Félegyházi Közlöny, 1999 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1999-01-05 / 1. szám

2. oldal Éttttbí­j KÖZlÖílV AVUfulUll­y Hogyan döntene Ön? Ha 1999-ben Félegyháza veze­tése Önnek egy döntését végrehaj­taná, akkor hogyan, miről dön­tene, mit valósítana meg? - erről kérdeztük az utca emberét. Görög István: A Petőfi­­lakótelepen nagyon sok kis pénzű ember él. Fizetésünk 40-50 %-át fizetjük a távhő-, és melegvíz­szolgáltatásért. Jó lenne, ha a város vezetése odahatna, hogy elfogadhatóbb árat kelljen fizetni ezért a szolgáltatásért. De ha az árak csökkentését nem is tudná elérni, legalább szigorúan és folya­matosan ellenőrizhetnék, hogy meg­van-e a lakásokban a vállalt hőmérséklet és a melegvíz hőfoka. Berecz Attila: Jó lenne, ha megoldanák a közterületek vízel­vezetését. Itt nem csupán a szenny­vízkérdésre gondolok, hanem a nagyobb esőzések és a hóolvadá­sok idején jelentkező vízmennyi­ség normális levezetését a csa­tornákba. A fenti esetekben a lakótelepek, a Kossuth utca és számtalan mellékutunk falusi szintű sártengerré változik. Ezen mindenképpen változtani kellene, hiszen a magas víz-, és csator­nadíjakat kifizetjük. Jó lenne, ha ennek látszata is lenne. Fazekas István: Én a költő szavaival válaszolnék a kérdés­körre: „Akasszátok föl a kirá­lyokat!” Mielőtt bárki felháborod­na és félreértené véleményemet, kifejtem: ahogy az általam tisztelt költő, úgy én sem szó szerint értem kijelentésemet. Ez a kife­jezés nálam körülbelül azt takarja: leplezzék le a korruptokat, a csa­lókat, a becsteleneket, a közva­gyont elherdálókat, a hatalmuk­kal, a pozícióikkal visszaélőket, mert sajnos ilyenek nemcsak országos szinten, de Félegyházán is szép számban akadnak. Véleményem szerint ez az egyik legfőbb feladata a város vezeté­sének, hiszen ez az erkölcsi megtisztulás mellett plussz meg­maradó anyagi (elosztható) java­kat is jelentene, amikre Félegy­házán is több területen égető szük­ség lenne. Horváth Józsefné: Ha rajtam múlna én a Kossuth utcát tenném rendbe már véglegesen, hiszen a többszöri fölbontások következté­ben telis-teli van kátyúkkal, zökkenőkkel. Fizetjük a magas súlyadót a gépjárművek után, s a gondozatlan utak meg tönkre­teszik autóinkat. Lantos Jánosné: Én a város vezetése helyében olyan dön­téseket hoznék, amelyek konkrét munkahelyek létrehozását ered­ményeznék, hogy akik dolgozni szeretnének, azok kapjanak is olyan munkát, melynek béréből tisztességesen meg lehet élni. Továbbá a meglévő eszközök segítségével folyamatosan figye­lemmel is kísérném, hogy az álta­lam segített munkáltatók törvé­nyesen működjenek. Gáspár Zoltán: Eddig sem engedtem volna a városban létre­hozni külföldi érdekeltségű bevásárló központokat, mivel ezek csak látszólag teremtettek új munkahelyeket. Nem beszélve arról, hogy a magyar termelők, a feldolgozók piaci esélyeit nagy mértékben rontják. Szecskó Péter: Megítélésem szerint szükséges lenne egy olyan közösségi, találkozási hely létre­hozása (nem intézményi, hivatali megoldásra gondolok), ahol a szo­ciális, egzisztenciális, beillesz­kedési gondokkal küszködők összejöhetnek, találkozhatnak. Megbeszélhetik gondjaikat, taná­csokhoz, információkhoz juthat­nak, egymástól és külső szakem­berektől. A közösséget klub jel­­legűen képzelem el. Ennek működéséhez nem kellene új létesítmény. Helyet kaphatna ez valamely meglévőben is. Nagy György Hirdetmény Ingyenes biogazda tanfolyam indul Kunszállás és Fülöpjakab közös szervezésében. A tanfolyam helye: január 16., 23., és 30-án a kunszállási általános iskola tor­naterme, február 6., 13., és 20-án a fü­löpjakabi általános iskola pincehelysége. Január 16.: Ökológia fogalma, Biológiai biogazdálkodás Euró­pában és Magyarországon, bio­termékek értékesítése Január 23. : Talajerőgazdálkodás Január 30.: Növénytermesztés Február 6.: Növényvédelem Február 13.: Állattenyésztés Február 20.: Ökotérségek Sikeres tanfolyam elvégzése után „Minősített Biogazda” oklevelet kapnak a résztvevők. Jelentkezni: a 378-987-es telefonon, vagy a tanfolyam kezdésekor a helyszí­nen lehet. 1999. január 5. ÖNKORMÁNYAT! RENDELETEK 30/1998 (XII. 11.) ök.sz. rendelete, a 49/1997. (XII. 15.) ök.sz. Vállalkozók kommunális adójáról szóló rendeletének módosításáról. 1. § 1 2.§ (1) bekezdés a következő c) és d) ponttal egészül ki. c) az a mezőgazdasági őstermelő, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősül. d) a vállalkozó, ha tevékenységét jómunkaviszony mellett folytatja és Kiskunfélegyháza város illetékességi területén lévő vállalkozás már a vállalkozók kommunális adóját meg­fizette. 2. § A 14.§ a következő értelmező rendelkezéssel egészül ki. 12. Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek ezen tevékenységéből az adóévben elért bevétele a 4 millió forintot nem haladja meg. 29/1998. (XII. 11) ök. sz. rendelete, a 28/1994. (VII. 5.), 17/1995. (VI. 19.), 39/1995. (XII. 22.), 48/1997. (XII. 15.) ök. sz. rendeletekkel módosított építményadójáról szóló 6/1994. (III. 11.) ök. sz. rendeletének módosításáról.­­•§ Az 5.§ 1/a. pontjában meghatározott építményekre, az adó mértéke helyébe a következő adómérték kerül: 350 Ft/m2. Az 1/b. pontjában meghatározott építményekre, az adó mértéke helyébe a következő adómérték kerül: 300 Ft/m2. 31/1998. (XII. 11.) ök. sz. rendelete a 34/1996. (XII. 4.) ök sz. rendelettel módosított a belföldi gépjárművek adótételeinek megállapításáról szóló 38/1995 (XII. 22.) ök sz. rendelet módosításáról. 1. § Az 1.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés kerül: (1) Az évi adótétel személygépjárművek és tehergépjárművek esetén az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 700 Ft. 28/1998. (XII. 11.) ök. sz. rendelete a 29/1994. (VII. 5.), 16/1995. (VI. 19.), 40/1995. (XII. 22.), 42/1996. (XII. 31.), 10/1997. (IV. 1.), 47/1997. (XII. 15.) ök. sz. rendeletekkel módosított helyi iparűzési adóról szóló 5/1994. (III. 11.) ök. sz. rendeletének módosításáról. 1.§ A 2.§ (1) bekezdés a következő c) ponttal egészül: c) az a mezőgazdasági őstermelő, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősül. 2. § A 3.§ (1) bekezdés helyébe az alábbi szöveg kerül: (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített ter­mék, illetőleg a végzett szolgáltatás nettó árbevétele csökkentve,­­ az eladott áruk beszerzési értékével és­­ az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint­­ 1999. évben az anyagköltség 66 %-ával. 3.§ 14.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés kerül: Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke 1999. évben az adóalap 1,4 %-a 4­§ (1) Az értelmező rendelkezések Nettó árbevétel fogalom c), e) és g) pontjai helyébe a következő szöveg kerül és a következő j) pont szövegével egészül ki. c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, csökkentve a kapott osztalékokkal és részesedésekkel, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel. e) Befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével. g) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott, az a) pont szerinti - illetve, ha a külföldi székhelyű vál­lalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti­­ nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep szerepel az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által a kockázati tőkebefektetésekről szóló, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor aj) alpont szerinti nettó árbevétel, j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kock­ázati tőkealapoknál, az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések - kockázati tőkebefektetések - eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege. (2) Az értelmező rendelkezések a következő fogalommal egészülnek ki: Mezőgazdasági kistermelő. Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek ezen tevékenységéből az adóévben elért bevétele 4 millió forintot nem haladja meg.

Next