Félegyházi Kisgazda, 1948 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1948-01-04 / 1. szám

Kiskunfélegyháza, 1948 január­­ 31 évfolyam 1. szám A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt lapja S­serkesztőség: Móra F. u. 1. Telefon: 59. 1 Megjelenik­ minden vasárnap Csekkszámla: 16 579. Egyes szám ára 40 fillér A Kisgazdapárt él 1131 . negyvennyolcas köszöntője Nai számunk tartálméiból: Uj tanítói kinevezések feliillesztettik a haszonbérperemi Jött az igazi táj! A köztársasági elnök rádiószózata nyitja meg a centenáris évet Félegyháza nagy ünnepe A magyar szabadságharc századfordulójának ünnepi esz­tendejét Szilveszter éjszakáján, pontosan éléskor Tudy Zoltár,, a magyar köztársaság elnöké­nek a nemzethez intézett szó­zata nyitja meg, amely a rádió útján fog elhangzani. Az első megnyitó centenáris ünnepség január hó első napján lesz Kis­kőrösön. Délután 3 órakor ér­kezik meg a Köztársasági Elnök tü­­lönvonata Kiskőrösre és kí­séretében lesznek a kormány tagjai, a képviselőház elnöke, a pártok küldöttségei és a ma­gyar közélet szépszámú kivá­lósága. A Köztársasági Elnök és kísérete koszorút helyez a A város Nemzeti Bizottsága 1948. januári én délután 5 óra­kor nyitja meg ünnepség kere­tében a Centenáriumi évet. Az ünnepség megnyitó beszédét dr­ .Szolnoki Jenő a Nemzeti Bi­zottság elnöke tartja, Hornyik János pedig 1848 jelentőségét méltatja. Kurucz István a 48-as Petőfi Sándor szülőházát meg­jelölő emléktábla alá, majd megkoszorúzza az ünnepi ej­tendő alkalmából készült cen­tenáris emlékművet Délután 4 órakor a Magyar Írók Szö­vetsége, a Köztársasági Elnök és kíséretének jelenlétében dísz­ülést tart, amelyen el fog hang­zani a magyar írók szabadság­­nyilatkozata. A Köztársasági Elnök rádiószózad­ával és a kis körösi ünnepséggel megkezdő­dik a Centenáris Év, amelynek során minden magyar város, de a legkisebb község is, kü­lönböző időpontokban megün­nepli a magyar szabadságharc és forradalom századfordulóját. Ifjúsági Bizottság elnöke, az if­júság részéről köszönti az ün­nepet. Az ünnepség műsorán szavalatok és énekszámok is szerepelnek.­­ December 31-én éjfélkor Petőfi Sándor születé­sének évfordulóján a Petőfi Daloskor rendez ünnepséget a kivilágított szobor előtt. Megalakult a Kisgazdapárt Centenáris-ünnep rendezősége A Kisgazdapárt budapesti központjában írók, művészek és színházi szakemberek be­vonásával megalakult a Kis­gazdapárt Centenáris Ünnep rendezősége. Ezt a közponi rendezőséget az a rendkívül nagy lelkesedés hívta életre, amely az egész magyar társa­dalomban, de különösen a kis­gazda és földmunkás társada­lom körében nyilvánul meg, a szabadságküzdelem századfor­dulója iránt. A Kisgazdapárt Centenáris Ünneprendezőségét két szem­pont irányítja működésében. Az egyik az, hogy a kisgazdapárti szervezetek ünnepségeit össz­hangba hozza az országos ün­nepségekkel, amelyek a ma­gyarság egyetemes ünnepségei lesznek, a másik pedig, hogy megkönnyítse az ünnepségek műsorának az összeállítását különösen a magyar vidék szem­pontjából. A Kisgazdapárt Centenáris Ünnepségrendezősége máris tel­jes felkészültséggel rendelkezé­sére áll, az összes kisgazda­­párti szervezetek ünneprende­zőinek. Mit hoz várjon negyvennyolc a várospolitika, az ország, a nagyvilág helyzetében? A jövőbelátás titka a földi embernek — éppen az ég böl­csessége folytán — nem igen adatott meg, de a történések egymásutánjából, az okok oko­zati fejlődéséből sok mindenre lehet következtetni és ha ilyen­kor az év első napján remény­nyel vegyes borzongással gon­dolunk is az elköve­kező időkre bizonyos, hogy meg kell ke­resnünk azokat a lehetőségeket, melyekre ezt az elkövetkező időt felépítjük az új clezturai, b..Hun­k­ ma­gyaroknak most különösen so­kat jelent, mert ebben az év­ben ünnepeljük 1848 dicsősé­gének centenáriumát. A magyar demokrácia ün­nepségsorozatokkal hirdeti, hogy a negyvennyolcas kossuthi esz­mék lángolva lobogna minden igaz magyarban, Petőfi és Tán­csics szelleme tölti el minden magyar szivét. Amikor reájuk emlékezünk és a negyvennyolcas idők vív­mányait tartjuk szem előtt kö­telességünk, hogy belenyúl­junnk a mába és keressük, kutassuk azt az utat, amelyen elindulva és céltudatosan haladva ismét előbbre vihetjük minden ma­gyar ügyét. Kiskunfélegyházán ahol Pe­tőfi­ segesvári szobra áll és a híres Petőfi ház ma is legna­gyobb becsben tartott épület, ahol Petőfihez és szüleihez annyi emlék fűződik, kétszere­sen kötelesség az 1848 as idők szellemének átérzése és újra­élése. Ez a város nem felejtette el soha egy pillanatra sem, hogy Petőfi az ő születte és akkor is amikor még igazán más vi­lág járta ennek a városnak és járásának ügyeit Negyven­nyolcas képvselő tolmácsolta a magyar parlamentben. A kun­­kapi­ányok régi székvárosa min­dig tudta hová tartozik és eb­ben ápolta azt a szellemet, amelyet lánglelkű fiától örökül kapott. Amikor megalakultak a de­mokratikus pártok, Félegyháza és Járási nem a pártharcokban kereste gyönyörűségét, hanem a magyar a magyarért elvet vallva a pártok közötti helyes elosztódást keresve a mielőbbi építőmunka megindításához fo­gott minden erejével, Így érte el azután azt, hogy már a leg­első időkben ismertté vált az ország szívében Budapesten is a kiskunsági város lendülete, mert őstermelő parasztjaink az első napokban nem kímérve fáradságot, sokszor két-három napi szekérutat téve élelmet szállítottak a fővárosba, iparo­saink, kereskedőink leírhatat­lan utazási körülmények között Buda­pesten teremtek, hogy­­ megindítsák a kölcsönös áru­forgalmat, beszerezzék a múl­hatatlanul szükséges nyersanya­got, megindítsák az élet örök körforgását. Mivel a város elsősorban gazdasági jellegű, természetes, hogy a parasztság nagy pártja a Független Kisgazdapárt lett és kétségtelen az is, hogy hí­veinek száma ma is a legna­gyobb Második helyen a Kom­munista párt áll, majd a Szo­ciáldemokraták és a paraszt­pártiak következnek. Az elmúlt évben ezeknek a pártoknak mindannyiszor sike­rült összehangolni munkájukat és bár a vezetőhelyeken a szám­arányt át kell alakítai, kétség­­esen, hogy a további együtt­működésben sem lesz hiba. Elsősorban azért sem, mert a hideg és józan fejű kunok tud­ják, hogy a közös munkával több kar, több munkást és jobb munkát végez és főleg meg tudják, hogy itt még nagyon sok elintézni való van hátra. Ma már látju­k, hogyha nem szaggatjuk szét az erőket el­­érhetjük azt az emberi életfor­mát, amiért küzdeni egyedül érdemes és amelynek illető eleme az egyén szabadsága. Amikor mi itt az egymás kö­­zötti békét hirdetjük és tem­plomainkban nemcsak a város, de a járás népe is találkozik vásár és ünnepnaponként, lehe­tetlen, hogy ne a jószándéku emberek munkájára építsük fel ételünket Feltétlen párthűség­gel tekintünk országos vezető­ink felé, mert bennük a pa­raszti és a kispolgári réteg ve­zető embereit látjuk és leszö­gezzük magunkat amellé az álláspont mellé, amely a sza­bad hazában boldog nép esz­méjét akarta megvalósítani Bár a Nagy Magyar Alföld egyik kisvárosa vagyunk csu­pán, élénk figyelemmel kísér­jük a nagyvilágban történő eseményeket és hiába rágcsál­ják fülünket az örökösen há­borúra spekulálók, töretlenül hiszünk abban, hogy a világ nem felejtette el az elmúlt évek szörnyű tapasztalatait és hőn óhajtja a nemzetek megbéké­lését. A felelős vezetők kije­lentései , napjaink történelmé­nek kimagasló egyéniségei újévi szózatukban valamennyien bé­két és újból békét hirdetnek. Keleti hatalmas szomszédunk a Szovjetunió minden külpoli­tikai megnyilatkozásában a béke állásponját hirdeti és a nyu­gati hatalmasok is a békét járnák Európa fennmaradásá­nak egyetlen biztosítékául. Hogy az elképzelések között szaka­dék van azt látjuk, de hogy ez a szakadék áthidalható lesz, abban reménykedünk. Tudjuk, hogy emberben, vérben embe­reket érintő szükségletekben a­­Szovjetunió áldozta a legtöbbet a fasizmus legyőzéséhez. Anyag­ban és pénzben rengeteget ad­tak a Nyugati Nagyok és bár kisebb számban, de az ő ka­tonáik is ott véreztek a csa­tamezőkön. Akit a háború job­ban érintett az bizonyos, hogy közelebb látja annak szörnyű voltát és másfajta tapasztalato­kat szerzett, tehát gyorsabb megoldásokat keres. Annak pe­dig aki ma is szenved, mielőbbi szüksége van a béke adta élet­visszaadó orvosságra. Ha ezt mi így látjuk, feltét­lenül sokkal jobban látják azok, akik a nagy események földi irányítói s kétségtelen, hogy éppen ezért találkozni fognak e célban. A beköszöntő év sok- sok mindent rejteget még előlünk, de ha mi lélekben felkészülten állunk elébe lehetetlen, hogy ne hozza meg boldogabb jö­vendőnket. Előadássorozat a Kisgazdapártban A Független Kisgazdapárt Kisházi Szervezete helyiségé­ben előadás sorozatot tart, melyen időszerű politikai, gaz­dasági és kulturális kérdéseket érintenek az előadók. Az előadások vasárnaponként 11 órakor kezdődnek.

Next