Kunfélegyházai Híradó, 1882 (1. évfolyam, 6-37. szám)
4'«V.Önsegély és „Önsegélyző Egylet.“ Saját sorsunk ellen való panaszkodás gyakran a hanyagság mentsége. Isten segít azokon, kik önmagubon segítenek. Egy vidéki hírlap szűk kerete nem engedheti meg, hogy Smiles nagyszerű angol tudósnak „Önsegély“ czimre keresett munkája abban részleteztessék, de azt hiszem ez eltévesztett is volna, mert annak minden egyes pontozata oly életigazságot fejt ki, hogy egy hírlapban azt megcsonkítani a mű és szerzője ellen elkövetett sértés volna. Itt csak röviden azt kívánom néhány szóban elmondani, vájjon mi az az önsegély? Smiles szerint: „Az Istentől az emberbe adott erők szabad és önkényes tevékenysége erkölcsi végczélra neveztetik önsegélynek!“ Az önsegély lehet egyéni és ebből kifolyólag a társas. Hozzátehetjük még, hogy lehet szellemi és ebből kifolyólag anyagi. Egyes emberek sokasága teszi a nagy társaságot. Ezek mindegyikének megtörhetlenül igyekvő akaratereje képes csak oly intézmények létrehozására, melyek úgy az egyesek , mint az egész összeségnek előhaladásában hatalmas tényezőknek bizonyultak és bizonyulnak. Egy ember a saját egy krajczárjával nagyon csekély, de száz ember a maga száz krajczárjával már először egy hatalmas testület, másodszor 100 krajczárja, azaz egy forintja közös vagyon, melylyel a százak egyike netáni szükségében már segíthet magán. Ez volna az anyagi társulati önsegély. Mily hatalmas vagyont teremtett már az önsegélyen alapuló anyagi társulás! És az anyagiakban való összetartás okvetlen és elmaradhatlanul a szellemi érdekekben is egyetértést eszközöl. Nálunk az ily társulást egyszerűen „önsegélyző egyletnek“ nevezik. Én, mélyen tisztelt olvasó, tapasztalatból mondom, mennyire r meghálálhatlan jótéteményű egy ilyen intézmény! Mert míg egyrészről erkölcsileg az önsegély érzeténél fogva iparkodik a társaság a hetenkint vagy hónaponkint kiszabott összeget megkuporgatni, addig másrészt észrevétlenül rövid idő alatt is oly hatalmas tőkét alkot, ami talán épen egy jobb jövőjének alapját fogja képezni. Ez kész vagyon mindig, ami bármikor szabad rendelkezés alatt áll. Czélja tehát az önsegélyző egyletnek nem más, mint heti vagy hónapi befizetések által tőkét gyűjteni, s az így egybegyűlt összeggel saját tagjait segélyezni. Például csak a kiskunmajsai iparosok sofone!” "r otto«» ! A lk cr üzletét említem föl, mint a mely az 1881 ik év végén 54 tag után 295 betéttel 14920 frt 34 krajczár tiszta vagyont tüntetett ki. — 381 egyénnek 40674 forint segélyt nyújtott. Összes forgalma pedig a pénztári napló kimutatása szerint 50795 frt 42 krajczár volt. És mindez hetenkint egy betét után tíz krajczárjával. Ilyen, a kiskunmajsai iparosok önsegélyző egylete mintájára Kunfélegyházán alakítandó önsegélyző egylet ügyében már két úriembertől is kaptam felszólítást, az alapszabályok egy példányát is elküldtem, hogy annak nyomán megindulhassanak az érdeklődök, azonban tudtommal még eddig elé mi sem történt az alakulás tárgyában. Az a föltevés, hogy Kunfélegyházán takarékpénztár van, nem zárja ki az önsegélyző egylet létjogosultságát, mert mindkettőnek meg vannak a maga külön intenziói azzal a különbséggel, hogy míg a takarékpénztárba filléreit csak az teszi, aki akarja és akkor, amikor akarja, addig az önsegélyző egylet tagjai, bármily szegények legyenek is, kötelezve vannak a heti tíz krajcrárt megtakarítani, s jogot formálhatnak betéteik arányában, megszorult helyzetükben segélyre s az egylet közös vagyonára. Itt van tehát az erkölcsi és anyagi haszon. Ha Kunfélegyháza város értelmes iparossága a fentebbieket jól fontolóra veszi, bizton hiszem, hogy legközelebb meg fogja indítani a mozgalmat egy önsegélyző egylet alakításában. Egy tekintélyes egyéniség az élén, Isten áldása, egy csomó jóakarat és rendithetlen kitartás a tagokban, s minden menni fog " Úgy legyen! Jévy 41 Gyula, 4. szám. Első évfolyam. Kunfélegyháza, 1882. május 14. GAZDÁSZATI, IPAR, KERESKEDELMI, TANÜGYI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik hetenként egyszer, vasárnap. Előfizetési díj: helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve. Egész évre...............................................5 frt. Fél „..............................................2 „ 60 kr. Negyed „..............................................1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Szerkesztői konkat 1.1. 274. sz. hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kiadó hivatalt Bakos István könyvnyomdája, hova az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólamlások intézendek. Hirdetési dijak: minden halálozott petitsorhely után 6 kr. többszöri hirdetéseknél árleengedés adatik, évi hirdetéseknél különös kedvezmény. NYILTTÉR-ben egy petitsorhely ára 20 kr. Bélyegdij minden beigtatásért 30 kr. Szózat a magyar parlamenthez. *) Drága parlament! Becsed már lement, Áldást nem nyújtasz, Terhekkel sújtasz. Szél a minister: „Pénz s katona kell.“ —S a jó parlament? Az nem mond ellent. A képviselők Zöme igent bőg. Szavazzatok hát Meg pénzt s katonát Nép ellenére Hadd folyjék vére. Mi csak fizetünk, Másé életünk. Nevet a porosz S társa az orosz — Egyet intenek, S Bécs csak úgy remeg, Kerüli a bajt — Inkább fejet hajt. Szél a miniszter, Kit a ház tisztel: „Nagy mostan a bajt — Mered minden baj — „Sok a deficzit, „Számoljunk kicsit. „Itt a jelentés, „A költségvetés , Pénz nincs egy fillér, „Élnünk igy mit ér ? „Tenger sok kamat, „Hivatalnok had, „Fizetetlen lesz, „Az minket letesz, „Többség hát ne késs’! „Adóemelés, „Kölcsön kellene — „Ne légy ellene!“ Nem is ellenzék Az a jó többség, Megszavazza hát Nő kivánatát, Többség erre kész, Saját dija vész, Ha pénzt nem szavaz — Tudja a ravasz. Ez az alkotmány Gyönge alkotvány. Ingó kártyaház, Benn nyomor tanyáz, Védbástya h az ám! Kaszárnya talán, Adó-szivattyú, Szívja sok fattyú, Pusztul nem ur Tarthatatlanul — „Pusztuljon, nem kár — Ideje is már — *) Ily czimü kis füzetke jelent meg Aigner Lajos bizományában, melyből a többek közöl ezen pattogó rigmusokba foglalt versezetet közöljük. Irta Albertfalvy. Szerk. Női tulajdonságok küzdelme az egészség ellen. A hiúság a női életnek azon mindenféléből összetett tulajdonsága, mely pontosság, tisztaság, tetszvágy s egynémely csekély előnyeinek túlbecsléséből áll. A hiúság a nőkkel születik, mi miatt jelenléte jogos és se nem isteni, se nem ördögi tulajdonság, mint azt némelyek hiszik; de mindkétfélévé válhatik, ha — mint az leginkább megtörténik —■ a hiúság természetes határvonala a nők által túlhaladva lesz; s ha tetszvágy s túlzott önbecslés ellensúlyozva nem lesz, akkor a vezető gondviselés a a túlzásokon rendesen hajótörést szenved, míg ellenkezőleg ezen különben szép tulajdonság az egész nemre nézve áldásossá válhatik. Az ezek által előidézett káros hatány a testi épség és egészségen oly gyakran megszokta magát borzulni, hogy — ha ezen közleményemet czélirányossá akarom tenni — akaratlanul is e tárgy megbeszélését kell czélomul kitűznöm. Az egész világ tudja, hogy mennyire hamis és túlzott piperehajsza mozog mindig a nők körében, gyakran a nélkül, hogy testüket ékesitnék, de egészségüket mégis aláássák. Visszaemlékezhetünk még a krinolinokra, melyek a legszebb hölgyeket torzalakokká változtatták s melyek számtalanszor különféle betegségek előidézői voltak. A kórházak és némely családok betegszobái talán még most is regélhetik viseletüknek káros voltát. Hasonló eredményre bukkanunk a füződerék (Mieder) használata által, a mi a nálunk a nélkül is honos mellbetegségeket mindinkább szaporítja. Ki tudja, hogy hányan fizetik meg életükkel a divat zsoldját?! Egy fiatal nő báli öltözetében legfittebb képe Pusztul a paraszt — Inkább bánod azt? Sok államgazda Kiczirkalmazta, A sok honatya Bölcs gondolatja Mit létrehozott: El is átkozod. Adóemelés Még mindig kevés, Bélyeg, százalék, A sok illeték,• Uzsora szabad, Rengeteg kamat, Legroszabbik a Vámpolitika, Sok bolond törvény, Megannyi örvény, Melybe belesül Paraszt, nemes, ur. Mit összetákol Kodifikátor, Uzsorás, bankár, Ankét megnyirbál, Azt a honatyák Mind helybenhagyják A sok törvényezikk így keletkezik. Falun ur, paraszt, Nem álmodja azt, Kisvárosi nép Sem az semmikép, Mit megint rá fent Ez a parlament. Hej török tatár — Nagy hadakkal bár, — Hej ! sok rossz szomszéd — Ki hogy tud úgy vét — Hej! kapzsi német — Százados rémed, — Hej ! gonosz vadrácz — Kit gyilkolni látsz, — Zendülö horvát — Ki halált hoz rád, — Förtelmes orosz — Ki mindent oroz —Mind rá történek: Egy sem törte meg. Annyi sors-csapás, Verés zaklatás, Öldöklés után, Élve e hazán Mégis fennmaradt Áldott ég alatt, Számra, észre ép Erős magyar nép. Ó de mily gonosz Balsors ostoroz! Mit a nép remélt, Üdvösebbnek vélt: Az uj alkotmány Mint lesújtott lám! Itt a parlament. Mind honfiak bent. Okos emberek, Már egy som gyerek — Mit miveltenek. A nép nyögte meg. A gyermekkertek szükségessége és haszna. — Szabó E. után. — A születéstől a 7-ik életévig, amidőn a gyermek rendszerint a komoly foglalkozások körébe bevezettetik, az ember életében igen hosszú, s határozottan mondjuk, nevelési szempontból a legjelentékenyebb korszak folyik le. Ezen kor a testi és lelki tehetségek leggyorsabb fejlődésének kora. Ekkor kezdi a gyermek testtagjait használni, érzőszervei használatának tudatára jut, megtanul beszélni s meg kell ismernie az őt körülfogó számos tárgyakat, fel kell fognia azok tulajdonságait, szóval a phisikai világ köréből oly sok ismeretet kell gyűjtenie, hogy ennek mennyiségét nem igen múlja fölül