog­ja szolgálni. FICSÓR JÓZSEF polgármester Petőfí Sándor Kiskunfélegyháza díszpolgára Ünnepi ülés az év utolsó napján 1991. december 31-én dél­előtt 9 órakor megtartott ünnepi ülésen egyetlen na­pirend szerepelt a város, atyák előtt. Korábbi előterejsztések alapján, Osztopáni Mihály képviselő díszpolgári cím adományozását kérte Petőfi Sándor költő, Dr. Mezősi Károly, valamint Kalmár József né részére. A javaslatokat Ficsór Jó­zsef polgármester, a Műve­lődési és Sport Bizottság megvizsgálta és jóváhagyta. A határozatot az ünnepi ülésen Alács Tibor képvi­selő, a bizottság nevében terjesztette elő, melyben röviden ismertette a jelöl­tek érdemeit, melyet a vá­ros érdekében tettek és öregbítették annak hírne­vét. Petőfi Sándor nekünk félegyháziaknak talán a legtöbbet adta csodálatos verseivel, melyekben a „mi fiúnknak” vallotta magát. Mindig is szerette ez a vá­rost, melynek szeretetére mindannyiunkat megtaní­tott. Dr. Mezősi Károly igaz­gatóként, Petőfi és Móra életének, munkásságának kutatásával, múzeumi ku­tatásaival és egyéb tudo­mányos tevékenységével szerzett érdemeket. Kalmár Józsefné 1891-től haláláig igen sok jótéte­ménnyel járult hozzá a vá­ros gazdagításához, s halála után 1 millió 200 ezer ko­ronát kitevő vagyonát is a városra hagyta. Mindhármuk elismerésé­vel, a posztumusz Díszpol­gári cím adományozásával, a város régi adósságát sze­retné törleszteni. Az előterjesztés után Fi- csór József polgármester egyenkénti szavazást ren­delt el , melynek során mindhárom jelöltet egyhan­gúan a város „Díszpolgárá­vá” választották. Ezután ünnepélyes kere­tek között a polgármester először Petőfi Sándor ki­tüntetését a Városi Könyv­tár igazgatójának, Dr. Me­zősi Károlyét Dr. Fontosné Dr. Mezősi Katalinnak, majd Kalmár Józsefné dísz­polgári oklevelét Stein Ernő kanonoknak, a Szent Ist­ván plébánia vezetőjének adta át megőrzésre. Az ünnepi ülés után a meghívottak és a képvise­lők a Petőfi szoborhoz vo­nultak, ahol résztvettek a koszorúzási ünnepségen. Kép és szöveg: NÉMEDI LÁSZLÓ Koszorúzási ünnepség a Petőfi szobornál Petőfi Sándor születésnapjára emlékezett Kiskun, félegyháza fiatalsága a költő szobránál, az év utolsó napján. Az ünnepségen a diákok, tanárok mellett a városi önkormányzat képviselői is teljes létszám­mal megjelentek, mivel éppen ezen a napon válasz­tották a város díszpolgárává az ünnepelt költőt. Ünnepi beszédet mondott Juhász István, a Móra Ferenc Gimnázium tanára, aki meleg szavakkal emlékezett meg arról a költőről, aki a verseiben népünk szellemiségét, szabadságvágyát fogalmazta meg, és Félegyházát következetesen választott szü­lővárosának tartotta. Aligha van magyar anyanyelvű, akinek szívébe nem fészkelte be magát, művei az egész nemzet tulajdonát képezik. Az előadó ezután vallomásszerűen beszélt arról, miért is szereti Petőfit. „Szeretem, mert olyan köl­tői világot teremtett, ahol emberarca van minden­nek, ahol úgy él minden, akár mi emberek. Ahol, fejét egyik vállára bocsátja a pufók kemence, ahol a Nap leszáll pihenni ágyába, ahol a harmat a szá­nakozó csillagok könnye, ahol a napsugár forró, meleg csók Isten ajakárul, ahol a kikelet a vén tél ifjú leánya, ahol a szivárvány a megengesztelődött Isten mosolygása. Szeretem ezt a szilaj, nagy gyer­meket önzetlen emberi és világboldogító szándéká­ért, amit így fogalmazott versbe: „S hogyha földob, nám az égre / Szivemét, melegítené a világot Nap helyett!” Felnézek Rá, mert az igazságra hangolta lantja húrjait, mert kora emberi törekvéseinek a csúcsain járt.” Végül ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét: „Mi Petőfi Sándorunk! Népek, nemzetek Petőfije! Sürgesd ott fenn, a Halhatatlanságban a világ arcát megfiatalító Ta­vaszt! A Te szavadra hallgat az Isten! Küldje el a szabadság Békéjét erre a sok sebből vérző Földre, Hazánkra, otthonainkba!” Befejezésül a résztvevők képviselői megkoszorúz­ták Petőfi Sándor, mától Kiskunfélegyháza „Dísz­polgára” szobrának talapzatát. Némedi László Tisztelt Választópolgár! A helyi Választási Bizott­ság 1992. február 2-ára, va­sárnapra tűzte ki a 7. szá­mú választókerületben az időközi képviselői válasz­tást. A választókerület terüle­te: Széchenyi utca, Pálffy ut­ca, Wesselényi utca, Daru utca, Damjanics utca, Beth­len utca, Berzsenyi utca, Zrínyi utca, Kazinczy utca, Héderi Antal utca, Mónus Illés utca, Mártonffy utca, Martinovics utca, Tompa utca, Kisfaludy utca, Tán­csics Mihály utca, Kölcsey utca, Dr. Holló Lajos utca 1—14-ig, és 2—42-ig. A szavazásról minden ál­lampolgár értesítést kap. Szavazni 6.00 órától 18.00 óráig lehet az értesítőn lé­vő szavazókörben.

Next

/
Thumbnails
Contents