Félegyházi Hírlap, 1920 (38. évfolyam, 1-53. szám)
1920-01-04 / 1. szám
JiöCVSil’—XXVI. évfolyam. Kiskunfélegyháza 020. január 4. FÉLEGY FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ szám. aiaaf IRLflP Benne vagyunk ismét a választási küzdelem hevében. Elfelejtette a magyar a világháború rettenetes keserveit, el — a letűnt forradalmak, kommunizmus és oláhjárás borzalmait. Testvérek, rokonok, jóbarátok, akik az említett időkben együtt búsultak, szenvedtek és várták a sorsuk jobbra fordulását, politikai ellenfelek, akik a keservek napjaiban örök egyetértést fogadva egymásnak békejobbot nyújtottak, ott folytatják a viszálykodást és egymás rágalmazását, ahol elhagyták. Személy- és vagyonbiztonságért, jogrendért, törvénytiszteletért és tekintélyért áhitoz — a szájával — mindenki. De ennek dacára legtöbb ember mégis ezek ellen vét s nagyon helyesli az erőszakot és rágalmat, ha nem az ő vagyonát és személyét érinti. Elfelejtette a magyar a korteskedés hevében, hogy nyomorult hazája a győztes hatalmak boncasztalán fekszik, hogy ezeréves hazából csak 14 vármegyét akarnak meghagyni a pártoskodó magyarnak. Kortes zajtól nem hallja a magyar az özvegyek, árvák, rokkantak és a szegénység jajgatását. Csúnya teremtménye az Istennek az emberi állat . . . És most epébe mártom tollamat ! Gyáva tetvek, a föld sarában •pusaó-mászó féreg-emberek, akik kéjjel helyezkedtek bele a gyilkos és rabló kommunizmus szolgálatába, most „feszítsd meg“-et kiáltanak és aljas rágalmakat szórnak rám. Lelkiismeret és meggyőződés nélküli emberi formát viselő hústömegek, akik kiszolgáltak már minden politikai pártot, akik nem rég még bikát vadító vörösök voltak, azok most vakító fehér ruhába öltöztek, keresztet aggattak mellükre, hátukra s engem mernek rágalmazni azzal, hogy én a kommunistákkal és a zsidókkal paktálok. Engem mernek rágalmazni ezek a politikai örömlegények, engem, aki a vörös terror idején is, amikor az életem íó kockán forgott, kitartottam polgári mivoltom mellett és nyíltan hitvallást tettem függetlenségi elveim és keresztény hitem mellett. Rongy emberek engem mertek rágalmazni, aki a proletárdiktatúra alatt is voltam oly merész, hogy azokat az ügyvéd kartársaimat, akik a forradalmi törvényszéknél — tehát a vörös terror főszervénél — vádbiztosi vagy jegyzői szerepet vállaltak,nyíltan annyin megvetettem, hogy a velük való érintkezést nyomban megszakítottan köszönésüket nem fogadtam és azóta nem érintkezem velük. Engem mernél rágalmazni zsidókkal való paktálását azok, akik egész életükben össze voltak velük forrva, akik a választási megvesztegetésekre nem röstelték a zsidók pénztárcáját is igémbe venni és akik vezérük gyanánt Weisz Maxit tisztelték ! Rajtam élesíti most minden ripök azt a nyelvét, amit a proletár diktatúra alatt csak a behódolásának és alázatosságának kifejezésére használt. Ti rágalmazó vakondok had, hol voltatok, mit tettetek az elmúlt vérzivataros időkben?.. . . Lapultatok, csusztatok-másztatol ; gazdag ember létetekre naponta atezatos „elvtárs“ szóval kopogtatok a város direktóriumának ajtaján; gazdag ember létetekre csorda módára tereltek benneteket a kommunista szakszervezetbe. S1.„ És ti akarjátok az én becsületes, tiszta keresztény hazafiságomat bűnös szátokkal bemocskolni ? Ne bujkáljatok a sötétben, ne szűz alól küldjétek rágalmazó nyilaitokat, hanem jöjjetek ki egyenként a napvilágra, nyílt sisakkal álljatok velem szembe. Hadd látom mungók, ki az a legény, aki hajlandó velem politikai elvhűségét és kommunizmusban való részességét nyíltan összemérni ? Sötétség és csatorna a ti birodalmatok. Nem is vesztegetek rátok több szót . . . Befejezésül azokhoz a régi függetlenségi barátaimhoz szólok, akik a „keresztény“ jelszótól elkábítva nem veszik észre, hogy akaratlanul is nem a kereszténységet, hanem a mangó érdekeket szolgálják. Kedves barátaim, nézzetek magatok köré, egynéhány jóhiszemű embert kivéve, láttok-e ott olyanokat, akiknek politikai múltja elég biztosíték arra, hogy benneteket valóban a keresztény és nemzeti eszme megvalósítása felé vezessenek. Az olyan emberek, akik az elveiket úgy forgatják, mint a subát, hitelt nem érdemelnek. Halljátok! Hazudik az, aki azt állítja rólam, hogy én a zsidókkal és kommunistákkal paktálok, hazudik az, aki azt állítja rólam, hogy én nem vagyok igazi keresztény és nemzeti meggyőződésű. Én kedves barátaim azt akarom, hogy az igazi keresztény és nemzeti eszme ne erőszakkal, hanem meggyőzéssel és megértéssel hódítson. Hiszen az igazi keresztény és nemzeti eszme oly fenséges, hogy erőszak nélkül is megkapja a lelkeket, ha azokat mindenki becsületesen szolgálja. Akarom a jogrendet, a törvény uralmát, a bűnösöknek nem egyesek, hanem az illetékes bíróság által leendő megbüntetését. Ma még az országunk füstölgő romok és nyomor tanyája, veszedelmes abban az erőszak égő gyertyájával járkálni, mert újra fellobbanhat. Tehát félre minden erőszakkal és bosszúval! Uralkodjék a jog, törvény és igazság, hogy a fájó sebek mielőbb behegyedjenek. Némuljon el a rágalom! Jöjjetek mellém! Dr. Horváth Zoltán. Képviselő választási rovat. Kiknek van választójoga ? Választójoga van minden férfinek, aki 24-ik életévét betöltötte, legalább 6 év óta magyar állampolgár, legalább 6 hónap óta Kiskunfélegyházán lakik. Huszonnégyévesnél fiatalabb férfinek akkor van szavazati joga, ha a világháborúban legalább 12 hetet töltött a fronton. Választójoga van minden nőnek, akár hajadon, akár asszony, aki a 24-ik életévét betöltötte, legalább 6 év óta magyar álampolgár, legalább 6 hónap óta Kiskunfélegyházán lakik és bármely hazai élő nyelven ian olvasni tud. Közalkalmazásban lévő egyéneknél a 6 havi helyben lakást nem kívánja meg a rendelet. II. Országgyűlési képviselővé csak az választható, akit legalább 500 választó aláírásával jelöl. Mindenkinek csak egy jelölt ivét szabad aláírni. Aki több jelölt ajánlási ívét írja alá, 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sajtazik és az aláírása mindkét helyen érvénytelen. III. A szavazás kötelező. Aki a szavazásban nem vesz részt, azt a rendelet 200 koronáig terjedhető pénzbírsággal, az állami adójának 5%-kal leendő felemelésével (tehát emelődik a városi pótadója is) és a legközelebbi választásra politikai jogainak elvesztésével sújtja. Programmbeszéd: Dr. Horváth Zoltán a függetlenségi párt, iparosság, kisgazdák, kereskedő és munkásság képviselőjelöltje programbeszédét a piactéren 1920. január 11-én, (vasárnap) délelőtt 1/211 órakor mondja el. Szavazási igazolvány. Mindenki őrizze meg az összeírok által nála hagyott beje