Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1983 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-31 / 1. szám

XI. évfolyam 1. szám 1983. január 31. KISKUNFÉLEGYHÁZI LENIN MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET ÜZEMI LAPJA Ára: 1,20 Ft Az új év küszöbén A párt-, társadalmi- és gazdálkodó szerveknél min­dig kiemelkedő jelentőségű feladat egy-egy gazdasági év eredményeinek mérése, a tapasztalatok levonása és ezeken az alapokon az új esztendő gazdálkodásának, legfontosabb feladatainak meghatározása. Pártunk Központi Bizott­sága 1982. december 1-i ülésén összegezte 1982. év leglényegesebb tapasztala­tait és körvonalazta 1983. év főbb gazdasági tenni­valóit, melyet ezt követően az országgyűlés is elfoga­dott. A gazdasági eredménye­ink mérésével, a feladat meghatározással szövetke­zetünk vezetői és dolgozói is sokat foglalkoznak nap­jainkban. Igen lényegesnek tartjuk, hogy dolgozóink jól értsék a gazdaságpoliti­kai célkitűzéseket összessé­gében is, de legalább any­­nyira lényeges, hogy az is egyértelmű legyen, hogy az egyes embernek mit kell tenni adott, saját munka­helyén. Ma már köztudott, ismert és egyre inkább el­fogadott az, hogy amit a múlt esztendőben tettünk, ahogyan korábban dolgoz­tunk, az a jövőben nem elég. Az utóbbi évekre minden esetben igaz volt, hogy azonos eredménye­kért, nagyobb erőfeszítése­ket kellett tenni dolgozó­nak, vezetőnek egyaránt. Az, hogy szövetkezetünk megfelelő évet tud zárni, hogy az ország nemzetközi fizetési kötelezettségének rendben eleget tett, az, hogy a népgazdaság alap­vető egyensúlya 1982-ben is biztosított volt, azt bizo­nyítja, hogy a korábban el­fogadott célok helyesek voltak, és a dolgozók döntő többsége cselekvően azo­nosulni tudott azokkal. Szövetkezetünk gazdasá­gának 1983. évi elképzelé­sei alapvetően megfogalma­zódtak. Napjainkban szé­leskörű fórumrendszerein­ken keresztül részleteiben is megvitatjuk azokat a dolgozókkal, munkahelyi kollektívákkal, a párt és társadalmi szerveinkkel. A tervtárgyaló közgyűlés, a végleges jóváhagyás előtti vita, az érvek és ellenérvek napjainkban még tovább csiszolják a tervet, össze­vetik az igényeket és lehe­tőségeket, formálódik az egység gazdasági feladatai­nak meghatározásában. Erőfeszítéseink 1982. év­ben nem voltak hiábava­lók, és bízunk abban, hogy közös összefogással 1983. évben is eredményesen tudjuk munkánkat végez­ni, és eddigi eredményein­ket megvédeni. Szövetke­zetünk kollektívájára az elmúlt időszakban mindig jellemző volt az új utak, a korszerű eljárások keresése és bevezetése. A gyorsan változó külső és belső fel­tételek ez évben is megkí­vánják tőlünk, hogy keres­sük az újat, a tökéleteseb­bet, az igényeknek megfe­lelőt. Jól kipróbált törzs­gárda tagságunkkal, a szo­cialista brigádokkal és munkakollektívákkal ösz­­szefogva, és erőnket meg­sokszorozva, bizakodással nézhetünk az 1983-as gaz­dasági év elé. Párt- és gazdasági veze­tőségünk ehhez kíván min­den dolgozónak jó egészsé­get és boldog új évet. Bozó Lajos pr-titkár Autóbuszok , lakókonténerek Termelőszövetkezetünk autójavító üzeme igen jól zárta a múlt évet. Az itt dolgozók jól szervezett, szorgalmas munkája ered­ményeként bruttó árbevéte­lük elérte a 68,6 millió fo­rintot. Ebből az összegből 11,6 millió forint a múlt év februárjában alakult hat gazdasági munkaközi­ssé, 120 tagjának a tevékenysé­gének az értéke. Az üzemnek az idén is sok munkája lesz. Az év első hónapjának biztató eredmé­nyei után várható, hogy a tavalyinál is többel járul­nak hozzá a közös árbevé­telhez. Felső képünkön a január­ban kijavított 20 autóbusz egyikén dolgoznak a szere­lők. Az év első hónapjában 15 lakókonténer készült. Szimferopoli élményeimből Termelőszövetkezetünket december közepén az a megtiszteltetés érte, hogy elnökünk, Laczkó Gyula elvtárs tagja lehetett an­nak a megyei küldöttség­nek, amely részt vett a Szovjetunió fennállásának 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Er­ről, a testvérmegyénkben tett látogatásról beszélget­tünk a hazaérkezése után. — Örömmel vettem tu­domásul, hogy tagja lehe­tek annak a küldöttségnek, amely dr. Gajdócsi István­nak, a Megyei Tanács elnö­kének vezetésével Szimfe­­ropolban ünnepelheti ba­rátainkkal a nevezetes év­fordulót — mondta Laczkó Gyula a beszámolója elején. — Repülőgépünk Moszkvá­ban szállt le, s a főváros­ban töltött fél nap után in­dultunk tovább. Szimfero­­polba éjjel érkeztünk, majd másnap reggel megkoszo­rúztuk Lenin elvtárs szob­rát. Délelőtt 11-kor kezdő­dött a városi színházban az emlékünnepség, ahol a Megyei Pártbizottság első titkára mondott ünnepi be­szédet. A múlt emlékeinek, a szocialista haza építésé­nek méltatásán túl biza­kodóan szólt a jövő felada­tairól is. Beszédében kife­jezte, hogy mint eddig is, ezután is sikeres lesz az építőmunka, a közös össze­­fogással minden feladatot meg fognak oldani. Az ünnepség után az es­ti órákban a színházban tartott ünnepi műsor szer­zett felejthetetlen élményt. A különböző nemzetiségek ének-, zene- és táncszámai jól érzékeltették az építő­­munkát, a szovjet emberek­nek az egyre jobb jövőben vetett szilárd hitét. Igen tetszett az is, hogy háttér­ként hatalmas képeket ve­títettek, s ebben bemutat­ták a fejlődést. Másnap vendégeink egy konzervdobozgyártó üzem­be kalauzoltak bennünket, ahol részletes tájékoztatót hallgattunk a termelésről, a dolgozók élet- és munka­­körülményeiről, majd meg­tekintettük az üzemet. Ezt követően látogatást tettünk egy korszerűen be­rendezett óvodában, ahol nagy érdeklődéssel néztük végig, hogy milyen gondo­san foglalkoznak a kicsi­nyekkel. Különböző apró munkaeszközökkel ismer­tetik meg őket, például mű­ködő varrógépekkel, s eze­ken játszva tanulhatják meg a munka alapfogásait. Volt ebben az óvodában szép úszómedence, sőt, még egy szépen berendezett ok­tatóterem is, ahol korszerű módszerekkel nyelvet ta­nulhatnak a kicsinyek. Na­gyon tetszett az a rögtön­zött kis műsor, amelyet tiszteletünkre adtak az óvo­dások a hatalmas tornate­remben. Az óvodából egy szőlő— gyümölcs termelő szak­munkásképző intézetben nem kis büszkeséggel ta­lálkoztunk hazai termékek­kel. Az intézet földjein ma­gyar gyümölcsfa-fajtákat gondoztak, a hűtő­tároló­ban pedig magyar gépek­kel, berendezésekkel ismer­­ t Tisztelt Tanácskozás! Szeretettel köszöntöm Önöket Bács-Kiskun me­gye lakossága és kommu­nistái nevében. Megtisztel­­tetés számomra, hogy ta­nácskozásukon részt vehe­tek, felszólalhatok és be­szélhetek szűkebb hazám — Bács-Kiskun megye — mezőgazdaságának és a hozzákapcsolódó élelmi­szeripar munkájáról, ered­ményeiről, gondjairól és a testvéri együttműködésről. A megye mezőgazdasága az ország mezőgazdasági termeléséből hosszú idő óta 11—12%-kal részesedik. Néhány ágazatban — külö­nösen a kertészeti terme­lésben — hozzájárulása még ennél is nagyobb, a zöldségfélék több mint 20 %-át termelik és vásárol­ják fel, a fűszerpaprika elő­állítás 50—60 %-a, az áru­bor termelés 40—45%-ra, a tollfeldolgozás 80%-a és a baromfi feldolgozás 25%-a folyik a megyében. Az aktív keresők 35,7%-a dolgozik itt, s mintegy 47 milliárd forintra tehető a mezőgazdasági nagyüze­mek és az általuk integrált háztáji és kisüzemi gazda­ságok, valamint az élelmi­szeripar éves produktuma, ez az össztermelés több mint felét jelenti. A VI. ötéves terv célki­tűzései — amely 1981. év­ben kezdődött — a megye mezőgazdaságának és élel­miszergazdaságának igen komoly feladatokat határoz meg. Kisebb területen és kevesebb létszámmal — a­­ minőség és hatékonyság mű­kednek a jövendő szak­munkások. A harmadik napon a de­legáció tagjai különböző üzemeket látogattak, én pedig részt vettem egy ta­nácskozáson a Kertészeti Egyetemen. Ezen a rendez­vényen mintegy ötszázan hallgattuk meg a Megyei Pártbizottság első titkárá­nak előadását a mezőgazda­ságról, valamint a nemzetek együttműködéséről szóló előadását. Számos hozzá­szólás hangzott el, s öröm­mel hallgattuk a többi kö­zött például a megyei szak­­referens szavait, aki részle­tesen méltatta a Bács me­gyei tapasztalatait. A Bul­gáriát képviselő szakember felszólalása után magam is a szónoki emelvényre lép­tem. (Elnökünk felszólalá­sából tájékoztatója végén idézünk.) A negyedik napon elér­kezett a búcsú órája. Dél­előtt ültünk repülőgépre, majd ismét fél napot töl­töttünk a Szovjetunió gyö­nyörű fővárosában. Decem­ber 18-án délután két óra­kor landolt velünk az óri­ásgép Ferihegyen. Hazaér­keztünk és sokáig szívesen fogunk emlékezni testvér­megyénk székhelyén töltött élményekben gazdag na­pokra. * *' vitája mellett — tovább kell növelni a termelést az ésszerű szakosítással, együttműködéssel és az in­tegrációs tevékenység erő­sítésével. A tervidőszakból két év telt el. A mezőgazdaság si­keresen hajtotta végre az 1981. éves feladatokat, s a kilátások ez évben is biz­tatóak. Búzából 4 260 kg-ot, kukoricából 5 700 kg-ot ta­karítottunk be hektáron­ként, bár ez elmarad az or­szágos átlagtól, elfogadha­tónak tartjuk. A zöldség­félék, a szőlő és gyümölcs terméseredménye ez évben igen kedvezően alakult. Több gazdaság pl. szőlőből 10 000 kg feletti termés­­eredményt ért el hektáron­ként. Ezekre a kultúrákra az idén nagyon jó volt az időjárás. A szarvasmarha és a ser­tésállomány tovább növe­kedett valamennyi szektor­ban és a tervnek megfele­lően alakult a hústermelés. A szántóföldi növényter­mesztés területén 21 terme­lési rendszer működik, or­szágosan is, de a megyében is élenjáró bábolnai IKR, nádudvari KITE és a bajai BKR. Országosan a vetésterü­let 2,5 millió hektár, az össz búza vetésterület 74%­­a, a nagyüzemi kukorica termőterület 85%-a, a nap­raforgónak 82%-a, a cukor­répa termőterület 74%-a tartozik a termelési rend­szerekhez. A legszembetű­nőbb eredményt a búza és kukorica termelésben ér­ték el. 1981-ben a rendszer­­ (Folytatás a 2. oldalon)

Next