Félegyházi Közlöny, 1916 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-02 / 1. szám

XV. évfolyam Kiskunfélegyháza, 1916. január hó 2. 1-ső szám. A kiskunfélegyházi Nemzeti Munkapárt hivatalos lapja. előfizetési srak helyben .­Egy évre . . 6 kor. I Negyedévre 1 K. 50 f. Fél évre . . 3 „­­ Egyes szám ára 12 fül. Vidékre 7 korona. Kéziratok a szerkesztőségbe, Deák Ferenc­­utca 72 sz. alá küldendők. Felelős szerkesztő: FEUER ILLÉS Kiskunfélegyháza. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Kiadó laptulajdonos : FEUER SALAMONNE Kiskunfélegyháza. Hirdetéseket, előfizetéseket valamint reklamá­ciókat a kiadóhivatalba kérjük küldeni. MÉRLEG. Az ó-esztendő és az új­ év el­határoló mesgyéjén önkéntelenül föltorlódnak még egyszer lelkünk­ben mindazok az emlékek, melye­ket a lezajlott viharos év vérbe áztatott és megpróbáltatásokban kifogyhatatlan eseményei véstek belénk. Amint így egyenként vala­mennyi újból megelevenedik elő­­­tünk, lassan kialakul belőlük az el­múlt eszendő mérlege s élénkbe tárul mindaz a rengeteg teher, amivel ez a­z év a vállainkra súlyo­sodoa, de egyúttal az a sok fel­becsülhetetlen kincs is, amivel gazdagabbá tett minket Hogy mi mindent kellett el­viselnünk és kiállnunk, hiszen azt fájdalmasan érezzük meg ma is és számonvétel nélkül is tudjuk valamennyien. Patakokban kellett áldoznunk a drága magyar vén és legjobbjaink még drágább élete árán kellett magunkhoz váltanunk minden egyes levelet, melyet a harci babéron a népeknek ez a legádázabb csatája termelt. Leg­többször a nemzet egésze, aprók és felnőttek, gazdagok és sze­gények aszkéta önmegtagadással viseltük a megpróbáltatásokat, mi­ket a háború sűrű változatban zu­­dított ránk, csakhogy az anyagi gondoktól minél szabadabbnak tudjuk azokat, akiket hazánk, vé­delme a legközvetlenebb tűzvesze­­delembe állított- S hozzá állandóan emésztett a gyötrő kétség, hogy­­ utoljára is várjon mindez a példát­lan áldozat nem marad csak med­dő erőfeszítésnek a rengeteg túl­erővel szemben . . . Oh, mérleg­nek a teherlapja aligha volt ret­tenetesebb, mint a m­ienké 1915 ben. Van azonban valami — hála a Gondviselésnek! — ami még e borzalmak ellenében is kiengesz­telő. Ugyanennek a mérlegnek a vagyon­lapja: az a legvérmesebb reménységeinken is túlszárnyaló meggazdagodás, amivel 1915 a magyar nemzetet erkölcsiekben elárasztotta- Heroikus magatartá­sunk akkorára növelt egyetlen év lefolyása alatt, hogy ma a legtöb­bet érők között emlegetnek min­ket s hogy akiknek a jövőhöz va­ló jogosultságát és hivatottságát már senki sem kétli azok között is a legelsők közé soroltatunk-­ íme, a hamupipőke Magyar­­ország, amelyet ellenségeinknek a féltékeny irigysége akkora időn át a sutba erőszakolt, micsoda mesés fényességben bontakozik ki Európa s az egész világ előtt, amint hagyományos nemzeti eré­nyei szabadon érvényesülhetnek. Katonáival lépést tarthatnak má­sok is, de hősiességükön nem tesz túl senki fia- Népét végig tar­kíthatja e nemzetiségek egész faji skálája, ám a komoly veszedelem pillanatában Szent István koroná­jának a varázsa megbonthatatlan egységbe tömörít a haza határain­­ belül mindenkit. Akármilyen rideg ellentétek érlelődtek légyen is a társadalom egyes rétegei, vagy a politikai párjai közé, minden vá­laszfal halomra omlik, amint a haza első hívó szózata elhangzik. S bár szegénység a hírünk, még szegénységünkből is milliárdok telnek ki, hogy míg gazdag né­pek uzsorakölcsönökkel tengetik háborújukat, addig a magyar a maga erejéből bőven látja el a háború szinte emberfölötti kiadá­sait. Nagy árat fizettünk érte, de nekünk, akármilyen drága volt is, busásan megérte, hogy rácáfol­hattunk irigyeinkre és hogy meg­rögzött ellenségeink, akik még ez év legelején is határainkon pusztítottál, és állandóan fenyeget­ték nemzeti és területi épségün­ket, ma kivert kutyák módjára hazátlan bolyongásra jutottak, vagy a legjobb esetben saját ha­táraikon is jóval belül letörve búj­nak meg előlünk. S talán minden­nél a soknál is többet érő szá­munkra, hogy nemcsak Európa ismert ránk, de végre mi is felis­mertük magunkat és magunkban­­ saját nemzeti nagy erőnket, me­­l­­yet tudatlanul oly soká parlagon hevertettü­nk, de amelyet lendület­be hozva imhol csodákra váltunk képesekké. Ezt a tanulást eltöröl - h­etetlenü­l véssük mindannyian a sziveinkbe s a benne rejlő bölcs útmutatást a jövőben egy pillanat­ra se tévesszük szem elől. Ma­radjunk egyek, maradjunk magyar Kiskunfélegyházi Takarék és Hitelegylet mint szövetkezet. — — ------— Iroda: Közgazdasági Takarékpénztár palotájában az újvárosházával szemben. A Kiskunfélegyházi Takarék és Hitelegylet 1916. január 1-től kezdődőleg 5 évi időtartamra 7-ik év társu­latát alakítja meg. Szolgálatot vélünk teljesíteni, midőn felhívjuk a t. közönséget, hogy akár TAKARÉKOSKODÁS, akár előnyös kölcsön szerzése és régi drága kamatozású tartozások átváltoztatása céljából tagjaink sorába lépni szíveskedjék. Bárki több üzletrészt is jegyezhet és mindannyi jegyzésről összefoglalva egy könyv állíttatik ki. Egy üz­letrész után 5 éven át hetenként 50 fillér fizetendő, mely havi, vagy negyedévi részletekben is is teljesíthető. A befizetések a hét bármelyik hétköznapján teljesíthetők. Ezen HETI BETÉTEK 6%-AL KAMATOZTATNAK. Jogosítva van minden belépő tag, minden jegyzett üzletrész után 100 korona kölcsönt igénybe venni, vagyis egy üzletrész után 100 koronát, 10 üzletrész után 1000 koronát, 50 üzletrész után 5000 koronát és így tovább. A kölcsönöket BÉLYELMENTES KÖTELEZVÉNY alakjában folyósítjuk. Külön kamatfizetés nincs, mert a heti, havi vagy negyedévi befizetésekkel 5 év elteltével nemcsak hogy a tőke és a kamat egygyütt teljesen kifizettetik, hanem a haszoneredményből még bizonyos összeg vissza is fizettetik. Tagul való beiratkozás céljából naponta lehet jelentkezni az intézet hivatalos helyiségében. Tisztelettel: A „Kiskunfélegyházi Takarék és Hitelegylet”

Next