Kolozsvári Hiradó, 1848. június-november (1-94. szám)
1848-06-01 / 1. szám
hajtom, hogy mindnyájon, kik eddig Erdélynek polgárai valóak , e’ pillanatban mégszűnvén köztünk minden jogi különbség , fogjunk kezet az általam érintett szent kötelességek teljesítésében ’s kiáltsuk újra meg újra: éljen az unió! (Éljen.) Noh (Brassó köv.) Látván, miszerint » nemes magyar és székely nemzet Erdélynek R Magyarországgali egyesülését nem mondom átalános szavazat-többséggel , hanem a’ leglelkesebb , legihletettebb egyetértéssel, leghőbb nemzeti óhajtásuknak nyilvánították ünnepélyesen , megfontolván továbbá , hogy a jelen országgyűlés által ez ügyben hozandó törvényjavaslat csak a felsége , szeretett fejedelmünk és királyunk legfelsőbb akaratának hozzájárultával valami kötelező törvénynyé ; "s végül tekintetbe vévén , hogy Erdély a’ magyar korona tagja , az uniót, a pragmaticalanct is fentartása mellett, küldőim nevében pártolom. (\' szisz követek mindnyájan felállanak , pártolják. Kitörő éljenzés.) Küldőim előtt leendő önigazolásom tekintetéből azonban nem tehetem, hogy Erdély, Magyarhon ’s az egész miveit Európa előtt ne nyilvánítsam , mikép nemzetemnek nyelvünk , politikai és közgazdászai municipilis ágaink fentartása iránti kivonatait azon reményben kívánom az unió végrehajtásáról terv dolgozással megbízandó választmányhoz utasítni , miszerint azok, a tegnapi nemzeti gyűlésen nyilvánult ígéret szerint, ajánlás mellett fognak a" pesti közös országgyűlésre fölterjesztetni.Szűnni nem akaró örömzaj. A’ terem falait diszitő nemzeti lobogókat kezdik leszedni. Azt, melyet budapesti véreink hoztak nekünk testvériség zálogául , egy fiatal barátunk , az ő felsége élet nagyságú képe alatti emelvényen ünnepélyesen kitűzi. Emelte a’ nap érdekességét a‘ véletlenek azon szép játéka , hogy épen május 30-ka, felséges urunk névünnepe volt, mi rendkívüli fokig magasztositotta a’ király iránti hűség és szeretet nyilatkozásait. E’ nagyszerű jelenetet csak látni és élvezni lehetett , leírni nem. Kemény püspök és Schmidt szebeni követ, nemzeti lobogókkal kezeikben az utczán csoportozó nép közé mentek és tartottak lelkes beszédeket. Ko r m á ny z ó. Kimondja határozatikig az uniónak egyes akarattal elfogadását. Voltak még igen jeles szolnoklatok , melyekből a’ mit éppen nem stenográfi tolunk megragadhatott, jövő alkalommal nem közölni, vétkes mulasztásnak tartanak. Ugyan ez ülésben egyszersmind a' törvényczikk 's azt úgy a felségéhez , valamint a’ fens. nádor ’a a’ ministeriumhoz kisérő feliratok szerkezetei is megállittattak. E’ nap ünnepélyességéről jövő számunkban bővebbet?. Délután öt órakor ismét országgyűlés , melyben a’ már letisztázott szerkezetek hitelesítve lőnek, három pecséttel megpecsételve és dissentiens nélkül felviditva az ő felségéhez szóló kir. biztos ő exeja utján futár , a’ nádor és ministeriumhoz intézett pedig Veér Farkas és Pálfi János, mint e’ végett országosan megbízónak által felküldve. Tartalmuk itt következik : I. TÖVÉNYCZIKKELY. Magyarország és Erdély egyévé alakulásáról. A’ magyarországi törvényhozásnak a’ honeo-vséo" tárgyában I. ISIS-ik évben hozott VII törvényczikkelyét Erdelyország ho rokonérzettel fogadván Erdélynek Magyarhonnal egygyé alakulását, a’ pragmatica sanctioban szentesített birodalmi kapcsolattal épségben tartása mellett és teljes kiterjedésében magáévá tevén; ennek következtében , valamint a’ testvér Magyarhonban minden lakó -ok jogegyenlősége ki -mondva és életbelépve van; ugyanaz, ugyanazon módon itt is, e hazának minden lakosaira nézve nemzet- nyelv- és vallás-különbség nélkül örök és változhatlan elvül elismertetik , és az ezzel ellenkező eddigi törvények ezennel eltöröltteknek nyilváníttatnak. Az említett VII törvényczikkely alkalmazásául következő meghatározások léteznek. 1. §. A’ képviseleti joggal bíró erdélyi városok száma, Kolozsvár, Marosvásárhely és Gyulafejérvár k. városokon kívül 15, és ezek közül is kettő t. i. Szaraosujvár és Erzsébetváros szintén szabad kir. város lévén az említett VII. tc. 3-ik §-ába csúszott számitásbeli vétség helyrehozásával, az ugyanott kimondott vezéreszméhez képest, az erdélyi szavazatok száma nem 61), hanem 73. 2. § királyi kormányzó gr. Teleki József,s ennek meg nem jelenhetése esetében országos elnök b. Kemény Ferencz elnöklete alatt; Toroczkay Miklós gr. főispán; Balázsi József főkirálybiró ; Lemény János fogarasi püspök ; ifj. Bethlen János gr. királyi hivatalos; Józsika Miklós báró, k. h. ; Kemény Domokos báró k. h. ; Horváth István k. h. ; Kemény Dénes k. követ; Zeyk József k. ; Weér Farkas k. ; ifj. Bethlen János k. ; Pálfi János k.; Mikó Mihály k. ; Berde Mózses k.; Schmidt Konrád k. ; Goosz Károly k.; Sloth Ilyés k.; Löw Vilmos k. ; Wesselényi Miklós báró k. ; Szász Károly k ; Teleki László gróf k. ; Demeter József k. ; Hankó Dániel k.; Boheczel Sándor k. ; Saguna András g. n. e. püspök , és Debreczeni Márton személyeikben egy országos bizottmány neveztetik ki, mely bizottmány a’teljes egygyé alakulás részletei iránt a' magyar ministeriumot fel fogja világosítani, Erdély érdekének a’ Magyarországéba illesztésén közremunkálni, és a’ közelebbi közös hongyűlésre a' ministeriuma által e’ tárgyban elterjesztendő törvényjavaslatokra anyagot nyújtani. 3. §. Erdélyben a’ közigazgatás és igazságszolgáltatás folyama és személyzeti szerkezete a’ közelebbi közös hongyülés általi elrendezésig, jelen helyzetében marad. Az udvari cancellária functioja ellenben teljesleg megszinend, és azon hatóság, melyet ő felsége a' f. 14--ik évi magyarországi III. tc. értelmében nádor ő fenségére és a' magyar ministeriumra ruházni kegyeskedett, Erdélyre is kiterjedem, mind polgári , mind egyházi, mind kincstári , mind katonai igazgatás tekintetében és általán az igazgatás minden ágazataira nézve. 4. §. A’ közigazgatásnak a ministeri felelősséggel öszhangzásba hozatala tekintetéből a’ f. 1848-ik évi magyarországi XXIX-ik törvényczikkelyek öszhangzásban , a’ törvény útján kívüli elmozdithatlanság, a’ kormányi kinevezéstől függő közhivatalok közül, csak az igazságszolgáltatásra rendelt bírói hivatalokra szorittatik. Felirat az unio-törvényczikk mellett. Szentséges császári , királyi és apostoli felség! Legkegyelmesebb urunk! A’ felséged e’ jelen országgyűlésre leküldött kegyelmes kir. előterjesztésének három első pontját azon szoros függésben találván egymáshoz, hogy a’ harmadik czélszerű megoldása által, az két első feleslegessé válik: az emlitett három pontot kapcsolatban kivántuk fölvenni ’s legelőbb is a’ 3-ik pontról intézkedni é s tanácskozásunk eredményét bátrak vagyunk felséged elébe terjeszteni. Magyarhonnak kétfelé szakadása volt a legnagyobb csapás a magyar nemzeten ’s míg az erősb testvér nem tudott alkotmányos élete mellett elég erőt fejteni ki , Erdély csak senyvedett és napról napra hanyatlott. Ennek érzete szülte bennünk a’ két hon jegygyé alakítása iránti vágyat, egyedül a’ két hon egyesítése által látván mind alkotmányos szabadságunkat biztosítva , mind pedig a’ feleíséged trónját kemény ’s ingatlan alapokra helyezve ezen óhajtásunk az újabb időben, miden ,Magyarhon széles ’s szilárd alapokra helyezé alkotmányát, újabb táplálékot nyert. A’ legnagyobb öröm dagasztá tehát keblünket, midőn Magyarhon a’ i. e. 7. törvényczikkelyt fölajánlá, látván, hogy testvérünk roi^f^ is ^é^esiteni kiván azon javadalmakban, melyeket felséged kegyessége által nyert* 'S a’ legnagyobb háládatosság felséged irányában , midőn látok, hogy felséged ezen törvényezikket szentesíteni kegyeskedett. Így tekintjük mi ezen felséged által szentesített törvényezikket, mint a’ jelen, általunk most fölterjesztett törvényezikk szentesítésének biztosítékát; mert a’ magyar korona tagjai vagyunk ’s hazánk egész boldogságát abban helyezi , hogy a' magyar király és erdélyi fejedelem a’ felséged személyében egyesül s megadta már nekünk felséged mint magyar király azt, a’ miért most ugyancsak felségednél, mint erdélyi fejedelemnél , esedezünk. Magyarhon felett viharteljes förlegek tornyosulnak; mi forrón óhajtjuk részt venni azoknak eloszlatásában; csak öszszesitett erővel lehetvén reményleni a’ fenyegető zivatar legyőzését ’s felséged trónja szilárdítását. Könyörgünk annak okáért felségednek : méltóztat a’ Magyarország és Erdély egygyé alakulásáról szóló törvényczikket haladék nélkül szentesíteni ’s oly rendelést adni magyar ministeriumának , hogy az Erdély kormányát rögtön átvegye. Engedje felséged , hogy ezen alázatos kérésünkhöz még egy könyörgésünket mellékelhessük. Felséged elhagyó azon várost, mely századokon keresztül lakhelyül szolgált elődeineks a’ vészteljes harezmező közelébe változtatta lakását. Mi aggódva kisérjük felségedet gondolatunkban oda 's a’ leghőbb ragaszkodással könyörgünk felségednek : kegyeskedjék fen iséges családjával együtt mindig hű magyaraihoz Budapestre jöni. Budapest lesz felségednek legbiztosabb lakhelye , mert Magyarhon öszszes népessége lesz az örsereg, mely felségedért s fenséges családjáért kész utolsó csepp vérét is kiontani, stb. Felirat, nádor a fenségéhez ’3 a' magyar ministeriumhoz. Fenséges cs. k. főherczeg nádor, teljes hatalmú királyi helytartó és tisztelt ministeriuma ! Erdélynek törvényesen egybegyűlt kir. és rr. f. év píiikösthava 30-án törvényt alkotunk Magyarország és Erdély egygyé alakításáról, melyet ide zárva azon kérelemmel juttatunk cs. kir. fenséged és a tisztelt ministerium elébe , hogy annak haladéktalan megerősítését 6 felségénél kieszközölni méltóztassék. A‘ mohácsi vérnapon magyar elődeink között kiütött szerencsétlen viszálkodás esté hazánk és nemzetiségünk szivén a’ legsajgóbb sebet. E’ sérvet századok lefolyta alatt sem véráldozat, sem a' béke áldása, mely 32 év óta lebeg fölöttünk , béhegeszteni nem Indák. Nem ; mert átkos viszszavonás szülvén a’ bajt , csak testvéri egyetértés és teljes öszszeolvadás szüntethetik meg azt örökre. Ugyanezért lelkünk legőszintébb örömének kitörő lelkesedésével ragadók meg nagyobb testvérünknek jobbját , melyet felénk nyújtó, e’folyó évben Magyarország és Erdély egyesítéséről alkotott ’s ő felsége által szentesitett törvényczikkében. (L. kir. fenséged és a’ tisztelt ministeriura , szintúgy mint mi, ismerik azon ellenséges mozgalmakat, melyek a magyar földet körűlövedzik ; azon vétkes hajtogatásokat és pártoskodásokat , melyek mind a’ két haza kebelében mutatkoznak; ’s ólaiéban azon részt, mely nemzeti tételünket fenyegeti. Részint tehát azért is, hogy e’vésznek elejét lehessen venni, jön már jul. 2-ára kihirdetve Restre az országgyűlés, melyen hogy Erdély is képviselve legyen , erős és tántorithatlan akaratunk. De hogy követeinket közös nemzeti gyűlésen már mint népképviselők jelenhessenek meg, esedezünk cs. kir. fenségednek és a’ tisztelt ministeriumnak , megtekintve az idő rövidségét, akint intézkedni, hogy ezen óhajtásunk teljesülve, a’ két magyar haza ősz-