Félegyházi Közlöny, 1906 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-07 / 1. szám
V. évfolyam. Kiskunfélegyháza,, 1906. január 7. 1. Szám Közművelődésig közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi hetilap. Előfizetési árak helyben: Egy évre . 6 kor. Negyedévre 1 K. 50 f. Félévre . . . „ Egy szám ára 12 fil. Felelős szerkesztő: Vidékre 7 korona. A kéziratok a szerkesztőségbe Deák Fe- Feuer Illés. — rencz-utcza 8. sz. alá küldendők. — v .. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden vasárnap reggel. Hirdetéseket és reklámokat lapunk részére felvesznek az összes budapesti — — — hirdetési irodák. — — — Hirdetéseket, előfizetéseket reklamácziókat a kiadóhivatalbakérjük küldeni .. .• Házi ipari tárgyak $rt$k$sit$s$. A Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesülete oly üdvös mozgalomnak lesz a kezdeményezője, mely következményeiben gazdasági és kulturhistóriai szempontból fontos országunkra nézve. Az egyesület tagjainak háziipari készítményeit összevásárolja s azokat értékesiti. Minden család apróbb házi szükségleteit beszerezhetné, abból a forrásból, ahol még most is a gyáripar óriási és hatalmas kiterjedtsége után valódi és hamisithatlan anyagból készitik a konyhacikkeket és azokat a szükséges eszközöket, melyek nem hiányozhatnak egyetlen háztartásból sem Teljesen szükségtelen és fölösleges törékeny és rövid életű gyári Hiányokat vennünk idegenből, amikor itt nálunk országunk népének útján juthatunk sokkal külömb, sokkal ízlésesebb és ami a fő, sokkal olcsóbb házi tárgyak birtokába. A Temes megyei Gazdasági Egyesület nagyszabású, háziipari értékesítő központ felállítását is tervezi és ennek a törekvésnek az indító okait értjük és kellőleg méltányolni is tudjuk. Igen sok fel nem használt és kiaknázásra váró kincs van a mi hegyes völgyes szép hazánkban. És hogy fokozatosan jutottunk volna ahhoz a kultúrához ahol jelenleg vagyunk és ha nem idegenből szedtünk volna minden európaiasságot, akkor bezzeg mi magunk is meg tudtuk volna becsülni azokat az értékeket, melyek egyrészt népünk etnikai tartalmában, másrészt magában az anyaföldben rejtőznek. Nekünk erkölcsi de főleg zsebbeli kötelességünk a magyar háziipart istápolni. Erkölcsi kötelességünk, mert általa sok száz vagy sok ezer munkáskéz mentődik meg a téli hónapok számára A munkás ember, ki jó-rossz nyári keresetét kénytelen elkölteni a télen amikor a semmitevés rendesen a korcsma veszedelmes légkörébe hajtja őt és ott eltompítja igen gyakran a komoly és önérzetes munka iránti hajlandóságot. Gondoljuk csak meg azt micsoda káros és veszedelmes állapot az egész, gazdasági életre nézve, ha munka hiányában a nép, amelynek produktív erejére föltétlen és égető szüksége van az országnak, ha ez a nép elsatnyul, eliszákosodik, elzüllik. Ez pedig nagyon könnyen 4. Taregy. Előfordulnak, de Szavunk mit sem érnek. Szódavízre adót, . . . ! S egyébb ily féléket . . . Hol marad a cseléd Helyező intézet ? Tanácslanám tisztelt Háziasszonyaim Segitnének ezen Helyzet viszonyain, Közös akarattal Oda juthatnának, Elérnék céljukat De minek is várnak ? Nyújtsanak be kérvényt A város tanácsnak, Elvégre is otthon Önök dirigálnak ? ! Kinek férje ott ül, Tanács gyűléseken. Tervük sikerüljön, Akkér intézkedjen! Sajnálattal közlöm Rövid hírét annak. BRAK Igazán nem tudn, Hogy mi képen Írjak, Kérdést intézzek-e, . . . Avagy felszólaljak. Kitől kérjem ismét, Habár elkésve tán ? Részben erről szól most, A heti Krónikám. Cseléd elhelyező Intézetet kértünk, Régen említettük, Mégis csak elkéstünk, Itt van a nyakunkon (Kiváncsiak mi a’?) Semmi egyébb mint a „Cseléd mizéria !“ Mily botrányos dolgok Kellemetlenségek Ki szive-lelke volt E közkedvelt lapnak ; Távozik körünkből (De csak egyenlőre) Kötelesség inti — Visszatér jövőre. Kedves kis szerkesztőnk, Kalmár jó barátom, Távozásod komoly Soraidból látom. Szerencse fel ! Indulj! He jöjj’ ne sokára, Búcsúszavam ennyi : „A viszont látásra“ ! Az új szerkesztőnek Nevét egyenlőre Nem árulom még el. Csak talán jövőre. De mire soraim Napvilágra jönnek, Gratulálhatnak már Az új szerkesztőnek.