Félegyházi Közlöny, 1993 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1993-01-08 / 1. szám
2. oldal „Három kívánság” A Félegyházi Közlöny nem, kíván versenyre kelni sem a jóságos tündérrel, sem az aranyhallal, sem egyéb mesebeli szereplőkkel, akik teljesíteni szokták a szegény ember három kívánságát. Még Dévényi Tiborral sem akarunk konkurálni. Mégis feltettük a kérdést félegyházi polgároknak: Mi lenne az a három dolog, amit szeretnének, ha 1993-ban teljesülne? Íme a válaszok: — Hegedűs József — Filia Torus: TMK lakatos 1. Feleségemnek és nekem legyen munkánk. 2. Lányaim érettségi előtt állnak. Azt szeretném, ha sikeresen el tudnának indulni a nagybetűs „Életbe". 3. Mindenki, aki dolgozni akar, meg tudjon élni a szakmájából és ne kelljen neki mindenféle egyebekkel foglalkoznia. — Fekete Mihály — Á4GM, rendész 1. Tekintettel arra, hogy nyugdíj előtt állok, legyen zökkenőmentes az átmenet a munkás hétköznapokból a nyugdíjas életbe, és tudjam élvezni a nyugdíjas évek örömeit is. 2. Mint apa, azt szeretném, hogy lányainknak is legyen munkája és kiegyensúlyozott boldog életet élhessenek. 3. A munkahelyemen maradt volt kollégáknak — de a már nem itt dolgozó „A4GM-eseknek” is — azt kívánom, hogy jobb legyen a 93-as évük, mint a 92-es. Maradjon meg a munkahelyük, ha nincs, akkor mielőbb sikerüljön elhelyezkedniük. — Kocsis Imre — vállalkozó: Video Phone 1. A tömény környezetszennyeződést árasztó autók tűnjenek el. 2. Szeretném, ha jólétben és békében felnevelhetnénk a gyerekeinket. 3. Éljenek jobban az emberek, legyen elég pénzük, s tudjanak annyit vásárolni üzletünkben, hogy a bolt is megéljen. — Hermann Tímea — „Apró Bár”, felszolgáló 1. A családban boldogság és egészség legyen. 2. Szeretném továbbra is ezt a munkát végezni. 3. Jó lenne egy 500 ezer és 1 millió Ft közti összeget nyerni. — Sávolt Zsolt — Kémia-fizika szakos egy. hallgató 1. Ne kelljen elméleti fizikából szigorlatoznunk, hiszen leendő tanári pályánkon ezen ismereteket nem fogjuk hasznosítani. 2. Sikerüljön a középfokú német nyelvvizsgám. 3. Ne legyen tandíj — legalább is ilyen formában —, s minden kategóriában emeljék az ösztöndíjakat az élet árviszonyainak realitásához. — Kurucz Jenő — Művelődési Központ, előadó 1. Nyugodt körülmények között élhessünk, dolgozhassunk. 2. Csalás, lopás nélkül, becsületes munkával meg lehessen élni. 3. Nyugodt, békés Európát szeretnék. — Kis Ferenc — a Kiskunfélegyházi OTP igazgatója 1. Csökkenjen a létbizonytalanság. Ez jó a magánembernek, de jó a pénzintézetnek is. 2. Nagyobb türelmet tanúsítsunk egymás iránt, higgyük el, hogy az emberek döntő többsége jót akar. 3. Nyugalom, béke legyen az országban, s Félegyházán egyaránt, hisz ez az építő munka alapja. — Keresztesiné Dénes Margit — gyed-en lévő kismama 1. A GYED és a GYES összegét emeljék legalább a létminimumra, s a családi pótlék összegét ne olyan nevetséges módon emeljék, mint a mostani 150 Ft. 2. Két ember, ha becsületes munkát végez, tudjon megélni abból. Ne csak az éhen halás ellen, vegetálásra legyen elég a kereset, hanem egy normális emberi élet feltételeihez adjon alapot, s láthassanak az emberek maguk előtt némi perspektívát, amiért érdemes dolgozni. 3. Az embertelen vérontás fejeződjék be az egész világon. — Benkő Imre — Bács Konzum RT Áruház vezetője 1. Az országban és a városban legyen béke, s csökkenjen a munkanélküliség, ami hozzájárulhat az életszínvonal emelkedéshez. 2. A családban legyen egészség és boldogság. 3. Szülőföldemen — Jugoszláviában — fejeződjenek be az értelmetlen harcok. Valósuljon meg az általános leszerelés. — Dr. Kardos András — Kiskunfélegyháza alpolgármestere 1. Tekintettel arra, hogy ez évben elég sokat betegeskedtem, azt szeretném: mindenki egészséges legyen a családban. 2. Nyugalom és békesség legyen az országban, ne szabaduljanak el az indulatok, s végre az építő munkán legyen a hangsúly. 3. Úgy alakuljon az ország helyzete, hogy a fiatalok előtt legyen perspektíva, mert jelenleg sajnos nincs. — Molnár Katalin — tanárnő: Petőfi S. Ált. Iskola 1. Elsősorban jó egészséget kívánok családomnak, szüleimnek, ismerőseimnek. 2. Férjemnek és magamnak is végzettségünknek megfelelő munkakört, hogy fizetésünkből nagyobb gond nélkül tudjuk nevelni három apró gyermekünket. 3. Szeretném, ha 93-ban sikerülne elcserélnünk móravárosi lakásunkat egy kertes házra. — Kis Tibor — RTV műszerész: ASTRA Kft. 1. Jó lenne, ha megvalósulna, amit már több mint egy évtizede hallunk és valóban ez az év — a 92-es — lenne az utolsó nehéz év. 2. Az árak után a bérek is elérhetnék a nyugati színvonalat. 3. Végre igazodjanak az üzemanyag árak Magyarországon is a világpiachoz. Amikor ott esnek, akkor nálunk is csökkenjen és ne emeljék, mondjuk valamilyen adó címén. — Göröcs Imre — a Rendőrség dolgozója 1. Jó lenne, ha csökkenne a bűnözés, s ezzel javulna a közbiztonság. 2. Közvetlenebb, jobb kapcsolatot szeretnék a lakosság és a rendőrség között, több segítséget szeretnénk a bűnözés meggátolása, felderítése terén. 3. Ne növekedjék tovább 93-ban a család ellátásának költsége, s legalább a jelenlegi életszínvonalat tarthassuk. — Fekete Ferencné Csányi Edit — óvónő: Szegedi úti Óvoda 1. Az árak már a csillagos égen vannak. A gyógyszerárakról nem is beszélve. Jó lenne, ha legalább az alapvető cikkek és a gyógyszerárak az elérhetőség, a megvásárolhatóság szintjén maradnának 1993-ban. 2. Jó lenne, ha a különböző döntéseket hozók a fellegekből leszállnának a földre. 3. Legyen béke, nyugodtan dolgozhassunk, nevelhessük a gyermekeinket. Nagy György Föl Egyházi Közlöny Az Egészséges Városért! Az Egészséges Város Programirodája egy olyan kérdéshez nyúlt, ami azt hiszem minden olyan ember szívét megdobogtatja, aki városát kicsit is szereti. Mit lehetne tenni ezért? Egyszerűen változtatni magatartásunkon. Tudomásul kellene vennünk, hogy ez a város a miénk, házaival, utcáival, fáival, levegőjével és nem utolsó sorban embertársaival együtt. Emberi módon kellene viselkednünk egymással szemben, megbecsülni nemcsak saját, hanem embertársunk javait, arra gondolni, hogy ő is ember. Azt is be kellene látni, hogy nem csak a lakás küszöbéig miénk a rendcsinálás feladata, a szomszédban már eldobálhatom a felesleges kacatot. A gépkocsik száma és a levegő szennyező hatása olyan nagy, hogy egyes utcákon se éjjel sem nappal nem lehet szellőztetni. A városunkon áthaladó nemzetközi útról nem is beszélve. Egymás szeretete, megbecsülése lenne az elsődleges feladat, tisztelnék egymást korra és nemre való tekintet nélkül. Ha a gépesítés így fejlődik, így szennyezzük a levegőt, nemcsak az emberek, a növényzet is elpusztul. Nem úgy kellene felfogni, nem baj, csak nekem legyen, a többi nem érdekel, talán ezt kellene legelőször „levetkőzni". Tisztelem azt az embert aki ezt a mozgalmat elindította, vagy el szeretné indítani, remélem segítő emberek is lesznek hozzá. Ez az egész város érdeke lenne. Ennyit a környezetünkről, ami szervesen összefügg az egészséges életmóddal. Mit lehetne még tenni? Elcsépelt az a szó, hogy megelőzés? Azt hiszem nem. Az ifjúság életvitele enyhén szólva, kívánalmat hagy maga után anélkül, hogy igazából tehetne róla. Nincs egy olyan hely a városban, ahol össze tudnának jönni azok a fiatalok, akik nemcsak a hangos zenét, az italozást kedvelik. Hol és miből? Talán a sok vendéglátó, italmérő és egyéb szórakozóhely adójából erre is kellene fordítani valamit. Nem hiszem, hogy lenne fiatal aki még fizetne is azért, hogy időnként össze szeretne jönni, nincs intézmény amelyik terembért ne kérne talán jogosan, mivel az üzemeltetés sokba kerül. Azok a jószándékú fiatalok akik szeretnének ismerkedni, vagy hasznosan akarnák eltölteni szabadidejüket, ebben a városban ilyen hely nincs. Az utca pedig nagyon rossz nevelő hely. Türelmes és hosszú idő kell ahhoz, hogy az elsődleges szórakozási mód ne az ital, a kábítószer, a mérték nélküli dohányzás és a fiatalon elkezdett nemi élet legyen. Ez mind olyan mély nyomokat hagy a fiatalság életében, hogy később nem lehet rajta segíteni. Ebből adódik a sok öngyilkosság is. Nincs hová fordulniuk tanácsért, mert a szülő vagy nem ér rá gyermekével foglalkozni, vagy otthon is a züllött életmódot látja. Végén a teljesen jószándékú gyermek is a züllésbe menekül. Nagyon keservesen fog bűnhődni a társadalom azért, hogy a mindenáron való gazdagodás mellett, elfelejt előre tekinteni és feltenni azt a kérdést: „Mi lesz veled utókor?’’ Mindenképpen be kell látni, hogy milyen szorult helyzetben van minden önkormányzat, de tudomásul kell venni azt, hogy a neveletlen ifjúságból nem lesz jól nevelt társadalom. ÉS MÁR NAGYON EL VAGYUNK KÉSVE! Héjjas István Ajándék a nagycsaládosoknak Ebben az évben is sor került a már hagyományos karácsonyi ajándékozásra a városháza dísztermében, ahol a városban élő minden három, vagy ennél több gyermeket nevelő család ajándékot kapott. Egy doboz szaloncukor és 2000 Ft-os vásárlási utalvány volt az ajándék, s mellé a Batthyány Lajos Ének- Zenei Alt. Iskola és a Városi Zeneiskola tanulói ünnepi műsorát hallgathatták. 1992. december 21-én és 22-én tartott rendezvényen mindkét alkalommal Ficsór József polgármester köszöntötte a megjelent szülőket és gyerekeket. Némedi László Szociálpolitikai kérdések A szociálpolitika feladata az alapvető emberi szükségletekről való gondoskodás, a létbiztonság elemi feltételeinek megteremtése azok számára, akik önerőből erre nem képesek. A rászorultak száma az egyre nehezedő gazdasági helyzet, a lakosság romló egészségi állapota és a növekvő munkanélküliség miatt rohamosan nő. Kiskunfélegyháza 35 000 lakosának különféle segélyezésére, szociális támogatására a város 1992. évi költségvetésében összesen 30 millió forint biztosított. Az önkormányzat, a Népjóléti Osztály minden lehetőséget megragadott ezen összeg növelésére; pályázat útján a Népjóléti Minisztériumtól több mint 8 millió forintot nyert, amit a Bizottság javaslata alapján elsősorban az általános iskolások és középiskolások beiskolázásának támogatására fordított. Több esetben sikerült jogosultság esetén a Társadalombiztosítás által finanszírozott öregségi nyugdíj és rendszeres szociális járadék megállapíttatása, ezzel az önkormányzat jelentős összeget tudott megtakarítani és más rászorultaknak átcsoportosítani. A Bizottság néha legjobb meggyőződése ellenére kénytelen segélyezni olyanokat jogszabályi kötöttségek miatt, akik erre életmódjuk alapján érdemtelenek, de az eltökélt szándéka, hogy megakadályozza a segélyek rendszeres kocsmákba vándorlását. Többek között ilyen meggondolásból részesítjük előnyben a különféle természetbeli juttatásokat, mint például a gyermekek étkezési támogatásait, városunkban minden 8. gyermek ingyen étkezik a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban. Máskor a jogszabályok szigorú feltételei miatt kell kérelmezőket elutasítani. Közgyógyellátási igazolvány kiadásának feltétele többek között az, hogy az egy főre jutó jövedelem ne haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot (ami most 6000 forint), ettől csak nagyon indokolt esetben lehet eltérni. Ezen támogatásra nagy az igény, hiszen az idős betegek jelentős része már alig tudja megvásárolni az egyre drágább gyógyszereket. Más esetben ragaszkodnunk kell az Orvosszakértői Bizottság által megállapított 67 százalékos munkaképességcsökkenéshez, ami azt jelenti, hogy 50 százalék esetén rendszeres szociális segély nem állapítható meg. A teljesen magatehetetlen betegek otthoni ápolásában nyújt némi segítséget az ápolási díj, erre az önkormányzat 1990-ben 1,5 millió forintot fordított, 1993-ban előreláthatólag 5,5 milliót fog költeni, 75 család gondjain enyhítve. Az anyagi juttatások mellett, melyek inkább utólag próbálnak megromlott élethelyzeteket korrigálni, legalább ilyen fontosak a különböző humán szolgáltatások, melyek a széthulló emberi kapcsolatokat próbálják pótolni, a még be nem következett tragédiákat megelőzni. Ide tartoznak a Családsegítő Szolgálat, Egyesített Szociális Intézmények, Vöröskereszt, Sanitas, DORCAS, Máltai Szeretetszolgálat, Egyházak, Tisztiorvosi Szolgálat, Népjóléti Osztály, United Way alapítvány szolgáltatásai, akciói, melyekkel nap mint nap találkozhat a lakosság, és melyek nélkül az önkormányzat nem tudná kezelni a sokasodó szociális problémákat. Jövőre több állami, illetve Társadalombiztosítási ellátás önkormányzati feladattá válik: munkanélküli ellátásból kikerülők jövedelempótló támogatása, lakásfenntartási támogatás, temetési segély. Csak reméljük, hogy az erre biztosított többletkeret elegendő lesz finanszírozásukra. A rendelkezésre álló adatok alapján elképzelhető, hogy a lakosság negyede valamilyen címen segélyezésre szorul, ami előrevetíti az adminisztrációs munka felduzzadását, a hibás döntések lehetőségét. Ismét bebizonyosodik, hogy legjobb szociálpolitika a jó gazdaságpolitika, ahol a gazdasági teljesítmények tükrében, és a mainál sokkal igazságosabb elosztási rendszerben a fizetések, nyugdíjak fedezik a lakásszerzés és -fenntartás, gyermeknevelés egészséges táplálkozás költségeit, és az emberek nem szorulnak tömegesen a sokszor elégtelen hatásfokú szociálpolitikai ellátásokra. Ami biztató, hogy városunkban egyre több a szociálisan érzékeny, Félegyházáért tenni akaró polgár, karitatív szervezet, alapítvány. Talán a lokálpatrióta szellemen is alapuló jóindulat az, ami segíthet az állami önkormányzati gondoskodásból szőtt szociális háló sűrűbbre szövésében. Dr. Garai István FELHÍVÁS Kiskunfélegyháza Városi Polgármesteri Hivatal az alábbi helyiségek használati (bérleti) jogának elnyerésére pályázatot hirdet: — Kazinczy u. 1. sz. üzlet (2 helyiség) 90 m2 Pályázati feltételekről részletesebb tájékoztatást a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályán (I. em. 51.) lehet kapni, illetve a pályázati feltételeket az érintett helyiségeken kifüggesztett pályázati felhívások is tartalmazzák. — Móra F. tér 9/5 sz. iroda (1 helyiség) 11 m2 — Szegedi út 61. sz. üzlet (műhely) 60 m2 — Gorkij u. 4. sz. (5 üzlet) 5 jelű (földszint) 22,22 m2 6 jelű (földszint) 22,22 m3 jelű (földszint) 46,40 m3 10 jelű (földszint és galéria) 31,48 m5 14 jelű (földszint és galéria) 29,87 m3 1993. január 8.