Korunk 1997 (III. folyam 8.)
1997 / 1. szám = Magyarok, románok
Magyarok, románok — csak így, egyszerűen, minden díszítő, illetve szűkítő jelző nélkül. Annak reményében, amit oly sokan szeretnének megvalósulóban látni, mindkét oldalról: hogy végre közeledünk a normalitáshoz. Amikor a szerkesztőség elhatározta, hogy az előző évek hasonló problémafelvetései után ismételten felkéri munkatársait, öszszegezzék gondolataikat e tájék valamennyi lakóját közvetlenül érintő kérdésben, még „csak” az alapszerződés körüli viták voltak napirenden. Azóta, az 1996. novemberi parlamenti és államelnöki választás eredményeként, az ellenzék látványos és mondhatni egész Európát és Amerikát meglepő romániai győzelmével, az RMDSZ kormányba kerülésével — új megvilágításba kerül a két nemzet közötti viszony, s az Erdélyben élők különösen, a romániai magyarok egy történelminek mondható kísérletbe kezdhetnek. KORUNK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK LÁSZLÓFFY ALADÁR LEVÉTEL A FALVÉDŐRŐL HORVÁTH ANDOR MIHEZ KEZD A POLITIKA... MIRCEA DINESCU EGY KELET-EURÓPAI ORSZÁG BEJÁRATÁNÁL BÍRÓ BÉLA AZ ALKU DIALEKTIKÁJA NICOLAE BALOTA A SOKNEMZETISÉGŰ ERDÉLY ANDREI PIPPIDI ROMÁN—MAGYAR IRODALMI TALÁLKOZÁSOK KONTRA MIKLÓS A KÉTNYELVŰ OKTATÁSRÓL LUKEZAR BOJADIJEV „TÚL" ÉS „MÖGÖTT" SZÁSZ ZOLTÁN A TÜSKEHÚZÁS KÍSÉRLETE A ROMÁN—MAGYAR TÖRTÉNÉSZ VEGYESBIZOTTSÁG SIPOS LÁSZLÓ GRAFIKÁI MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁNOK EZERKILENCSZÁZKILENCVENHÉT ■’4 Korábban is felcsillant a remény — legutóbb és a legnagyobb erővel 1989 decemberében —, aztán a remény szót az illúzióval kellett felcserélni. 1997. januári összeállításunkban találkozhat az olvasó politikai hely