Korunk, 1936 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1936-01-01 / 1. szám - Neufeld Béla: A nemzeti szocializmus ideológiája

A NEMZETI SZOCIALIZMUS IDEOLÓGIÁJA Irta: NEUFELD BÉLA (Nagyszőlős) A fasizmus győzelme Németországiban győzők és legyjőzöttek. ol­dalán egyformán diskussziót inditott el az ideológiák történelemalakitó szerepéről. A fasiszta elméletek megfogalmazói, Rosénberg, Hitler stb. az ideológiák elsődleges jelentőségét vallják, amit Hitler így fejez ki „Képzeteket és eszméket, valamint bizonyos szellemi alappal biró moz­galmakat, legyenek ezek hamisak, vagy helyesek, technikai jellegű ha­talmi eszközökkel csak akkor lehet megtörni, ha ezek a fegyverek ugyancsak új gondolat, eszme vagy világnézet hordozói“ Hitler és Ro­senberg a „Führerldeológia“ képzetével fejezik ki, hogy az egyén tö­megfeletti alakitó ereje mintázza ki a történelem arculatát, s a „kivá­lasztott“ egyén eszméje az, mely minden társadalmi adottság felett le­beg. Ezzel szemben a marxizmus az ideológiák másodlagos jelentőségét tanitja, a gazdasági alap felülépitményének tekinti. Az ideológiák táfsa- dalmi jelentősége a vulgármarxizmus tanításában és gyakorlatában vi­tathatatlanul lefokozódott, mivel az ideológiát csupán reflexnek tekin­tették, amely gépiesen, valami spontáneizmus belső szükségével tükrözi vissza a társadalmi lét adottságait. Most a német nemzeti szocializmus ideológiájának győzelme után egyre gyakrabban felvetődik 'az ideológia problematikája s polgári és nem polgári oldalról egyre felhangzik a fa- sisztaellenes ideológiák kiépítésének és tudatosításának követelménye. Polgári irók, (kiválóan E. Rádl) valamint szocialista teoretikusok is (W. Reich) aláhúzzák a fasizmus elleni propaganda ideológiai hiányos­ságait s a fasizmus győzelmét Németországban részben erre is vezetik vissza. W. Reich ismert munkájában Die Massenpsychologie des Fasiz­mus. 1935.) megállapítja, hogy a fasizmus győzelme Németországban egy] alapvető ellentmondásra hívja fel a figyelmet: a gazdasági alap­jukban megrendült tömegegyedek jobbra sodródásá:, a feltételezett bal­felé fordulás helyett. A gazdasági alap és ideológia között olló nyílott szét, a társadalmi lét és öntudat egymástól elhajlottak., a gazdasági vál­ságba jutott tömegek nem a szocializmus1, hanem a fasizmus felé tolód­tak. Reich felveti a kérdést, hogy mire vezethető vissza a gazdasági helyzet és eszmei magatartás ez ellentmondása? Reich — könyvét annak idején e hasábokon megbeszéltük, — arra a következtetésre jut, hogy az ideológiai mozgalom elhanyagolása és kiválóan a munkásréteg szexu- .lpolitikai hiánya az uralkodó morál szexuálelfojtó irányával szemben, teszi fogékonnyá a társadalmi egyedeket a társadalmi létüknek ellent­mondó eszmék befogadására. Reich — könyvének figyelemreméltó és ösztönző szempontjai ellenére is — megfeneklik a szexuológiai szemlélet szűk medrében, s ahelyett, hogy a probléma egészét ellentmondásaiban feloldaná, azt távlataiban megszükiti. Ezzel szemben a legszélesebb alapokon épül fel) Hans Günther könyve. (Der Herren eigner Geüit — die Ideologie des Nationialsozializ­KORUNK II. évf. 1—88. t

Next

/
Thumbnails
Contents