Korunk 1995 (III. folyam 6.)

1995 / 1. szám = Kinek kell a kisebbség?

Ki nek kell a kisebbség? Az egyszavas, kegyetlenül hangzó válasz c kérdésre: Senkinek. Fölösleges a példákat, bizonyitckokat sorolni arra vonatkozólag, hogy a nemzeti kisebbséggel együtt, egy országban élő többségnek (bcvallja-c őszintén vagy sem) miért nem kell a kisebbség. Arra már bonyolultabb a válasz, hogy a másik (szomszédos) államba került, szülőföldjén őshonos kisebbség mikor és miért válik kényelmetlenné az ugyanazon nyelvet beszélő (szom­szédos) többség, az anyaországbeli nemzet, anyanemzet számára. De amit igy ritkán mondunk ki: maga a kisebbség is szabadulni szeretne státusából: többség akar lenni. Anya­országához, legalábbis anyanem­zetéhez csatlakozna, ha tehetné. Minthogy általában nem teheti ezt a szülőföldjén, az elvándorlást választja — vagy egy más nyelvű és más kultúrájú többséghez, a saját országa- belihez (esetleg távolibb külországi- hoz) asszimilálódik. Tehátelőbb-utóbh mindenképpen felszámolja ön­magát. Ezek szerint nincs megoldás azok számára, akik szüleik földjét nem akarják elhagyni, de nemzeti iden­titásukat sem hajlandók feladni a többségi szorításban? A kérdés egyaránt vonatkozik az egyén re s a kís- és nagyközösségre. Defetista kérdésfelvetés? Vagy egyszerűen nyílt, őszinte? Úgy pro­vokatív, bevallottan, hogy a többnyire kellemetlen valóságra ébreszt, önvizs­gálatra szólít. Ahogy Kős Károly

Next

/
Thumbnails
Contents