Félegyházi Hírlap, 2002 (8. évfolyam, 1-34. szám)

2002-01-10 / 1. szám

Aktuális A Petőfi-kultusz ápolói Szilveszter napján, 2001. decem­ber 31-én Endre Sándor ország­­gyűlési képviselő, a Bács-Kis­­kun Megyei Közgyűlés elnöke avatta fel Kiskőrösön Kertbeny Károly műfordító szobrát, aki Petőfi Sándor műveit német nyelvterületen népszerűsíti. Képünkön Endre Sándor országgyűlési képviselünk, a Bács-Kis­­kun Megyei Közgyűlés elnöke és Font Sándor kiskőrösi képviselő látható az avatóünnepségen. Gyerekülés kötelező A január elsejétől életbe lépő KRESZ-módosítás legfőbb ele­me, hogy kötelezővé teszi a biz­tonsági gyermekülés használatát. Azonban vannak kivételek, me­lyek feltétele esetén eltekinthe­tünk használatát. Halmi István a őrnagy, a Kiskunfélegyházi Rendőrfőkapitányság Közleke­désrendészeti Alosztály vezetőjét kérdeztük. Az alábbiakban a vele készült interjút olvashatják. Ez a jogszabály 2001.02.15-én lépett életbe, de megosztották az életbe lépés hatályát 2001.május 1-jével, illetve 2002. január else­jével. Ennek több része már má­jus elseje óta érvényben van, több része pedig most január el­sejétől lépett érvénybe. A módosítás elsősorban a gyalo­gos- illetve kerékpárforgalmat, illetve a járműforgalom utazás­biztonsági részét (pl.: a sebesség­határokat, a biztonsági és védő­­felszerelések használatát) írta kö­telezően elő. A személyszállítással kapcsola­tos szabályokat is módosította a KRESZ-módosítás, de ez kötele­ző érvényű. Kötelezővé tette a biztonsági övek használatát, il­letve a gyermekek szállításával kapcsolatos feladatokat. A rés­zletekről a követekező lapszá­munkban számolunk be. Fogadóóra A nagy érdeklődésre való tekintettel március 25-ig minden hétfőn 18 órától Endre Sándor országgyűlési képviselő fogadóórát tart a kiskunfélegyházi városhá­zán. Minden érdeklődő pol­gárt szeretettel vár. 2. Félegyházi Hírlap 2002.január 10. Felelősség ?! Az utóbbi hetekben kissé megbillent a félegyházi média poroszkáló szekere. Újra egy országos napilap hasábjai pró­báltak meg egy virtuális prob­lémát szenzációként tálalni. Az alapképlet a következő: városunk Sirius rádiójának néhány szép reményű fiatalja nem értett egyet főnökükkel és sérelmükben addig szalad­tak, amíg az egyik napilap hír­értéket látott az esetben. Saj­nos ezúttal is bekövetkezett az, ami a magyar (főként) ke­reskedelmi médiában elural­kodott, a felelősség teljes hiá­nya. Ugyanis az ominózus bulvárlap anélkül, hogy tisz­tességesen körüljárta volna az adott szituációt, a panaszosok lelkiállapotától vezérelve olyan cikket közölt a nyilvá­nossággal, amely a józanság hiányára utal. Felelőtlenül hagyta, hogy ezek a fiatalok érzelmeiktől hajtva önnön dugójukba dőljenek. Mi másnak lehetne nevezni azt, amikor olyanok róják fel a szakértelem hiányát(?), akik­nek vélhetően nincs a zsebük­ben valamely egyetemi vagy főiskolai végzettséget (vagy akár szakirányú végzettséget is) bizonyító diploma, doku­mentum. És talán a tapasztalat (ha van) megszerzése sem állt másból, mint huszadrangú stú­­diócskák percemberei mellett kifutó fiúskodni?! S akik úgy gondolják, hogy a szájuk előtti mikrofon azt jelenti, hogy sza­badon épp ahogy jól esik kö­zölhetik a világgal mindazt, amit gondolnak. Félreértve a szabadság fogalmát, a szaba­dosság mentális ködében téve­­lyegve ordenáré stílusban lehet ordítani az éter hullámain. (Mint azt már több félegyházi polgár is szóvá tette a rádió ve­zetőségének.) Ezek a mikro­fonlovagok vajon tudják-e, hogy a stílus maga az ember? Végzettségük miatt talán illene tudni, hiszen az érettségihez vezető rögös úton egyszeregy­szer csak megemlíti tán ezt a magyar tanár. Azonban ennél is nagyobb hiba, hogy egy olyan tanárról nyilatkoztak a végzettség hiá­nyát emlegetve, aki diplomája szerint kiválóan végzett a Novi­ Sad-i egyetem filozófiai tanszékének magyar nyelv-és irodalom szakán. Vajon a pilla­nat zavarában a vádaskodók felfogták-e felelősséggel, hogy mit is mondtak? Hiszen diplo­ma nélkül évek hosszú sora óta tanítani, sőt érettségiztetni nem igazán lehet Félegyháza kö­zépiskoláiban. (Minden diplo­mamásolat az iskolák irattárá­ban megtalálható.) S végül valamit nem ma­gyaráztak el ezen megtévedt, nyűtt lelkű fiataloknak. Azt, hogy a Sirius rádiót és a Félegyházi Hírlapot egy tulaj­donosi csoport hozta létre és tartja fent. Hogy a tulajdono­sok kit tesznek meg vezetőnek, az az ő szuverén joguk. Okosat vagy butát, szépet vagy csú­nyát, egyfejűt vagy kétfejűt, hozzáértőt vagy épp dilettánst. Ezzel lehet vitatkozni, de mi­nek. Ez így van (volt, lesz) és kész. A beosztott, aki lehetősé­get kap arra, hogy ott dolgoz­zon (lehet bármilyen, lásd mint fent) két dolgot tehet. Csinálja, vagy ha nem tetszik elmegy. Elmenni lehet szépen vagy csúnyán, önként vagy küldve. Ez utóbbi, ha jogilag nem kirí­vó nem igazán hírértékű, de rá lehet aggatni féligazságokat, hazugságokat, sőt jól fel is le­het fújni. Hogy Guiness-rekordot felállítani könnyű-e vagy sem, azt nem tudom, de hogy tanul­ni nem könnyű, az biztos. Tisz­telettel ajánlanám e „kedves balekoknak“, előbb felvételiz­zenek egyetemek, főiskolák médiaszakára, végezzék el és közben szerezzék meg a kellő és alapos tapasztalatokat, s ak­kor várjuk a korrekt, felelős megnyilatkozásokat. És min­denekelőtt a tisztességes stílust a stúdióban, mert ha ez nincs meg, akkor nem is olyan nagy baj, ha tisztul a terep. Rosta Ferenc

Next