Korunk 1997 (III. folyam 8.)

1997 / 1. szám = Magyarok, románok

KORUNK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK LÁSZLÓFFY ALADÁR LEVÉTEL A FALVÉDŐRŐL HORVÁTH ANDOR MIHEZ KEZD A POLITIKA... MIRCEA DINESCU EGY KELET-EURÓPAI ORSZÁG BEJÁRATÁNÁL BÍRÓ BÉLA AZ ALKU DIALEKTIKÁJA NICOLAE BALOTÄ A SOKNEMZETISÉGŰ ERDÉLY ANDREI PIPPIDI ROMÁN—MAGYAR IRODALMI TALÁLKOZÁSOK KONTRA MIKLÓS A KÉTNYELVŰ OKTATÁSRÓL LUKEZAR BOJADIJEV „TÚL" ÉS „MÖGÖTT" SZÁSZ ZOLTÁN A TÜSKEHÚZÁS KÍSÉRLETE A ROMÁN—MAGYAR TÖRTÉNÉSZ VEGYESBIZOTTSÁG SIPOS LÁSZLÓ GRAFIKÁI MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK EZERKILENCSZÁZKILENCVENHÉT ■’4 IVIagyarok, románok — csak így, egy­szerűen, minden díszítő, illetve szűkítő jelző nélkül. Annak reményében, amit oly sokan szeretnének megvalósulóban látni, mindkét oldalról: hogy végre közeledünk a normali- táshoz. Amikor a szerkesztőség elhatározta, hogy az előző évek hasonló problémafelveté­sei után ismételten felkéri munkatársait, ösz- szegezzék gondolataikat e tájék valamennyi lakóját közvetlenül érintő kérdésben, még „csak” az alapszerződés körüli viták voltak napirenden. Azóta, az 1996. novemberi par­lamenti és államelnöki választás eredménye­ként, az ellenzék látványos és mondhatni egész Európát és Amerikát meglepő romá­niai győzelmével, az RMDSZ kormányba kerülésével — új megvilágításba kerül a két nemzet közötti viszony, s az Erdélyben élők különösen, a romániai magyarok egy törté­nelminek mondható kísérletbe kezdhetnek. Korábban is felcsillant a remény — leg­utóbb és a legnagyobb erővel 1989 decem­berében —, aztán a remény szót az illúzióval kellett felcserélni. 1997. januári összeállítá­sunkban találkozhat az olvasó politikai hely­1

Next

/
Thumbnails
Contents