Könnyűipari Értesítő, 1969. július-december (22. évfolyam, 19-31. szám)

1969-07-03 / 19. szám

XXII. évfolyam 19. szám Budapest, 1909. július 3* jjjj^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ A KÖNNYŰIPARI MINISZTÉRIUM HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség: Megjelenik szükség szerint, általában­­., Fő UTCA 68. II. em. 213. Előfizetési ár: hetenként. Terjeszti a Magyar Posta. Telefon: 154—62­. 1 évre 102,- Ft Előfizethető: Kiadóhivatal: 17. • « « * • *1 — v* a Posta Központi Hírlap Irodánál . , _______ /1 évre...................si. bt (Budapest, V., József nádor tér L LAPKIADÓ VÁLLALAT. Telefon: 180—850) BUDAPEST, VII., LENIN KÖRÚT 9—11. Egyes Szám ár­a: 2,50 Ft Csekkszámla 61066, vagy átutalás az MNB 8. számú folyószámlájára. Telefon: 221—235 TARTALOM: Oldal­ ­asítás 5/1969. (Kip. É. 19.) Kip. M.—Á. H. szám. A köny­­nyűipari árképzési irányelvekről szóló 15/1967. A. T. 46.) Kip. M.—ÁH. számú utasítás módo­sítása — — — — — — — — — — — 165 Oldal Közlemény Pályázati felhívás egybeépített bal- és jobboldalas kosztüm vászon vasalóprés kialakítására — — 182 Döntőbizottsági gyakorlat — — — — — — 182 UTASÍTÁS 5/1969. (Kip.É. 19.) Kip. M.—AH. szám A könnyűipari árképzési irányelvekről szóló 15/1967. (ÁT. 46.) Kip. M.—AH. számú utasítás módosítása Az 56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet, valamint az 1/1968. (VI. 8.) ÁH. számú rendelet alapján az érdekelt hatóságokkal egyetértésben a következőket rendelem: 1. §• A 15/1967. (ÁT. 46.) kap. M.—AH. számú utasítás 8. számú melléklete hatályát veszti és helyébe ezen utasítás melléklete lép. 2. §. Ez az utasítás 1969. július 1. napján lép hatályba. Budapest, 1969. június 21. Nagy Józsefné s. k.,­ könnyűipari miniszter 8. sz. melléklet a 15/1967. (ÁT. 46.) Kip. M.—A 2. sz. utasításhoz Lábbeli termékek árkiszámításának irányelvei I. Az irányelv hatálya a 15/1967. (ÁT. 46.) Kjp. M.—ÁH. sz. utasítás 1. §-ában meghatározott termelők által gyár­tott, 68 ITJ szám alá sorolt lábbeli termékek árának ki­számítására terjed ki. II. 1. A szabad áruformába sorolt lábbeli termékek ter­melői árát a termelés költségei és a piac értékítélete egy­­másrahatásukban alakítják ki. 2. A termelési költségek számbavétele céljából a ter­melő előkalkulációt köteles készíteni. 3. Az előkalkuláció módszerét a termelőknek önkölt­ségszámítási szabályzatukban kell meghatározni. Ennek keretében a következőket kell rögzíteni: a) kalkulációs forma, b) közvetlen költségek meghatározásának módja, c) közvetett költségek felosztása, a bázis időszak meg­állapítása, a közvetett költségek vetítési alapja és a köz­vetett költségek gyártmányokra történő felosztása. ad a) A következő kalkulációs formák alkalmazhatók: — részletes — különbözeti — vállalati költségeken nyugvó normatív. A kalkuláció kiterjedhet valamennyi költség, nyereség­gel növelt önköltség, vagy csak a szűkített önköltség számításba vételére. Alkalmazható módszer a bruttó nyereségszámítás. ad b) A közvetlen költségek meghatározhatók műszaki normák, összehasonlító számítások, vagy tényszámok alapján. Anyagbeszerzési árként alkalmazható az elszámoló ár vagy a tényleges anyagbeszerzési ár súlyozott átlaga. ad c) Közvetett költségek címén az utókalkuláció megbontásának megfelelően, a számviteli adatok alapján kell a költségeket figyelembe venni. Bázis időszakként alkalmazható az előző évi, félévi, vagy negyedévi tény­leges üzemi és vállalati általános költség. A tényleges közvetett költségek a rezsiterv alapján korrigálhatók. Nem vehetők figyelembe az improduktív költségek. A közve­tett és a fel nem osztható költségek „vetítési alapjaként”

Next