Korunk 1999 (III. folyam 10.)
1999 / 1. szám = Közép Európa - nyitás vagy zárás
Közép-Európa — nemcsak földrajzi fogalom. Egyidejűleg stílus, mentalitás, életszemlélet és életmód kifejezője. „Mitteleuropa” birodalmi korban és hangsúllyal Európának az a része, ahol a különböző etnikumú, hitű és politikai meggyőződésű — erős kölcsönhatás alanyaként élő — lakosság évszázadokon keresztül leadta a maga voksát a tolerancia, a másság tudomásulvétele és elfogadása mellett, a polgári öntudat és a mindig kétoldalú lojalitás jegyében. Mit jelent azonban 1999-ben, e század- és ezredvégen Közép-Európa? A régiók Európáját? Az egyesült gyűlölet Európáját (Gerhard Köpf német történészt idézve), avagy a hagyományos toleranciáét? A határok nélküli vagy az újabb vasfüggönnyel kettéhasított Európát? Ahány megközelítésmód, szinte annyiféle válasz — ám a válaszok szembesítéséből mégiscsak kialakul valamiféle összkép, különféle indíttatású törekvések, keresések erő- vagy törésvonalán. Közép-Európa vonzatai sokszorosak. Példázza ezt néhány tanulmánycím is, melyekkel az olvasó jelen KORUNK-számban találkozik: Schengen és a határon túli magyarság; Egyetemesség és európaiság; Hazák, határok, régiók; A Madrid utáni Közép-Európa politikai földrajza. K.K.Gy.