Korunk 2002 (III. folyam 13.)

2002 / 1. szám = Erdélyi magyar filmtükör 2002

Az erdélyi magyar film, a Janovics .le- nő nevéhez kapcsolható, világviszonylat­ban úttörőnek számító, az első világhábo­rút megelőző időben indult kolozsvári film­gyártás emléke már-már a mitologikus ho- , mályba vész. Feltámasztására ha történtek is kísérletek, új játékfilmek nem születtek. Amit erdélyi filmként lehet számon tartani sát, Emberek a havason című, Velencében díjnyertes művét, a negyvenes évek elejéről annak is a forgatókönyv, a rendező és a külső felvételek okán volt „csak” köze Er­délyhez. Pedig a művészi kapacitás régóta anyagi lehetősegekért kiált! \ magyar . nyelvű televíziózás romániai gyakorlata látszott bizonyos keretet biztosítani újra a filmezéshez, és ebben az intézményes for- mában születtek is elismerésre méltó telje­sítmények (például Xantus Gábor képző­művészeti tárgyú dokumentumfilmjei), ám a lehetőségek korlátozottsága, beszűkülése nem tette lehetővé, mindmáig, az érdemi folytatást. Az utóbbi években mozdulni lát­szik valami - bent is és kívülről is. Fiatalok egyre többet hallatnak magukról, erről ta­núskodik például a Filmtett című kolozsvá­ri lap megindulása. Marosvásárhelyen év­ről é\ re bemutatkozhatnak a romániai ma­gyar (amatőr vagy nem amatőr) filmkészí­tők. Budapesti neves filmszakemberek fe­dezik fel újra Erdélyt, s van mát példa a. Bukaresttel való szövetkezésre, érdemi koprodukciók elkészítésére. Páskándi Gé­za, Bodor Adám, Csiki László, most pedig Király László irodalmi szövege mozgatt meg magyar (és román) filmesek fantáziá­ját; a Fény hull arcodra, kedvesem a Buda­pest Filn stúdió és a bt karesti ( ast i 1 dm ... közös munkájaként, kizárólag erdélyi ma: gyár színészekkel, igazi premiernek igét ke- | zik. Előbb-utóbb talán újra beszélhetünk kolozsvári filmgyártásról is. No meg Erdélyhez kötődő filmesztétikáról, filmkrí- . . i tikáról, filmes életről. A Korunk-hágyómo­nyok ugyancsak köteleznek, hogy támogas­suk, szolgáljuk mind.!'*, ami «/bbj »/ irányba mutat.

Next

/
Thumbnails
Contents