Félegyházi Közlöny, 1948 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1948-01-01 / 1. szám

áÜsfctmféiegybáza, 1948. január 1. Ára 40 fillér Hl. évfolyam 1. szám FQMHM Hl §S£fSlreszt6ség: Deák Ferenc utca 7 DEMOKRATIKUS HETILAP \ Megjelenik minden szombaton Telefon: 114 Boldog újévet kivonunk minden kedves olvasónknak! Mennyi a bére egy bent- kosztos és egf konvencióé gazdasági alkalmazottnak Az !. osztályú bentkosztos gazda sági alkalmazott (cseléd) teljes el látáson felül évi bére: a) 6 q kenyérgabona, b) 2 q árpa, c) 1 pár bakkencs, valamint egyszeri íaípalása és Javítása, d) 2 pár alsó. ruha, e) az alkalmazott fehérnemű jenek mosása, s ruháinak javítása, vagy 3 kg szappan, ,f) 8 q csöves- tengeri, 1 kocsi (legalább 6 q) szalma, amennyiben alkalmazóit eladja, mun kutatónak elővásárlási joga van rá, g) 1 drb, legalább 40 kg os süldő, h) 40 50 forint havi készpénzjáran- dúság, 1 öltöny munkásruha. 1. A fcentroszíoR mezőgazdasági alkalmazottnak (cselédnek) naponkint háromszori bőséges étkezés, ebből déli étkezésre feltétlenül meleg étel biztosítandó. 2 A gabona járandósí got negyed, év ériként utólag, a bafcksncsol cá a süldőt a szolgálati év kezdetétől szá­mított 6 hónap elteltével, de 8 hó napnál nem később, 1—I pár alsó ruhás pedig félévenként kell kiszol­gáltatni. 3. A bemkcszíos alkalmazott (cse­léd) hálóhelye az állatoktól vályoggal, vagy deszksfaiíai elválasztandó. Ha egy gazdaságban két, vagy több bent- kosztos alkalmazott (cseléd) van, „Petőfi városa“ Irts ; Simay Ferenc girnn. igazgató Az 1848 ás centenárrs év országos megnyitó ünnepélye 1948 január 1-én, Petőfi Sándor születése napján lesz Kiskőrösön. Részívesznek azon a magyar köztársaság elnökével az élen a magyar kormány tagjai, a politikai, kulturális és társadalmi élet vezető: egyéniségei, külföldi előkelőségek is* és lélekben ott lesz. az egész magyar nép, hogy méltóan hódoljon 1848? legnagyobb fírfiának, a magyar faj' géniuszénak, a szabadság, egyenlő ség, testvériség lánglelkfi apostolának, a magyar nép legigazibb barátjának^ az elvért hősi halált hali költőnek, egy szóval: Petőfi Sándornak. Sük félegyházi ámulva kérdezi: miért épen Kiskőrösön és nem Pe lőfi városéban, Kis!urféieg>házán ? ’Nem akarunk a jubileumi évben ünneprontók lenni, nem provokálunk vitát, nem szitunk ellentétet, egyelőre lezártnak tekintjük az 1857., 1864, 1867 és 1872. évben Petőfi születése körül lezajlott vbéka* A íudí-A hoz­záértők általában elfogadták, hogy Petőfi Sándor 1823. január 1 én Kiskőrösön született, mégpedig i következő adatok birtokában: 1 kiskőrösi anyakönyvi kivonat, 2 Pe tfifi öccséitek, Istvánnak levele, 3 egyik keresztanyjának vallomása, 4 kiskőrösi városi 1922—23. évi jegy főkönyvnek kivonata, 5 egy 1922 ben egyik segédjének adott munfcabizo nyltvány alapján Bár az egyes ada tok bizonyító ereje nem feítétien^és kezünkben cáfoló okmányok is van nak, nem óhajtunk perújítással élni Ellenben letagadhatatlan, hogy Pe tőfi éleiének iirgünnepélyesebb pilla naiában, az erdőd! egyházi esküvőn félegyházinak vallóba magát és a Szülőföldemen c költeményében is Félegyházát jelölte meg szülőváro sánek, de hát fogadjuk el, hogy „szégvethette“ Kiskőröst szülöföldjé nek elismerni és hogy gyermekkori emlékei Félegyházához kötötték Ám épp ez az a‘ mozzanat, ami az ün nepélyek rendezés^ körül a iegfon- tosabb, sőt döntő. Kiskőrösé Petőfi­nek csak ateste.alelke Kiskun félegyházáe. Itt élt egyéves korától egészen hatéves koráig- Itt, a félegy házi miijoben, a félegyházi kiskun nép között fejlődőit azzá, aminek ma ismerjük és ünnepeljük, lit forróso­dott ét leike az Alföld végtelenségé­től, amelyet szabadságszerető lelke a szabadság szimbólumának érzett, itt szerette meg az elhanyagolt népet, amelynek felszabadítása élete céljává vált. Ebben mindenki megegyezhet, aki ismeri szellemét és műveit, hogy .Petőfi Sándor, a gyermek, ha Kis­kőrösön született is, Petőfi Sándor, a költő Félegyházán született." Kis­kőrös Petőfi életének legfeljebb egy dátumát adta, Kiskunfélegyháza azon­ban életének kibontakoztatására, szel férni nagyságának kialakulására adott területet, levegőt, ráhatást és inspi­rációt. Petőfi lelke itt született Fél­egyházán Ezért Félegyháza Petőfi varosa, ha nem is szülővárosa. részükre külön szobáról kell gon­doskodni. Ennek tisztántartásáról a munkáltató (gazda) gondoskodik oly ír ódon, hogy az alkalmazottnak (cse­lédnek) időt enged a rendbentar táshoz. Az I, oszt, (egészbéres) konvencíós gazdasági alkalmazott (cseléd) évi­bére: a) 14 q kenyérgabona, b)4qárpa, c) 1600 n öl szántóföld felszántva, elmunkálva, tengerivel kevetve, d) 400 n öl kerfföld felszántva, fogasolva, e) 1 tehéntartás és borjának tartása a szolgálati évvégéig, de legfeljebb egy éves korig, a helyi szokásoknak megfelelő takarmányozás mellett, f) 1 znyas^rtés és 1 évi szaporulatának legelőn való tartása, féléves korig, valamint szabad hízótarfás, alkalma­zót saját^ takarmányával, g) baromfi- ■.Sitae. »2 tyúk, i kakas, 2u kacsa, liba, vagy pulyka, h) 20 kg só, í) 20 kg szalonna, j) 1 par bakkancs, valamint egyszeri javítása es iaépa- lésa, k) iüzrevaló a szükséges meny nyiségben, v 6 ürm. kemény hasáb f^nak megfelelő íüzifamennyiség, 1) 20 liter petróleum, m) lakás: 1 szoba 1 konyha, 1 kamra és padlás, n) 18 70 Ft (kapás vincellérnek 64,20 Ff) havi készpénzjárandóság. Kiskunfélegyháza megyei város Nemzeti Bizottsága XXXII. 2. 1947. MEGHÍVÓ A városi Nemzeti Bizottság 1948 január 1-én, újév napján délután 5 órai kezdettel a városháza köz­gyűlési termében ünnepség keretében nyílja meg a Centenáriumi évet. Az ünnepség műsora: l. Himnusz. Énekli az ünnepség közönsége. 2 Megnyitó beszéd. Tártja dr. Szolnoki Jenő, a Nemzeti Bizottság elnöke. 3. Petőfi Sándor: 1848. Szavalja Kapus Béla V. é. lanífójeiöií. 4. „1848 jelentősége, tanulságai és a 48-asemlékévkulturáüsfeladatai“ címmel előadást tart Hornyik János, a helyi Szabadművelődési Tanács kiküldötte. 5. Petőfi Sándor: Márciusi ifjak. Szavalja Nemes Sándor gimnázium Vifl. o. t. 6 Kossu'h Nóta. Énekli a Petőfi és Polgári Daloskör férfikara. i Zdiooéazeu. Tartja Kurucz István, a 48 as ifjúsági bizottság einöke. 8 Szózat. Énekli az ünnepség közönsége. Ezen ünnepségre a Nemzeti Bizott­ság ezúton hívja meg a város közön­ségét, pár jait, szervezeteit, közhiva­talait és ifjúságát. Kiskunfélegyháza, 1947. dec. hó 29. Dr. Szolnoki Jenő Nemzeti Bizottság elnöke Ez Félegyházára bizonyos jogokat és kötelességeket ró. Joga van Félegyházának, hogy a centenáris évben a férfi Petőfit falai Között ünnepelje az egész ország. É* mégis fájdalmas érzéssel kell tudó másul vennünk, bár ebbe nem nyu­godhatunk bele, hogy március 15 én, a forradalmár Petőfi pályájának leg termékenyebb napján és július 31 én, a segesvári hatc*éren történ? halála napján is Kiskörösön tervezik az országos ünnepélyeket. Úgy lá:szik, hiába áll a mi városunkban a Seges várról átmentett Petőfi szobor, hogy figyelmeztessen mindenkit arra: mije volt Petőfinek Kiskunfélegyháza, az élelmesebb és mozgékonyabb Kis kőrös teljesen magáénak sajátította ki a költőt, szinte kizárólagos joggal. Pedig ha Kiskunfélegyházát kikap csoljuk az ünnepi műsorból, hűtlenek leszünk Petőfihez, aki 1848 ban az­után, hogy Félegyházát meglátogatta, visszaemlékezve írta a Kiskunság c. költeményében: Hova szívem lelkem mindig, mindenhonnan vissza vissza vágyott, Újra láttam végre születésem földjét, a szép Kiskunságot. Ó mindenhonnan visszavágyott Félegyházara, ahol mint gyermek a vdios porában játszott, lovagolt szilaj nadparipán, megitatta a szent János éri ká ban, ahol maga köre gyűj­tőt e régi játszópajtásait, bebarangolta a ferencszállási pusztákat... Féíegyházának jussa van Petőfi megünneplésére. De ez a büszke juss kötelességet is ró a város min­den polgárára. Meg kell indítani a legelevenebb mozgalmat, hogy akár március 15 én, akár július hó 31. napján Kiskunfélegyházán tartsák meg az országos ünnepélyt. Nem elég tervezgetni, sérelmezni, komoly elő­készület és még komolyabb munka kell ide. A város vezetősége, a pár­tok pedig tárják fel a helyzetet az illetékesek élőit, lehetetlen, hogy meghallgatásra ne találnának. Aki ide fog jönni a városba, Pe­tőfi szellemmel fog teíiiődni. Holis le­hetne szebben ünnepelni Petőfit, mint nálunkSa történelmi Hattyú-épület előtt, a Petőfi-szobor alatt, az öreg templom szomszédságában, a szótlan, dolgos, szabadságszerető kiskunok között ?! 30-án délután 3 órakor tartotta a város képviselőtestülete a rendkívüli közgyűlést. A képviselők nagy érdek- ődése és a zsúfolt karzat mutatta, hogy fontos kérdésben kell döntenie a képviselőtestületnek. A Oiliamosmű átadása az egyetlen pont. Dr. Vidéki Mihály főjegyző nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést és be jelentette, hogy Gyenes Károly városi képviselő napirend előtt kíván szólni. Gyenes Károly a 48 as centenárium méltó megünnepléséről beszélt és egy határozati javaslatot olvasott fel, amely­ben a város képviselőtestülete kéri terjeszt elő, mint amit a pártközi ér- az Országos 48-as Bizottságot, hogy tekezlet elhatározott. Dr. Sahin Tóth julius 31 én, Petőfi halala évforduló Rafael (FKP) száz százalékig helyesli ján az országos ünnepséget Félegy Cseh László felszólalását és kéri az házán rendezzék meg. A javaslatot előadót, hogy a bizottság által elfo- egyhangú lelkesedéssel fogadták el. gadott határozatot terjessze elő, mely Ezután a Nemzeti Parasztpárt kép- szerint a Bárdos és Brachfeld cég viseletének rendezése zajlott le, majd 1953 ig bérletben marad és kötetes a legfontosabb tárgysorozati pont; a teljesíteni a háború előtti szerződés Villamosmű visszaadása a bérlőnek, előírásait, köteles folyamatos villanyt Dr. Kávay főügyész előterjesztése szolgáltatni és csak 53 után kerülhet után Báthori József (SzDP) szólalt sor egy újabb 10 éves szerződés fel. Majd Cseh László (MKP) kérdezte megkötésére, meg az előadót, hogy mi az oka Névszerinti szavazás csaknem egy- annak, hogy a közgyűlésen mást hangú volt.

Next

/
Thumbnails
Contents