Kolozsvári Hiradó, 1848. június-november (1-94. szám)

1848-06-01 / 1. szám

hajtom, hogy mindnyájon, kik eddig Erdély­­nek polgárai valóak , e’ pillanatban mégszű­n­­vén köztünk minden jogi különbség , fogjunk kezet az általam érintett szent kötelességek teljesítésében ’s kiáltsuk újra meg újra: éljen az unió! (Éljen.) N­­o­­­h (Brassó köv.) Látván, miszerint »­ nemes magyar és székely nemzet Erdélynek R Magyarországgali egyesülését nem mondom á­­talános szavazat-többséggel , hanem a’ leglel­kesebb , legihletettebb egyetértéssel, leghőbb nemzeti óhajtásuknak nyilvánították ünnepélye­sen , megfontolván továbbá , h­ogy a jelen or­szággyűlés által ez ügyben hozandó törvény­­javaslat csak a felsége , szeretett fejedelmünk és királyunk legfelsőbb akaratának hozzájárul­­tával valami kötelező törvénynyé ; "s végül te­kintetbe vévén , hogy Erdély a’ magyar koro­na tagja , az uniót, a­ p­r­a­g­m­­a­t­i­c­a­l­a­n­­c­t i­s f­e­n­t­a­r­t­á­s­a mellett, küldőim ne­vében pártolom. (\' szisz követek mind­nyájan felállanak , pártolják. Kitörő éljenzés.) Küldőim előtt leendő önigazolásom tekintetéből azonban nem tehetem, hogy Erdély, Magyar­­hon ’s az egész mi­veit Európa előtt ne nyil­vánítsam , m­ikép nemzetemnek nyelvünk , poli­tikai­ és közgazdászai municip­ilis ágaink fen­­tartása iránti kivonatait azon reményben kívá­nom az unió végrehajtásáról­ terv dolgozással megbízandó választmányhoz utasítni , miszerint azok, a­ tegnapi nemzeti gyűlésen nyilvánult ígéret szerint, ajánlás mellett fognak a" pesti közös országgyűlésre fölterjesztetni.­­Szűnni nem akaró örömzaj. A’ terem falait diszitő nemzeti lobogókat kezdik leszedni. Azt, me­lyet bud­apesti véreink hoztak nekünk testvéri­ség zálogául , egy fiatal barátunk , az ő felsé­ge élet­ nagyságú képe alatti emelvényen ün­nepélyesen kitűzi. Emelte a’ nap érdekességét a‘ véletlenek azon szép játéka , hogy épen má­jus 30-ka, felséges urunk névünnepe volt, mi rendkívüli fokig magasztositotta a’ király iránti hűség és szeretet nyilatkozásait. E’ nagyszerű jelenetet csak látni és élvezni lehetett , leírni nem. Kemény püspök és Schm­idt szebeni kö­vet, nemzeti lobogókkal kezeikben az utczán csoportozó nép közé mentek és tartottak lelkes beszédeket. K­o r m á n­y z ó. Kimondja határozatikig az uniónak egyes akarattal­ elfogadását. Voltak még igen jeles szolnoklatok , me­lyekből a’ mit éppen nem stenográfi tolunk meg­ragadhatott, jövő alkalommal nem közölni, vét­kes mulasztásnak tartanak. Ugyan ez ülésben egyszersmind a' törvény­­czikk 's azt úgy a felségéhez , valamint a’ fens. nádor ’a a’ ministeriumhoz kisérő feliratok szer­kezetei is megállittattak. E’ nap ünnepélyességéről jövő számunk­ban bővebbet?. Délután öt órakor ismét országgyűlés , melyben a’ már letisztázott szerkezetek hitele­sítve lőnek, három pecséttel megpecsé­telve és dissentiens nélkül felviditva az ő felségéhez szóló kir. biztos ő exeja utján fu­tár , a’ nádor és ministeriumhoz intézett pedig V­e­é­r Farkas és P­á­l­f­i János, mint e’ vé­gett országosan megbízónak által felküldve. Tartalmuk itt következik : I. TÖ­­VÉNYCZIKKELY. Magyaror­s­z­á­g és Erdély e­g­y­­­évé alakul­á­s­á­r­ó­l. A’ magyarországi törvényhozásnak a’ hon­­eo-vséo" tárgyában I. ISIS-ik évben hozott VII törvényczikkelyét Erdelyország ho rokonérzet­­tel fogadván Erdélynek Magyarhonnal egygyé alakulását, a’ pragmatica sanctioban szentesí­tett birodalmi kapcsolattal épségben tartása mellett és teljes kiterjedésében magáévá tevén; ennek következtében , valamint a’ testvér Ma­gyarhonban minden lakó -ok jogegyenlősége ki -­mondva és életbelépve van; ugyanaz, ugyan­azon módon itt is, e­ hazának minden lakosai­ra nézve nemzet- nyelv- és vallás-különbség nélkül örök és változhatlan elvül elismertetik , és az ezzel ellenkező eddigi törvények ezen­nel eltöröltteknek nyilváníttatnak. Az említett VII törvényczikkely alkalma­zásául következő meghatározások léteznek. 1. §. A’ képviseleti joggal bíró erdélyi városok száma, Kolozsvár, Marosvásárhely és Gyulafejérvár k. városokon kívül 15, és ezek közül is kettő t. i. Szaraosujvár és Erzsébet­város szintén szabad kir. város lévén az em­lített VII. tc. 3-ik §-ába csúszott számitásbeli vétség helyrehozásával, az ugyanott kimondott vezéreszméhez képest, az erdélyi szavazatok száma nem 61), hanem 73. 2. § királyi kormányzó gr. Teleki József,­­s ennek meg nem jelenhetése esetében orszá­gos elnök b. Kemény Ferencz elnöklete alatt; Toroczkay Miklós gr. főispán; Balázsi József főkirálybiró ; Lemény János fogarasi püspök ; ifj. Bethlen János gr. királyi hivatalos; Józsi­ka Miklós báró, k. h. ; Kemény Domokos báró k. h. ; Horváth István k. h. ; Kemény Déne­s k. követ; Zeyk József k. ; Weér Farkas k. ; ifj. Bethlen János k. ; Pálfi János k.; Mikó Mihály k. ; Berde M­ózses k.; Schmidt Konrád k. ; Goosz Károly k.; Sloth Ilyés k.; Löw Vil­mos k. ; Wesselényi Miklós báró k. ; Szász Károly k ; Teleki László gróf k. ; Demeter József k. ; Hankó Dániel k.; Boheczel Sándor k. ; Saguna András g. n. e. püspök , és Deb­­reczeni Márton személyeikben egy országos bi­zottmány neveztetik ki, mely bizottmány a’tel­jes egygyé alakulás részletei iránt a' magyar ministeriumot fel fogja világosítani, Erdély ér­dekének a’ Magyarországéba illesztésén köz­remunkálni, és a’ közelebbi közös hongyűlésre a' ministeriuma által e’ tárgyban elterjesztendő törvényjavaslatokra anyagot nyújtani. 3. §. Erdélyben a’ közigazgatás és igaz­ságszolgáltatás folyama és személyzeti szer­kezete a’ közelebbi közös hongyülés általi el­rendezésig, jelen helyzetében marad. Az ud­vari cancellária functioja ellenben teljesleg megszi­nend, és azon hatóság, melyet ő fel­sége a' f. 1­­4-­-ik évi magyarországi III. tc. értelmében nádor ő fenségére és a' magyar ministeriumra ruházni kegyeskedett, Erdélyre is kiterjedem­, mind polgári , mind egyházi, mind kincstári , mind katonai igazgatás tekin­­­tetében és általán az igazgatás minden ága­zataira nézve. 4. §. A’ közigazgatásnak a­ ministeri fe­­lel­ősséggel öszhangzásba hozatala tekintetéből a’ f. 1848-ik évi magyarországi XXIX-ik tör­­vényczikkelyek­ öszhangzásban , a’ törvény útján kívüli elmozdithatlanság, a’ kormányi kinevezéstől függő közhivatalok kö­zül, csak az igazságszolgáltatásra rendelt bírói hivatalokra szorittatik. Felirat az unio-törvényczikk mellett. Szentséges császári , királyi és apostoli felség! Legkegyelmesebb urunk! A’ felséged e’ jelen országgyűlésre le­küldött kegyelmes kir. előterjesztésének három első pontját azon szoros függésben találván egymáshoz, hogy a’ harmadik czélszerű meg­oldása által, az két első feleslegessé válik: az emlitett három pontot kapcsolatban kivántuk fölvenni ’s legelőbb is a’ 3-ik pontról intéz­kedni é s tanácskozásunk eredményét bátrak va­gyunk felséged elébe terjeszteni. Magyarhonnak kétfelé szakadása volt a legnagyobb csapás a­ magyar nemzeten ’s míg az erősb testvér nem tudott alkotmányos élete­­ mellett elég erőt fejteni ki , Erdély csak seny­­­­vedett és napról napra hanyatlott. Ennek érzete szülte bennünk a’ két hon j­egygyé alakítása iránti vágyat, egyedül a’ két­­ hon egyesítése által látván mind alkotmányos­­ szabadságunkat biztosítva , mind pedig a’ fele­í­séged trónját kemény ’s ingatlan alapokra he­­­­lyezve ezen óhajtásunk az újabb időben, mi­­­­den ,Magyarhon széles ’s szilárd alapokra hely­­e­zé alkotmányát, újabb táplálékot nyert. A’ legnagyobb öröm dagasztá tehát keb­lünket, midőn Magyarhon a’ i. e. 7. törvény­czikkelyt fölajánlá, látván, hogy testvérünk roi^f^ is ^é^esiteni kiván azon javadalmak­ban, melyeket felséged kegyessége által nyert* 'S a’ legnagyobb háládatosság felséged irányában , midőn látok, hogy felséged ezen törvényezikket szentesíteni kegyeskedett. Í­gy tekintjük mi ezen felséged által szen­tesített törvényezikket, mint a’ jelen, általunk most fölterjesztett törvényezikk szentesítésének biztosítékát; mert a’ magyar korona tagjai va­gyunk ’s hazánk egész boldogságát abban he­lyezi , hogy a' magyar király és erdélyi feje­delem a’ felséged személyében egyesül s meg­adta már nekünk felséged mint magyar király azt, a’ miért most ugyancsak felségednél, mint erdélyi fejedelemnél , esedezünk. Magyarhon felett viharteljes förlegek tor­nyosulnak; mi forrón óhajtjuk részt venni a­­zoknak eloszlatásában; csak öszszesitett erő­vel lehetvén reményleni a’ fenyegető zivatar legyőzését ’s felséged trónja szilárdítását. Könyörgünk annak okáért felségednek : mél­­tóztat a’ Magyarország és Erdély egygyé ala­kulásáról szóló törvényczikket haladék nélkül szentesíteni ’s oly rendelést adni magyar mi­­nisterium­ának , hogy az Erdély kormányát rög­tön átvegye. Engedje felséged , hogy ezen alázatos ké­­résünkhöz még egy könyörgésünket mellékel­hessük. Felséged elhagyó azon várost, mely szá­zadokon keresztül lakhelyül szolgált elődeinek­­s a’ vészteljes harezmező közelébe változtat­ta lakását. Mi aggódva kisérjük felségedet gondolatunkban oda 's a’ leghőbb ragaszkodás­sal könyörgünk felségednek : kegyeskedjék fen­ i­­séges családjával együtt mindig hű magyarai­­hoz Budapestre jöni. Budapest lesz felséged­nek legbiztosabb lakhelye , mert Magyarhon öszszes népessége lesz az örsereg, mely fel­ségedért s fenséges családjáért kész utolsó csepp vérét is kiontani, stb. Felirat, nádor a fenségéhez ’3 a' magyar ministeriumhoz. Fenséges cs. k. főherczeg nádor, teljes hatalmú királyi helytartó és tisztelt ministeriuma ! Erdélynek törvényesen egybegyű­lt kir. és rr.­ f. év píiikösthava 30-án törvényt alkotunk Magyarország és Erdély egygyé alakításáról, melyet ide zárva azon kérelemmel juttatunk cs. kir. fenséged és a­ tisztelt ministerium elébe , hogy annak haladéktalan megerősítését 6 fel­ségénél kieszközölni méltóztassék. A‘ mohácsi vérnapon magyar elődeink kö­zött kiütött szerencsétlen viszálkodás esté ha­zánk és nemzetiségünk szivén a’ legsajgóbb sebet. E’ sérvet századok lefolyta alatt sem véráldozat, sem a' béke áldása, mely 32 év óta lebeg fölöttünk , béhegeszteni nem Indák. Nem ; mert átkos viszszavonás szülvén a’ bajt , csak testvéri egyetértés és teljes öszsze­­olvadás szüntethetik meg azt örökre. Ugyanezért lelkünk legőszintébb örömének kitörő lelkesedésével ragadók meg nagyobb testvérünknek jobbját , melyet felénk nyújtó, e’­­folyó évben M­agyarország és Erdély egyesí­téséről alkotott ’s ő felsége által szentesitett törvényczikkében. (L. kir. fenséged és a’ tisztelt ministeri­ura , szintúgy mint mi, ismerik azon ellensé­ges mozgalmakat, melyek a­ magyar földet kö­­rű­l­övedzik ; azon vétkes hajtogatásokat és pár­toskodásokat , melyek mind a’ két haza kebe­lében mutatkoznak; ’s ólaiéban azon részt, mely nemzeti tételünket fenyegeti. Részint tehát azért is, hogy e’­vésznek elejét lehessen venni, jön már jul. 2-ára ki­hirdetve Restre az országgyűlés, melyen hogy Erdély is képviselve legyen , erős és tántorit­­hatlan akaratunk. De hogy követeink­et közös nemzeti gyűlésen már mint népképviselők je­lenhessenek meg, esedezünk cs. kir. fenséged­nek és a’ tisztelt ministeriumnak , megtekintve az idő rövidségét, akint intézkedni, hogy ezen óhajtásunk teljesülve, a’ két magyar haza ősz-

Next