Félegyházi Közlöny, 1948 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1948-01-01 / 1. szám

2 mam WMr A földmunkások és újgazdák között kedden délelőtt 9­ órakor már olyan a Fékosz helysége, mintha vásár lenne. Ki haszonbérleti ügyében, ki textil vagy lábbeli ügyben, ki elsze­gődési kérdésben, ki vetőmag igény­lés ügyében keresi fel a Fékoszt. Az egyik helyiségben Szabó Imre bácsi az Ofosz­ elnöke körmöl, végzi a hivatalos munkát, 10—20 újgazda veszi körül asztalát és annyi kérdést adnak fel, hogy az elmaradhatatlan pipa is kialszik bánatában. Szabó Imre azonban nyugodtan, mintha egész életében irodai munkát végzett volna, ad tanácsol, igazít el, egy­szóval segít a bajon. Csak akkor emeli fel hangját, amikor a kályha mellett melegedő asszonyok zsinatá­ban elvesz az ő szava is. Egy másik helyiségben férfiak, asszonyok, fiatalok, öregek, újgazdák, régiek, kubikosok, gazdasági alkal­mazottak beszélgetnek. Itt tárgyalják a hetet. Egyik már végzett, a másik még most vár sorsára. Nyugodtak és bizakodók az emberek. Bíznak a 3. éves tervben, az időjárásban és ab­ban, hogy a természet minden vi­szontagságán erőt vesz akaratuk és földszeretetük. A harmadik szoba a nagy iroda. János újgazda, Fékosz, titkár intézi az emberek ügyes-bajos dolgát. Kát három embernek ad választ, a negyedik a sajbija csücskét húzogatja. De mindenkihez van szava. Még arra is talál időt, hogy az újságíróval váltson egy néhány szót. —­4 hold földet kaptam 4- ben. Mind az egész, utolsó ölig meg van munkálva. Az igaz, hogy amíg te­hénkém nem volt meg, addig ma­gam húztam ki a trágyát a tanyára, de 8 mázsát is adott hordja. A jövő esztendőben szeretnék 12 mázsát be­takarítani. Bizony vén vele dolog. — Most úgy gondolom, hogy fél holdat herével, fél holdat paradi­csommal s cukorborsóval vetek be. Át kell térnie minden újgazdának a belterjes gazdálkodásra, ha meg akar élni. Sajnos csak 10 gyümölcsfát tudtam fitetni Nem volt többre pén­zem, de majd lassacskán. Jó lenne ha a város vezetősége több gondot fordítana a jó és nemes gyümölcs­fák nevelésére, hogy mi kis proletá­rok is hozzájuthassunk. Szavaiban az egész parasztság élet­ereje, akarata és bizalma, terve és hazafiassága árad szét. Nem csod­a, ha mindenki a Hi­deg szaktárssal akar beszélni. Ha öröme, ha bánata van. És énben a vásáros forgatagban nem veszíti el a fejét, mert a mun­kás emberért él és a népi demok­­rácia megvalósításáért dolgozik. MI A HELYZET a közmunkaváltság körül? Az építés és közmunkaügyi minisz­térium hivatalosan közli, hogy a köz-, munkaváltság fizetésében és fizetteté­sében a közalkalmazottakra vonat­kozó, már ismert határozattól elte­kintve, 1948 augusztus­­­ig változás nem áll elő, vagyis addig az idő­­pontig feltétlenül érvényben marad a jelenlegi rendszer annál is inkább, mert a közmunkaváltságból létesített alap az ország újjáépítését a három­éves terv végrehajtását jelentős mér­tékben elősegíti. Abból a tényből, hogy 1947 decemberében mintegy 15 millió forint folyt be közmunka­­­váltságból, bízvást arra lehet követ­keztetni, hogy az ország lakossága felismerte a közmunkaváltság ország­­építő jelentőségét. Elég arra rámutatni, hogy december hónapban a köz­munkaváltság alapból jelentős mér­tékben támogatott szolnoki tüdőbeteg kórházat az építés és közmunkaügyi minisztérium felavatta, átadta a for­galomnak az ugyancsak a közmunka­­váltság alapból épített kecskeméti kis­vasutat, befejezte a közmunkaváltság alapból finanszírozott fehérmegyei Nádor csatorna újjáépítési munkála­tait, stb. stb. Mindezek a munkák azt bizonyítják, hogy a közmunka­­váltságból befolyó összegeket a minisz­térium jól átgondolt tervszerűséggel, nagyjelentőségű munkálatokra fordítja! A kishaszonbérleti szerző­déseket be kell­ mutatni a FÉKOSz-nak. A FÉKOSz- ba tömörült kishaszon­­bérlőknek régi követelése az, hogy a haszonbérleti szerződéseket a FÉKOSz megfelelően ellenőrizhesse. A köve­telés most teljesült. A Magyar Köz­löny 281. számában megjelent 13 327- 1947 F. M. sz. rendelet elrendeli a kishaszonbérleti szerződéseknek a FÉKOSz nál való bemutatását. A szer­ződéseket az 1947 48. gazdasági évre vonatkozóan 1948 január 15. napjáig, a következő gazdasági évekre vonat­kozóan pedig minden, év november 30. napjáig kötelesek a kishaszon­­bérlők a FÉKOSz irodájában be­mutatni. --m A FÉKOSz minden szerződést meg­vizsgál, hogy az a kishaszonbérlők jogait nem sérti- e. A szerződések felülvizsgálatáért az egyeztetésért és az egyesség írásba foglalásáért díjat vagy költséget nem lehet felszámolni. A rendelet hatalmas fegyvert ad a FÉKOSz kezébe. A Földmunkás Szak­­szervezet erélyén múlik, hogy a kishaszonbérlők kiuzsorázása meg­hiúsuljon. köszönetnyilvánítás .Mindazon­ rokonoknak, ismerősök­nek és jóbarálóknak, akik szeretett édesanyánk el­huny­takor fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni igyekeztek, ra­vatalára koszorút, vagy virágot he­lyeztek, ezúton mondánk köszönetet. A gyászoló Mosonyi család. 18 tanítót választott az iskolaszék Nagy érdeklődés mellett tartották meg december 27 én a katolikus tanítóválasztásokat.. A választások a legnagyobb rendben zajlottak le. Tizennyolc új tanítót választot­tak és 8 tanítót helyeztek át saját kérelmük alapján más iskolához. A választás eredményeként csere útján megválasztották a Nagyszőlő úti iskolákhoz Orr Julianna és Barna Ferenc tanítókat. A bankfalusi isko­lához Lukács Margitot, a szegedi úti külső iskolához Soós Lenkét, a Péteri tói iskolához Köttér Gizellát, a kun­szállási iskolához Makra Jenőt, a kö­rösi úti belső iskolához Mészáros Ist­vánné Horváth Magdolnát, a kis sze­gedi úli iskolához Szamosfalviné és Fekete Rozália, a fülöpjakabi iskolá­hoz Makó Gyulát.­Az újonnan rendszeresített tanítói állásokra megválasztották Gubcsi Lajost a Heike tói iskolához, Czé­­gény Katalint a kecskeméti úti isko­lához, Iványi Lászlót és Cseh Ilonát a Kismindszenti úti iskolához. A kö­rösi úti külső iskolához megválasz­tották Makó Gyulánál, a belső isko­lához pedig Orosz Józsefet. Hornyik Magdolnát a fülöpjakabi, Novákné Iványi Máriát a haleszi, Terecskei Ferencet a csoryosi­ úti, Némediné Bayer Rozáliát az alpári úti külső, Zsigó Katalint a csanyi úti, Farkasné Horváth Ilonát a pálmonostori úti, Tarjányi Katalint a selymesi úti, So­mogyi Máriát a külsőhomokosztályi, Vidéki Ilonát a felsőgalambosi és Nagy Józsefet a fülöpjakabi II.­­szá­mú iskolához választották tanítókká. 200 gyermek karácsonya Már sok karácsonyi ünnepségen vettünk részt, de olyan meghatóan szép és bensőséges gyermekek ka­rácsonyát még nem láttunk, mint a Magyar Kommunista Pártban. Több mint 200 tíz éven aluli gyermek csillogó, boldog szeme fel­szabadult kacagása elégtétel és kö­szönet volt azért a fáradságért és ál­dozatért, amit a póki és a jószivü adományozók hoztak a szegény gyer­mekekért. Finom kalácsok és sütemények, jó édes fejeskáva, karácsonyi csomag, benne alma, dió, füge, sütemény és egy darab ezüst 5 forintos olyan boldoggá tette a gyermekeket, hogy felejthetetlen emléke lesz nemcsak az apróságoknak, hanem a felnőt­teknek is. Az uzsonna közben a menyezetig érő karácsonyfán meggyulladtak a gyertyák és csillagszórók. A gyerme­kek álmélkodásukból elfelej­ettek en­ni. Tágra nyítt szemmel lesték a nagy csodát. Sokan -közülük még ilyent nem is láttak. Sajnos szüleik eddig olyan szegénységben éltek, hogy nem volt módjuk kicsinyeiket ilyes­mivel meglepni. Dr. Bátonyi László orvos elnök közvetlen szavakkal üdvözölte a gyer­mekeket és felhívta figyelmüket, hogy szeressék szüleiket és ne felejtsék el, hogy milyen sokkal tartoznak azok­nak, akik gondoskodnak róluk. Sza­valatok és énekek tették még felejt­hetetlenné­ ezt a napot. 9 A CENTENÁRIUMI IFJÚSÁG A 48 as dicsőséges magyar forra­dalom 100 esztendős évfordulóját ünnepli: az ország, 1948. az ifjúság esztendeje. Ahogyan 100 esztendővel ezelőtt a magyar fiatalság leghaladot­tabb csoportja jelölte ki a nemzet számára azt az utat, mely az európai nemzetek élére állította a maroknyi magyar népet, a képen a 100 éves évforduló méltó megünneplését csak az igazi hagyományaira talált magyar ifjúság tudja teljesen, igaz megemlékezéssé tenni. Szomorú igazság, hogy az elmúlt 100 esztendő alatt nem egyszer el­vesztettük, megtagadtuk legszebb ha­­­gyományainkat. A 100 éves évforduló mégis újra az európai haladás élén járó nemzetei között találja a magyar népet. A magyar fiatalság legjava újra Petőfi, Vasvári és Táncsics fiainak vallja magát. Nem lehet véletlen: 100 esz­tendővel ezelőtt egy kicsiny fiatal értelmiségi csoport fogalmazta meg a magyar nemzet legtisztább programját. Ma újra egy fiatal értelmiségi csoport halad a már­ciusiak útjára talált fiatalság élén: a népi kollégisták 8.000 főnyi tábora. A márciusiak a jobbágyfelszabadítá­sért, népszabadságért és független­ségért harcoltak. A népi kollégisták a szabaddá lett magyar nép s­ a füg­getlen Magyarország hűséges értel­miségei akarnak lenni. Népszabadság és nemzeti függetlenség számukra éppoly szétszat­íthatatlan fogalmak, mint a márciusiak számára. Autonóm önkormányzatra épített kollégiumaink apró demokratikus ál­lamok, melyekben a jól berendezett társas életre, felelősségre, m­unkabí­­rásra, kritikára, mindenekelőtt ön­bírálatra nevelik egymást. Olyan ne­velőintézményeket hoztak létre, saját erőfeszítéseik révén, melyek az elmé­lyült társas élet nem az egyéniség megcsorbítását, hanem az egyéniség meggazdagítását jelenti. Tanulmányainkban az elsők között vannak, mert tudják, hogy a magyar népnek jól képzett értelmiségi embe­rekre­ van szüksége. A nép értelmisége akarnak lenni, mert tudják, hogy csak olyan or­szágban érdemes, méltó az értelmi­ségi szerep, ahol­ a nép az úr. A Népi Kollégiumi Mozgalom ha­talmas kibontakozása a töméntelen gazdasági bajjal küzdő, de mégis magára talált a magyar nép életere­jét s a magyar fiatalság kimeríthe­tetlen élniakarását tükrözi. A népi kollégisták — a márciusi fiatalok leg­közvetlenebb örököseinek — lelkes, erőfeszítésekre kész tábora, példa­mutató a magyar ifjúság egésze szá­mára. A magyar társadalomnak,­­ elsősorban a magyar parasztságnak és munkásságnak nem­ lehet más feladata, mint úgy támogatni a jö­vőben is a Népi Kollégiumi Moz­galmat, amilyen hittel készülnek a népi kollégisták népünknek értelmi­ségi fokon való szolgálatára. Fizessen elő a Közlönyről Televíziós rádióadás fejlődése a Szovjetunióban . Leningrádban, hatévi szünet után, újból megkezdte működését a tele­víziós rádióközpont, amelyet nemcsak hogy helyreállítottak, de majdnem tel­jes egészében újból konstruáltak. A legújabb típusú adót helyezték üzembe. A televíziós rádióközpont minden fel­szerelése és berendezése teljes egé­szében leningrádi gyárakban készült, ami a szovjet­ rádiótechnika magas színvonaláról tanúskodik.. A lenin­­grádi televíziós adóállomás magasabb színvonalon dolgozik a háború előtti­­nél, s felülmúlja angol televíziós adó­állomások színvonalát is. Az ábrá­zolás kifogástalanul tiszta lett. A lenin­grádi televíziós adóállomás egyike azon három televíziós állomásnak, amelynek építését a háború utáni öt­éves terv előirányozza. A másik két televíziós rádióközpont Kievben és­ Szverdlovszkban ép ül. FÉRFI KALAPOKAT bércebes­ minőségben vourgh SÁNDOR SF-saasffiy kalaposnál vásároljon. Festést alakítást, tisztítást vállal. Párosítása épület

Next