Korunk 1999 (III. folyam 10.)

1999 / 1. szám = Közép Európa - nyitás vagy zárás

Közép-Európa — nemcsak földrajzi fo­galom. Egyidejűleg stílus, mentalitás, élet­szemlélet és életmód kifejezője. „Mittel­europa” birodalmi korban és hangsúllyal Európának az a része, ahol a különböző et­nikumú, hitű és politikai meggyőződésű — erős kölcsönhatás alanyaként élő — lakos­ság évszázadokon keresztül leadta a maga voksát a tolerancia, a másság tudomásulvé­tele és elfogadása mellett, a polgári öntudat és a mindig kétoldalú lojalitás jegyében. Mit jelent azonban 1999-ben, e század- és ezredvégen Közép-Európa? A régiók Eu­rópáját? Az egyesült gyűlölet Európáját (Gerhard Köpf német történészt idézve), avagy a hagyományos toleranciáét? A hatá­rok nélküli vagy az újabb vasfüggönnyel kettéhasított Európát? Ahány megközelítésmód, szinte annyi­féle válasz — ám a válaszok szembesítéséből mégiscsak kialakul valamiféle összkép, kü­lönféle indíttatású törekvések, keresések erő- vagy törésvonalán. Közép-Európa vonzatai sokszorosak. Példázza ezt néhány tanulmánycím is, me­lyekkel az olvasó jelen KORUNK-számban találkozik: Schengen és a határon túli ma­gyarság; Egyetemesség és európaiság; Ha­zák, határok, régiók; A Madrid utáni Közép-Európa politikai földrajza. K.K.Gy.

Next