Kunfélegyházai Híradó, 1882 (1. évfolyam, 6-37. szám)

4'«V.­Önsegély és „Önsegélyző Egylet.“ Saját sorsunk ellen való panaszkodás gyakran a hanyagság mentsége. Isten segít azokon, kik önmagubon segítenek. Egy vidéki hírlap szűk kerete nem en­gedheti meg, hogy Smiles nagyszerű angol tudósnak „Önsegély“ czimre keresett munkája abban részleteztessék, de azt hiszem ez elté­­vesztett is volna, mert annak minden egyes pontozata oly életigazságot fejt ki, hogy egy hírlapban azt megcsonkítani a mű és szerzője ellen elkövetett sértés volna. Itt csak röviden azt kívánom néhány szóban elmondani, váj­jon mi az az önsegély? Smiles szerint: „Az Istentől az emberbe adott erők szabad és ön­kényes tevékenysége erkölcsi végczélra ne­veztetik önsegélynek!“ Az önsegély lehet egyéni és ebből kifo­lyólag a társas. Hozzá­tehetjük még, hogy lehet szellemi és ebből kifolyólag anyagi. Egyes emberek sokasága teszi a nagy társaságot. Ezek mindegyikének megtörhet­­lenül igyekvő akaratereje képes csak oly intézmények létrehozására, melyek úgy az egyesek , mint az egész összeségnek elő­­haladásában hatalmas tényezőknek bizonyul­tak és bizonyulnak. Egy ember a saját egy krajczárjával nagyon csekély, de száz ember a maga száz krajczárjával már először egy hatalmas testület, másodszor 100 krajczárja, azaz egy forintja közös vagyon, melylyel a százak egyike netáni szükségében már segít­het magán. Ez volna az anyagi társulati önsegély. Mily hatalmas vagyont teremtett már az ön­segélyen alapuló anyagi társulás! És az anya­giakban való összetartás okvetlen és elma­­radhatlanul a szellemi érdekekben is egyet­értést eszközöl. Nálunk az ily társulást egy­szerűen „önsegélyző egyletnek“ ne­vezik. Én, mélyen tisztelt olvasó, tapasztalatból mondom, mennyire r meghálálhatlan jótétemé­­nyű egy ilyen intézmény! Mert míg egyrész­ről erkölcsileg az önsegély érzeténél fogva iparkodik a társas­­ág a hetenkint vagy hó­­naponkint kiszabott összeget megkuporgatni, addig másrészt észrevétlenül rövid idő alatt is oly hatalmas tőkét alkot, a­mi talán épen egy jobb jövőjének alapját fogja képezni. Ez kész vagyon mindig, a­mi bármikor szabad rendelkezés alatt áll. Czélja tehát az önsegélyző egyletnek nem más, mint heti vagy hónapi befizetések által tőkét gyűjteni, s az így egybegyűlt összeggel saját tagjait segélyezni. Például csak a kiskun­majsai iparosok sofone!” "r otto«» ! A l­k cr üzletét említem föl, mint a mely az 1881 ik év végén 54 tag után 295 betéttel 14920 frt 34 krajczár tiszta vagyont tüntetett ki. — 381 egyénnek 40674 forint segélyt nyújtott. Összes forgalma pedig a pénztári napló ki­mutatása szerint 50795 frt 42 krajczár volt. És mindez hetenkint egy betét után tíz kr­aj­cz­árj­ával. Ilyen, a kiskun­majsai iparosok önse­gélyző egylete mintájára Kunfélegyh­ázán alakítandó önsegélyző egylet ügyében már két úri­embertől is kaptam felszólítást, az alapszabályok egy példányát is elküldtem, hogy annak nyomán megindulhassanak az érdeklődök, azonban tudtommal még eddig elé mi sem történt az alakulás tárgyában. Az a föltevés, hogy Kunfélegyházán ta­karékpénztár van, nem zárja ki az önsegélyző egylet létjogosultságát, mert mindkettőnek meg vannak a maga külön intenziói azzal a különbséggel, hogy míg a takarékpénztárba filléreit csak az teszi, a­ki akarja és akkor, a­mikor akarja, addig az önsegélyző egylet tagjai, bármily szegények legyenek is, köte­lezve vannak a heti tíz krajcrárt megtakarí­tani, s jogot formálhatnak betéteik arányá­ban, megszorult helyzetükben segélyre s az egylet közös vagyonára. Itt van tehát az er­kölcsi és anyagi haszon. Ha Kunfélegyháza város értelmes ipa­rossága a fentebbieket jól fontolóra veszi, bizton hiszem, hogy legközelebb meg fogja indítani a mozgalmat egy önsegélyző egylet alakításában. Egy tekintélyes egyéniség az élén, Isten áldása, egy csomó jóakarat és rendit­hetlen kitartás a tagokban, s minden menni fog " Úgy legyen! J­évy 41 G­yula, 4. szám. Első évfolyam. Kunfélegyháza, 1882. május 14. GAZDÁSZATI, IPAR, KERESKEDELMI, TANÜGYI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik hetenként egyszer, vasárnap. Előfizetési díj: helyben házhoz hordva vagy vidékre postán kü­ldve. Egész évre...............................................5 frt. Fél „..............................................2 „ 60 kr. Negyed „..............................................1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Szerkesztői k­onk­at 1.1. 274. sz. hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kiadó hivatalt Bakos István könyvnyomdája, hova az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólamlások in­­tézen­dek. Hirdetési dijak: minden halálozott petitsor­hely után 6 kr. többszöri hirdetéseknél árleengedés adatik, évi hirdetéseknél különös kedvezmény. NYILTTÉR-ben egy petitsorhely ára 20 kr. Bélyeg­­dij minden beigtatásért 30 kr. Szózat a magyar parlamenthez. *) Drága parlament! Becsed már lement, Áldást nem nyújtasz, Terhekkel sújtasz. Szél a minister: „Pénz s katona kell.“ —­­S a jó parlament? Az nem mond ellent. A képviselők Zöme igent bőg. Szavazzatok hát Meg pénzt s katonát Nép ellenére Hadd folyjék vére. Mi csak fizetünk, Másé életünk. Nevet a porosz S társa az orosz — Egyet intenek, S Bécs csak úgy remeg, Kerüli a bajt — Inkább fejet hajt. Szél a miniszter, Kit a ház tisztel: „Nagy mostan a bajt — Mered minden baj — „Sok a deficzit, „Számoljunk kicsit. „Itt a jelentés, „A költségvetés­ , Pénz nincs egy fillér, „Élnünk igy mit ér ? „Tenger sok kamat, „Hivatalnok had, „Fizetetlen lesz, „Az minket letesz, „Többség hát ne késs’! „Adó­emelés, „Kölcsön kellene — „Ne légy ellene!“ Nem is ellenzék Az a jó többség, Megszavazza hát N­ő kivánatát, Többség erre kész, Saját dija vész, Ha pénzt nem szavaz — Tudja a ravasz. Ez az alkotmány Gyönge alkotvány. Ingó kártyaház, Benn nyomor tanyáz, Védbástya h az ám! Kaszárnya talán, Adó-szivattyú, Szívja sok fattyú, Pusztul nem ur Tarthatatlanul — „Pusztuljon, nem kár — Ideje is már — *) Ily czimü kis fü­zetke jelent meg Aigner Lajos bizományában, melyből a többek közöl ezen pattogó rig­musokba foglalt versezetet közöljük. Irta Albertfalvy. Szer­k. Női tulajdonságok küzdelme az egészség ellen. A hiúság a női életnek azon mindenféléből összetett tulajdonsága, mely pontosság, tisztaság, tetszvágy s egynémely csekély előnyeinek túlbecslé­séből áll. A hiúság a nőkkel születik, mi miatt jelen­léte jogos és se nem isteni, se nem ördögi tulajdon­ság, mint azt némelyek hiszik; de mindkétfélévé válhatik, ha — mint az leginkább megtörténik —■ a hiúság természetes határvonala a nők által túlha­ladva lesz; s ha tetszvágy s túlzott önbecslés ellen­súlyozva nem lesz, akkor a vezető gondviselés a a túlzásokon rendesen hajótörést szenved, míg ellen­kezőleg ezen különben szép tulajdonság az egész nemre nézve áldásossá válhatik. Az ezek által előidézett káros hatány a testi épség és egészségen oly gyakran megszokta magát borzulni, hogy — ha ezen közleményemet czélirá­­nyossá akarom tenni — akaratlanul is e tárgy meg­beszélését kell czélomul kitűznöm. Az egész világ tudja, hogy mennyire hamis és túlzott piperehajsza mozog mindig a nők körében, gyakran a nélkül, hogy testüket ékesitnék, de egész­ségüket mégis aláássák. Vissza­emlékezhetünk még a krinolinokra, me­lyek a legszebb hölgyeket torzalakokká változtatták s melyek számtalanszor különféle betegségek elő­idézői voltak. A kórházak és némely családok beteg­szobái talán még most is regélhetik viseletüknek ká­ros voltát. Hasonló eredményre bukkanunk a füződerék (Mieder) használata által, a mi a nálunk a nélkül is honos mellbetegségeket mindinkább szaporítja. Ki tudja, hogy hányan fizetik meg életükkel a divat zsoldját?! Egy fiatal nő báli öltözetében legfittebb képe Pusztul a paraszt — Inkább bánod azt? Sok állam­gazda Kiczirkalmazta, A sok hon­atya Bölcs gondolatja Mit létre­hozott: El is átkozod. Adó­emelés Még mindig kevés, Bélyeg, százalék, A sok illeték,­­• Uzsora szabad, Rengeteg kamat, Legroszabbik a Vámpolitika, Sok bolond törvény, Megannyi örvény, Melybe belesül Paraszt, nemes, ur. Mit összetákol Kodifikátor, Uzsorás, bankár, Ankét megnyirbál, Azt a hon­atyák Mind helybenhagyják­ A sok törvényezikk így keletkezik. Falun ur, paraszt, Nem álmodja azt, Kisvárosi nép Sem az semmikép, Mit megint rá fent Ez a parlament. Hej török tatár — Nagy hadakkal bár, — Hej ! sok rossz szomszéd — Ki hogy tud úgy vét — Hej! kapzsi német — Százados rémed, — Hej ! gonosz vadrácz — Kit gyilkolni látsz, — Zendülö horvát — Ki halált hoz rád, — Förtelmes orosz — Ki mindent oroz —­­Mind rá történek: Egy sem törte meg. Annyi sors-csapás, Verés zaklatás, Öldöklés után, Élve e hazán Mégis fennmaradt Áldott ég alatt, Számra, észre ép Erős magyar nép. Ó de mily gonosz Balsors ostoroz! Mit a nép remélt, Üdvösebbnek vélt: Az uj alkotmány Mint lesújtott lám! Itt a parlament. Mind honfiak bent. Okos emberek, Már egy som gyerek — Mit miveltenek. A nép nyögte meg. A gyermekkertek szükségessége és haszna. — Szabó E. után. — A születéstől a 7-ik életévig, a­midőn a gyer­mek rendszerint a komoly foglalkozások körébe be­vezettetik, az ember életében igen hosszú, s határo­zottan mondjuk, nevelési szempontból a legjelenté­kenyebb korszak folyik le. Ezen kor a testi és lelki tehetségek leggyorsabb fejlődésének kora. Ek­kor kezdi a gyermek testtagjait használni, érzőszer­vei használatának tudatára jut, megtanul beszélni s meg kell ismernie az őt körülfogó számos tárgya­kat, fel kell fognia azok tulajdonságait, szóval a phisikai világ köréből oly sok ismeretet kell gyűj­tenie, hogy ennek mennyiségét nem igen múlja fölül

Next