Kolozsvári Tükör, 1920 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1920-09-16 / 38. szám
KOLOZSVÁRI tükör kedőnek is érdeke, hogy olcsóbban adhassa áruját, mert bizonyos, hogy a közönség csak az olcsóbb helyre megy vásárolni. Az árak esése a szabad verseny megengedésével önmagától fog beállni. Babos Sándor a hatósági önkényeskedések ellen szólalt fel. Kijelentette, hogy Bukarestben a minisztériumok a legnagyobb előzékenységgel fogadják a küldöttségeket s az előadott panaszokról rendszerint semmi tudomásuk sincsen. Beszéde közben a karzatról kiáltotta le egy kereskedő, hogy már hat hónapja kitették helyiségéből és még nem kapott másikat. Általános derültség közepette kiáltott fel hozzá az elnök, hogy jöjjön le, ha beszélni akar. Le is jött, de hiába, mert az élelmesebb szónokok nem engedték szóhoz jutni. Püspöki divatárus kifogásolta, hogy az 1:35- es számítására nézve nem méltányos, mert ő luxuscikkeket árul s hozzá csak a gazdag emberek mennek vásárolni s azoknak van pénzük. Felemlítették a maximálásnak egyes,feltűnő visszásságait. Követelte a gyűlés, hogy az ármegállapítás okvetlenül szakértő emberek bevonásával történjék. Rengeteg panaszt hoztak fel a gyűlésen, hosszadalmas volna ezt mind leírni. Nem érzem magamat illetékesnek a panaszok jogosultságát elbírálni s csupán csak annyit jegyzek meg, hogy akkor, amikor ők arról siránkoznak, hogy százezer koronáik helyett csak bont kaptak, mit csináljanak azok az emberek, akiknek nincsen százezrük s még bont se kaptak?! Azok menjenek a túlvilágba! (Hó.) LEKET morn Tisztelt bankok! Időnként levelezni szoktam Önökkel, s elmondom ilyenkor néhány embertársam nevében azt, amit ugyan mindenki tud, de az emberi természet folytán nem szánja az úgynevezett nagynyilvánosságnak. Kedves bankok, a korona beváltás folytán előállott helyzet kulcsa is,sőt az Önök kezében van. Ezt a kulcsot a háború kitörésekor Önök egy vizslát megszégyenítő szimattal kihalászták a zavarosból s azóta görcsösen tartják kezeikben. Talán megelégedésüket nyerem el, ha nem kívánok ezúttal a múlttal foglalkozni s becses emlékezetükbe idézni azt a sok üzletet, melyet bőrünk számlájára csináltak s melyről csodálatosképpen siralmas kinézésű évi mérlegeikben egyetlen betűt nem olvastunk. 11.