Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1930 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-05 / 1. szám
Kiskunfélegyháza, 1930. január 5. Ára 10 fillér. XLVIII—XXXVI. évfolyam I. szám. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: LVlÜtiklíi lipfilít Lapunk előfizetési ára : 11., Bercsényi utca 47. szám. ILlIllKet! liclilitp Egy évre g pengő. Búcsúszó. Mint a Félegyházi Hírlapnak fellelős szerkesztője ezennel köszönetet mondok Kiskunfélegyháza város derék társadalmának, hogy 4 éven át alapon keresztül bizalmukkal megajándékoztak. E közbizalom juttatott engem abba a felelősségteljes állásba, melyre — minden erőm és tudásom kifejtésével, — a jövőben is érdemes akarok maradni. A közbizalom— e drága diadém — fényt sugároz reám, de én ezt a fényt a szív és ész párosult erejével sugárzom vissza szülővárosomra, annak becsületes társadalmára és ezzel egyidejűleg hőnszeretett, töviskoszorús édes hazámra. Nehéz itt előttem, de keblemben ifjúi hév lobog, erő és munkakedv, melyhez még Isten áldását, a nemes városom polgárainak bizalmát és szeretetét kérem ; igy könnyű lesz megooooooor¡''' küzdenem az elébe? , tornyosuló akadályokkal. Még egyszer ízivből köszönöm kedves olvasóimnak tántoríthatatlan, őszinte bizalmát és most már legyen szabad kérnem, hogy ezt a bizalmat ruházzák át utódomra dr. Szőke Bálintra, ki a lapnak elelős szerkesztői tisztét a mai nappal közérdekből a legnagyobb készséggel, örömmel vállalta. Én pedig szivem minden dobbanását, józan eszem minden tudását — a tisztességgel párosult becsület nemes fogalmával — nemzetem és városom szolgálatára szentelem! Kiskunfélegyháza, 1930. évi január hó 3-án. Hazafias tisztelettel: Dr. Tóth József, polgármester, annak vissza nem szorítható mivoltát. Ez a megítélés bennünket további tettre serkenthet, bizalmat önthet a csüggedők szívébe is, megizmosíthatja tetterőben az első frontban harcolókat, csatlakozásra késztethet minden honfitársunkat úgy belföldön, mint külföldön, azokat, akik valami oknál fogva időlegesen, vagy véglegesen elszakadni kényszerültek az édes anyaföldtől. Az eszme terjedése. Ma még messze vagyunk az eszme diadalától, de annak előrehaladását nemcsak belföldön, de külföldön is tapasztalnunk lehet. Az új esztendő domináns hangja, a revízió nagy gondolata kell, hogy adja s mindaz a jelenség, amit ezzel kapcsolatban tapasztalhatunk, biztatással kecsegtet a jövőre nézve. Legutóbb, amikor a Revíziós Liga nyilvános igazgatósági ülése lezajlott, seregszemlét lehetett tartani az eszme belföldi harcosai között, akiknek száma meghaladja a két millió főt. Ez a hatalmas tábor azonban megsokszorozódik a felcseperedő új nemzedékben s máris úgy kell tekintenünk ezt a komoly testületet, mint amelyik nem csupán a felnőtt családtagokat fűzi magához. Ha annak eszmeáramlatát figyeljük, a Revíziós Ligában találunk minden hazájáért lelkesedő magyar embert nagyszülőkkel, szülőkkel, gyermekekkel és unokákkal együtt. Ezt a tábort tessék összeszámlálni s együtt áll az osztatlan magyar nemzet, amelyik az új esztendő beköszöntével beleharsogja a világba a minden magyar szivet eltöltő vágyat, revíziót! Ez a hang túlterjedt már megcsonkított határainkon, mert ha szemlét tartunk a külföld nagy sajtóorgánumaiban, egymásután bukkanunk olyan cikkekre, amelyek már nem a régi gyanakvó rosszat sejtő s Prága irányítása alatt napvilágra jutó hangon tárgyalják a magyar revízió kérdését. Legutóbb az egyik legtekintélyesebb francia lap, a Le Temps és Rothermere újságja, a Daily Mail közöltek feltűnő bő tudósítást a Revíziós Liga igazgatósági üléséről. Mi nagy jelentőséget látunk ebben a tényben, mert azt igazolja, hogy a trianoni békeparancs revideálásának szükségszerűsége túlnőtte Csonkamagyarország kereteit s a magyar kérdés a világ érdeklődésének központjába került. Ellenkező esetben elképzelhető-e, hogy ezek a hatalmas külföldi orgánumok oly tiszteletreméltó helyet és bő terjedelmet biztosítottak volna a magyar revízió kérdésének publikálására? A legelemibb sajtótechnika parancsolja azt, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzék a lap, amelyek a publikumot érdeklik. Azt hisszük, nem ügyes hírlapírói taktikával, hanem a világ közvéleményének gondolkodásával állunk szemben, amikor azt tapasztaljuk, hogy a magyar kérdés méltó helyet kap több nagy angol, francia, svájci, olasz, lengyel és svéd sajtóorgánumban. Ezek a cikkek nemcsak azért értékesek ránk nézve, mert a magyar problémát felszínen tartják, de azért is, hogy olyan hangnemben és olyan megvilágításban ismertetik azt, amelyik arra vall, hogy a külföld is látja oooooooooooooooo Dr. Tóth József nyerte meg a város közönségének bizalmát s lett Kiskunfélegyháza polgármestere. Szegény, de becsületes szülők törekvő, erős akaratú gyermeke. Nem dicsérjük, mert abból a fajtából való, akik lelkéből hiányzik a hízelgés, a hiúság, de nagy az örömünk, mert tőle joggal várhatjuk, hogy városunk zátonyra juttatott hajóját a boldogulás, a béke csöndes vizein át a biztos jövő kikötőjébe vezeti. _____„Nagy a mn örömünk és hálánk, amiért, a város közönségének bizalma bennünket a város vezetésére megválasztott, de ennél az örömnél mindenkor nagyobb lesz bennünk a kötelességtudás érzete, mellyel egyedül hőn szeretett városunk érdekeit fogjuk szolgálni* — mondotta dr. Tóth József polgármester a tisztújítószéken. Ezek a keresetlen, őszinte és mégis súlyos szavak jellemzik dr. Tóth József egész egyéniségét. Mi, akik őt gyermekkora óta ismerjük, tudjuk, hogy tartalmat is fog adni kijelentésének, mert számtalanszor adta zálogát és tanúságát, hogy a vállalt kötelességeinek száz százalékáig megfelelt. Ő maga is bízhatik vállalt terhes feladatának megoldásában, mert munkatársakul a legjobbak kerültek melléje, akiket városunk szolgálatában önzetlenség, kötelességtudás, emberszeretet vezet. Isten segítségét és áldását kérjük munkásságukra. A december 30-án tartott tisztújítószék lefolyását a következőkben ismertetjük : A tisztújító közgyűlést 10 órakor dr. Székely István vármegyei főjegyző nyitotta meg. A maga részéről a jelölő bizottságba dr. Puskás Béla és dr. Tóth Endre képviselőket nevezte ki, a közgyűlés pedig Kovács Dezső és Tarjányi János képviselőtestületi tagokat választotta meg. A jelölői bizottság fél órai tanácskozás után visszatért a közgyűlési terembe s megkezdődött 12 tisztviselői állásra a választás. 7 állás betöltését névszerinti szavazással, 5-öt pedig egyhangúlag töltötte be a tisztújítószék. A választás eredménye a következő: