Félegyházi Közlöny, 1909 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-03 / 1. szám

Till. évfolyam (­iskuufélegyh­áza, 1909. január 3­1 szán). W 1 II ■■ Közművelődési, közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi hetilap. Előfizetési árak helyben: Egy évre . 6 kor.­­ Negyedévre 1 K. 50 f. Félévre . . 3 „­­ Egy szára ára 12 fil. Vidékre 7 korona. A kéziratok a szerkesztőségbe Deák Fe­­­­rencz­ utcza 72. sz. alá küldendők. — Kéziratokat nem adunk vissza. .­ .*. __=====:====__ Megjelenik minden vasárnap reggel. Felelős szerkesztő: Hirdetéseket és reklámokat lapunk ré­szére felvesznek az összes budapesti Feuer Illés. — — — hirdetési irodák. — — —­­ ~ —____ Hirdetéseket, előfizetéseket reklamácziókat .•. a kiadóhivatalba kérjük küldeni. .. Újévkor. — Irta: Ladó István. — Budapest, 1909. jan. 1. Fordul az év. Lassan, nehéz­kes léptekkel elérjük az egyik év végét, hogy magunkat felfrissítve rohanjunk tovább az ujjal. Olyan bolondok is vagyunk mi emberek. Előre akarunk nézni, és egész életünk abban telik el, hogy vissza­tekintünk, rekriminálunk. Különösen most az év fordu­lásakor tűnik ez ki. Nagy életet betöltő célt tűz magának ki, gye­rek, fiatalember, családfő, nem­zet, mindenki. És mintha új éle­tet, új erőt adna az, hogy a négy szám közül az utolsó megválto­zik, hogy a 8-as helyett 9-est írunk, felemelt fővel, merev lábak­kal lépnek át az emberek az új esztendőbe. S mikor a legelső apró csa­lódás éri őket, akkor megállnak és visszanéznek a múltba. Sajnál­ják azt a kis erőt, amivel előre törtek s busán nézik a múlt évet, szinte visszakivánják azt, amit már a vége felé türelmetlenül iparkodtak elkergetni, hogy jöjjön megint egy uj. S ez az első kis csalódás meg­roppanja a merev hátat, lenyomja a fenn tartott fejet és meghajlítja az egyenes lábakat. Lehorgasztott fejjel, meggörnyedt háttal, rozoga lábakkal lépve előre várjuk me­gint az új évet, mindig az újat. — • •" r Fordul az év. " Meleg szobákban pezsgőzs po­harak között ugrik hozzánk 1909. Fehéren, tisztán. A fekete karácsony után havas fehér újév jön. S az a sok szállongó pihe mintha el akarná takarni a sok fekete piszkot, amely csúnyává tenné az uj esztendőt. A fővárosban a politikai párt­harcok újévre az utolsó pénzt ve­szik el a munkátlanoktól Harcot hoz az új év napja. Vidéken összekulcsolt kezek, csukott ajkak, fájó szívek imád­koznak egy-egy kékmundéros, pi­ros kráglis egyetlen fiúért. Lenn Olaszországban a vad tenger és a kegyetlen föld dönt romba világhírű emlékműveket, mint a cataniai sok évszázados székesegyház s üli, dönti halomra az embereket, belepusztítva a kö­vek közé, belefojtva a tengerbe. Ilyen szomorúan távozik el tőlünk az ó-év. TÁRCA: Mikor volt a leghidegebb tél? Királyi Mátyás, nagy neve őrzi a hagyományt a legnagyobb télről, mely­ről történeti adataink vannak. — Mert kétségkívül hatalmas jégpáncél lehetett ott az öreg Duna hátán, mely Szilágyi Mihály uram emberei egy egész fegy­veres had alatt nem roppant meg. Ma már a Dunának sincsenek meg többé a régi virtusai, a legelső csúszkáló cso­port elég arra, hogy beszakítsa dere­kát, még olyan tisztességes fogvacog­­tató időjárás mellett is, mint az idén. Vagy hogy tán nincsenek is már olyan kemény teleink, mint a­hogy nincsenek már olyan kemény embereink sem ? Ez épen alig hihető. De annyi bi­zonyos, hogy e században alig talál­hatnék példáját akkora rideg télnek, a milyen például az 1776-ki volt, mely­ről néhány egykori tudósítás fekszik előttünk. Az 1848-9-ki, mely Bem hon­védjeire volt oly emlékezetes, az 1812- ki, mely Napoleon „agrande armée“-jét tizedelte meg, aligha volnának ehhez­­foghatók és semmiesetre sem voltak oly általánosak. Milyen csodálatos térkép volna az, ha valaki élénkbe tudná rajzolni Európa egész geográfiáját, a­mint éjszaktól dé­lig egyetlen jégtömeget képez, melyen az élet minden jele kihal egy rettenetes tél dermesztő hidege alatt.­­ És ilyen volt az 1776-iki, talán a legborzasztóbb melyről a krónikák szólnak. Nieuport­­nál a jég majdnem 6 láb vastag volt, a part mellett, a tenger óriási jégszik­lákat sodort el mértföldekre. A Szajna torkolata teljesen be volt fagyva, mintha valahová a Balti-tenger vidékére került volna, és úgy a Loire is jéggel volt fedve, valamint a Rhone és Saone is. Pesten a Dunán gyalog jártak át január kezdetétől február 14-éig, s a folyó csak március végén vált újra hajózhatóvá. De még a Tiberis is be volt fagyva, mire egy század óta nem volt példa, a svájci tavak oly kemény szekérutat szolgáltattak, hogy lovon, kocsin, sőt terhes szekerekkel is át lehetett járni rajtuk. Emberemlékezet óta először tör­tént az is, hogy a tenger Triesztnél befagyott. 1709 óta ez volt az első eset hogy a zeelandi szigeteket elválasztó tengerkar járhatóvá lett. Flessingennél korcsolyáztak a tengeren,­­ a­meddig csak be lehetett látni. Middlebourgnál február 2-án a város előtt folyó vízre négy lovas kocsi hajtott fel, benne ülő hat személylyel. Rotterdamban vígan szánkáztak a Meuse-ön, s egész téli mulatságokat rendeztek ott. Antwerpennél január 28- án megáll a jég, 30-án gyalog jártak át, sátrakat emeltek, sőt egy tehéncsor­dát is áthajtottak rajta.­­ A jég háta nyüzsgött a kiváncsi sétálóktól korcso­lyázóktól s 31-én a bognárok nagy hor­dót építettek rajta s még a dongák hajiitására szolgáló tüzet is ott rakták meg. A Zuider tavon is csak 1740-ben Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti enomagoláet. F. H oftmaim-La Roche A Co. Basel (Svájc) „Roche“ Kaptató orvosi rendeletre s cyccrmrtársfc. tan — Ara Ovegeokiat 4.—korong.

Next