Félegyházi Közlöny, 2005 (14. évfolyam, 1-26. szám)

2005-01-07 / 1. szám

Kétmilliárd forintot nyert a város az északi elkerülő út megépítésére Megközelítőleg kétmilliárd forintot nyert Félegyháza a várost elkerülő észak-nyugati elkerülő út megépítésére az európa uniós KIOP pályázaton. A beruházás a tervek sze­rint a jövő évben kezdődik. Az elkerülő út átadása 2006-ban várható. Minderről Ficsór József polgármester tájékoztatta a sajtó képviselőit december 17-én. Az M5-ös autópálya Kecskemét-Kiskun­félegyháza közötti szakaszának átadásakor nyilvánvaló volt, hogy az új út nem szünteti meg a városon áthaladó tranzitforgalmat. Az önkormányzat évekig kereste a megoldást a lakosság szerint is tarthatatlannak minősített állapotok megszüntetése végett. Közel másfél éve teremtődtek meg a lehetőségek arra, hogy a városból kitiltsák az 5 tonnánál nehezebb gépjárműveket. A tranzitforgalom levezetését szolgáló terelőút azonban nem jelentett végle­ges megoldást. A lobbizás tehát nem fejező­dött be. A város politikusai, Ficsór Józseffel az élükön folyamatos tárgyalásokat folytattak az illetékes tárcával. Miután körvonalazódott, hogy a 7 kilomé­teres útszakasz megépítésére a Gazdasági Minisztérium keretéből nem jut, új lehetősé­get kellett felkutatni. A legkecsegtetőbbnek az európai uniós KIOP pályázat bizonyult. Az önkormányzat a Bács-Kiskun Megyei Köz­útkezelő KHT-vel együtt igényelt támogatást az észak-nyugati elkerülő út megépítésére. A pályázat azonban először csak a tartaléklistára került fel. A kitartó lobbizásnak köszönhető­en a helyzet egyik napról a másikra megválto­zott. Kiskunfélegyháza Önkormányzata 1,873 milliárd forintot nyert a 7,3 kilométer hosszú észak-nyugati elkerülő út megépítésére. A beruházásra jutó pénzből 5,1 kilométer meg­lévő út felújítására és 2,2 kilométer új szakasz megépítésére futja. A hét méter széles út épí­tését a tervek szerint idén kezdik el a szakem­berek. A munkálatok befejezése 2006-ra vár­ható - mondta el Ficsór József polgármester. -gulyás- Honvédségi ingatlanokkal gazdagodott Félegyháza Három értékes honvédségi ingatlant kapott térítésmentesen tulaj­donba a Honvédségi Minisztériumtól a Kiskunfélegyházi Önkor­mányzat. A három létesítmény - a volt Bem József laktanya, az élel­mezési raktár és az öreglaktanya, illetve a Honvéd Sporttelep­­ jelen­legi forgalmi értéke több milliárd forintra tehető. Minderről Ficsór József polgármester tájékoztatta a médiák képviselőit a december 21- ére összehívott sajtótájékoztatón. A honvédségi ingatlanok megszerzése érdekében az önkormányzat több mint két éve folytat tárgyalásokat a szaktárcával. Az egyeztetések végére 2308/2004. (XII) kormányhatározat tett pontot, mely kimondta, hogy a honvédségi ingatlanok - igény esetén - kerüljenek ingyenesen az önkormányzatok tulajdonába. A döntés tehát új fejlesztési lehetőséget adott az önkormányzatok kezébe. Félegyháza esetében a három ingatlan több tervezett beruházásnak adhat helyet. A Honvéd sporttelepen az eredeti funkción túl a későbbiekben elférhet a régóta tervezett sportcsar­nok, a Bem József laktanya épületei az ipari park alapját képezhetik, az Izsáki úti élelmezési raktár a megvalósításra váró Wellness-központ területét bővíthetik. Az öreg, vagy más néven Huszárlaktanya épület­­komplexuma oktatási célokat is szolgálhat. Jelen esetben már januártól, hisz a képviselő-testület határozata értelmében a Kossuth Lajos Szakkö­zép és Szakiskola jogot szerzett az ingatlan egy részének használatára. A december 21 -ei rendezvényen Ficsór József polgármester tájékoz­tatójához dr. Garai István alpolgármester, országgyűlési képviselő és Fu­szár Károly a város pénzügyi bizottságának elnöke is hozzáfűzött néhány gondolatot. Dr. Garai István véleménye szerint a tulajdonba került honvédségi ingatlanok a város gazdasági fellendülésének alapját képezhetik. Fu­szár Károly megítélése szerint az “öreglaktanya” épülete egy kis átalakítással megfelelne egy felsőoktatási intézménynek. -g- Százhúsz éves az ipari szakközépiskola Százhuszadik tanévét ünnepelte a Kossuth Lajos Szakközép és Szakiskola. Az intézmény fontos szerepet tölt be Kiskunfélegyháza ok­tatási palettáján, a város és a környező tele­pülések sok száz fiataljának nyújt színvona­las elméleti és gyakorlati szakmai képzéseket. Az intézmény első tanévét - amelyben csu­pán még elméleti oktatásokat tartottak délutá­nonként - 1885. február 1-jén indította el 164 tanuló részvételével. Története mégis már 1783- hoz kapcsolódik, amikor a kiadott rendeletek kötelezővé tették a 12. életévüket betöltött “mes­terinasok” számára a még legszükségesebb (írás és olvasás, számtan, erkölcstan) tanítását, ami­ket vasárnap délelőttönként tartottak meg szá­mukra. Félegyházán Müller Mihály prépost javasolta egy ilyen vasárnapi iskola felállítását 1845-ben. Az akkori tanács Huszka Jenő taní­tót bízta meg a feladat ellátására. A szakmák­­szervezeti kereten belüli oktatása végül 1884- ben kezdődött el igazán, amikor a város képvi­selői úgy döntöttek, hogy felállítanak egy alsófokú tanonciskolát. Az Ótemplom téri Kis- Kun-Félegyházi Városi Alsófokú Ipariskola - vagy ahogy nevezték “Fehér iskola” olvasást és a hozzáfűzött reáltantárgyakat, üzleti fogal­mazást, ipari számvetést, könyvvitelt és rajzot tanított napi hét órában diákjainak. A mai szakközépiskola Vasútállomás mel­lett található épületét 1961-ben adták át, 608. számú Szakmunkásképző Intézet elnevezéssel. Harminc évvel ezelőtt indult be a Szakmunkás­ok Szakközépiskolájában az esti oktatás, tíz éve érettségizett a nappali cipőipari szakközép első évfolyama és ekkor indult el az intenzív kép­zés. A Reicher József által vezetett és a Kos­suth Lajos nevét viselő iskola a színvonalas szakmai képzés mellett már szép hagyományok­kal rendelkezik, példa erre az évente jelentkező Kossuth-nap, amelyben vetélkedők, kulturális programok várják a fiatalokat. Sportcsarnoka a sportesemények mellett gyakran ad helyet vá­rosi események, koncertek részére. Oktatásá­nak színvonalát fémjelzi, hogy diákjai rendsze­resen érnek el szép eredményeket az országos tanulmányi és más szakmai versenyeken. -v­ Temetési segély rászorulóknak A város képviselő-testülete el­fogadta Ernyes László képvise­lőnek azon javaslatát, mely sze­rint temetési segélyt kaphassa­nak mindazok, akiknek család­jában az egy főre eső havi jöve­delem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum háromszoro­sát (tavaly ez 69.600 Ft volt), és az eltemettetés számukra nagy anyagi megterhelést jelent. A temetkezési segélyt húszezer forintban határozták meg az ön­­kormányzati képviselők, s ame­lyet már januártól igénybe vehet­nek mindazok, akiknek anyagi gondot okoz hozzátartozójuk el­temettetése. A kérelemhez igazol­ni kell a jogosultságot, vagyis visszamenőleg három havi nettó jövedelemigazolást kell felmutat­ni, továbbá bizonyítani kell azt a tényt is, hogy a segélyt valóban szociális rászorultság miatt ve­szik igénybe. A segélyhez szük­séges egy nyomtatványt is kitöl­teni, melyet a Polgármesteri Hi­vatal Anyakönyvi Osztályán, vagy a Népjóléti Osztályon lehet kérni. A temetési hozzájárulás iránti támogatást a haláleset be­következésétől számított 30 na­pon belül lehet igényelni, csatol­va a temetés költségeiről a segély­kérő nevére kiállított számlák egy példányát. Temetési segély azon­ban nem adható annak a személy­nek, aki tartási, életjáradéki, örök­­ségi szerződés alapján köteles az elhunyt eltemettetéséről gondos­kodni. -v- Petőfi Sándor születésének 182. évfordulója alkalmából tartott ün­nepséget a Kiskunfélegyházi Önkormányzat a Petőfi Sándor Városi Könyvtárral közösen december 31-én délelőtt a költő szülőházánál, majd a Hattyúházban. A rendezvényt nagy érdeklődés kísérte. Drágult a diákétkeztetés Az inflációt megfulladó mérték­ben, egységesen nyolc százalékkal emelkedtek januártól az óvodák­ban, bölcsődékben és az iskolák­ban az étkeztetési térítési díjak. Erről december 15-én döntött az önkormányzat képviselő-testülete. A nevelési - oktatási intézmé­nyekben erre az évre legalább tíz százalékos áremelést kértek a diák­­étkeztetést biztosító szolgáltatók. Ezzel szemben a Polgármesteri Hi­vatal Művelődési Osztálya és a Nép­jóléti Osztály, valamint Pataki Ist­ván képviselő is a legkisebb mérté­kű, 5 %-os díjemelést javasolta el­fogadásra, tekintettel a szülők teher­bírására. A városatyák a viták és érvek után végül a középút mellett, a nyolc százalékos díjemelés mellett döntöttek. Januártól így a bölcső­dékben a reggeli, tízórai, ebéd és uzsonna összesen 238 forintba ke­rül. Az óvodákban mindezért 231 forintot kell a szülőknek kifizetni­ük. A diákmenza az általános isko­lákban 296 forintba, a középisko­lákban 511 forintba kerül. A kollé­giumokban 479 forint a napi három­szori étkezés. Az árak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. -v- Az idei esztendő első félegyházi kisbabája Téti Kevin, aki január 1-jén este hét óra előtt néhány perccel szüle­tett. Az egészséges kis­­testsúlya 2850 gramm, testhossza 50 cm. Szüleinek, Bense Bernadettnek és Téti Imre Zsoltnak ő az első gyermekük.

Next