Kossuth Népe, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 130-145. szám)
1946-09-23 / 144. szám
BEM EURIDIKE Évadnyitó a Művész Színházban A tebnyiség «sért még ne® alttv*teilen, mert nem ismer »linde« okort legendát. Különben nem minden kiMW-ikas érték, a mi antik. Jean Anouilh „Euridike“ című négy felvonását színjátékával fiyilotta meg szezonját a Művész Színház. Az arabnak az volt a híre, hogy sneffszületett a modern Hornon és Julia. Az összehasonlításban erős tévedés van, mert míg Sakespeare egy szerelmes pár küzdelmén keresztül az ostoba, avult társadalmat ostorozta, Anouilh csak a szerelmet — az élet vagy ajándékát és fájdalmát — analizálja darabjában. „Euridike” részleteiben hatásos, nagyigényű, érdekes, költői munka. Ha azonban ott egységet, az író igéjét, célját keressük, akkor zavarba jövünk. A darab azzal indul, hogy az író boncasztalra fekteti egy fiatal muzsikus és egy fiatal színésznő előtünk lángragyúr szerelmét. Azonnal boncolni is kezdi a felbuggyanó érzéseket és a szerelem ezerszer vitatott problémáira összpontosítja a nézőtér figyelmét. A dolog bátornak ígérkezik, hiszen aki újat akar mondani színpadott szerelemről, az talán több is, mint bátor. Imponálóan merész. A nézőtér is így érzi és a felújított vitától csatát vár. A kétségtelenül érdekes, lebilincselő és költői párbeszédeket a csodaváró nézőtér feszülten figyeli. Jogosan. A ragyogóan jelentkező író Öbb dioptriás szemüveggel ajándékozza meg a nézőket, hogy felnagyítva lássák a szerelem szépségeit, de kínhitt, töprengéseit és a kiváltott 8H- marcangolásokat is. A költő színpadon eddig valóban le nem tárgyalt tudatalatti, mélyből kiásót igazságokkal nyűgözi le a nézőteret. Megbüvető őszinteséggel tesznek vallomást a szereplők a lelki mámorról, a belső tűzről. .Az érzések, töprengések, kétkensik így felnagyítva elérik céljukat. :A néző rádöbben, hogy a színpadon az •5 rejtett érzéseit, vagy emlékeit boncolják •— mesterien. A rendkívüli kíváncsiság tehát érthető. A második felvonás étele azonban már mocorog a bemelegített nézőtér. A 'Ama elhajlik és míg eddig a szerelem feküdt a boncasztalon, most már a viharon múltú fiatal színésznő életrajza '•■érül oda. Az író a köznapi eseményt költőien tárgyalja, de a közönség szigorúan az első felvonásban felvetett vita folytatását várja. Hogy az életrajzi téma satírozását szolgáljá. Ezt az író nem indokolja olyan erővel, hogy a nézőtér belemenjen a témától való eltérésbe. Az összefüggés, az egység: tengelytörést szenved. Ez már nem ffi ,nagy téma, — ez már csak egy szomorú, ideggyenge fiatalember és egy mazochista lány lehangoló története. A harmadik felvonás kevésbé költői, de Man a legzseniálisabb. A czsodadró nézőterét nem elégíti ugyan fel, mert a költő még mindig mellékutakon jár, descent amit kapunk, olyan írói teljesítmény, ami valóban ritkán kerül elénk. A látszatra züllött kis színésznőThooc már ható magyarázattal indokolja, ’■Agy miért lett szeretője igazgatójának, kollégájának. Egyszerű szavak — zseniális mondatok. Lélekferdttem mélyre hatol az író. Ezért az élményért érdemes megnézni a darabot. A negyedik felvonás végképpen Megzavarja a nézőteret. Az író nem nyilatkoztat ki semmit, nem kovármtja utólag sirm egységbe az eddig történteket, nem mutat rá összefüggésekre. A bornosztal érdektelenné válik, a közönség kifáradt az csodavárásban és csöppet sincs megelégedve azzal a megoldással, amit az író szószólója, az „Esőköpenyes férfi“ ajánl a boldogtalan szerelmesnek, hogy: nincs más orvosság, akassza fel magát. Az író tehát fellázad a világrend —• nem a társadalmi rend ~~ ellen és a szerelmi bánatra banális receptet ajánl. A legprimitívebb elintézést. Erre a békebeli pesztankok is rájöttek. Azzal a különbséggel, hogy ők gyufarudattal csináltak. A felsorolt logikai és dramaturgiai hibáktól eltekintve a darab részetiben szép és remek, tehet, hogy a hibákért nem az író, hanem az egyébként gondos fordító — Perry Piri —a felelős. Ezt nem tudjuk kutyafuttában megállapítani. Az előadás pompás. A szereposztás kitűnő. Az igazán élvezetes előadásért dicsérjük Sulyok Máriát, Tolnay Klárit, Rátkai Mártont, Hamas Ivánt, Tárkonyi Zoltánt, Szakáts Zoltánt, Pécsi Sándort, Ascher Oszárt, Berky Józsefet, Vándort Gusztávot, Fonal Mártát és Képessy Józsefet. A darabot gondosan rendezte Avothy Imre. (A negyedik felvonás művészi ellen daraszdró élőképét erősen kifogásoljuk. Méltatlan ez darabhoz. Mindent összegezve, véleményünk: Várkonyi Zoltán igazgató a szezont művészi múltjához méltó, igényes és szép előadással nyitotta meg, . Felkat Feren© f ^^rfidae&n^ZENE A Pesti Színház következő újdonsága Ciky Gergely: „A nagymama“ című régi kedves darabja, amelynek címszerepét Prielle Coiisélin, Filaháné és Rákosi Szidi tsarádé« alakítását — Konthy Hanna fogja elintsz.lni. A másik női főszereplő, az unoka Németh Marika, a „Nehántevirág“-lem felmet ifjú színésznő lew?..* — 3fi a különbség a Magyar Színház régi és éj bérlője közötti ! — Csak egy *f“ betű. A régi sáros, az új Sárost ...* Bemnard fehar. ..Olyan szép, hogy nem lehet igazi...“olmd darabja less a Madách dalok 47 legközelebbi bemutatója.* Az Arizóna-mulató október közepén nemzetközi varietéműsorral nyit. A technikai berendezések modernizálása után ez a mulató ismét egyike lesz a főváros látványosságainak és azoknak a szórakozóhelyeknek, melyek rengeteg külföldi vendéget vonzottak.Az Egy Nikita nevű kisfiú eliidta az Északi Barikra édesapját megkeresni. Ez a története a „Visszatérés“ című legújabb orosz filmnek, mely egy rendkívül tehetséges gyermekszínész beérkezését jelenti a világhírességek sorába. Ezt a tömet a nyugati sajtó is hónapokig ünnepelte. ■ * Jidjich« Imre híres operettjéből, a „Csárdáskirálynő“-ból, mely több mint 30.000-szer ment a szovjet színpadokon, filmet készítettek, a legnagyobb orosz művészek közreműködésével. A film itt van már Budapesten s lehet, hogy a közeli napokban egyik nagy filmszínházunk műsorára tűzi * Szína, mesefilm került hozzánk, mely emlékeztet Maeterlinck „Kék madár“ című filmjének szépségeire. Ez a film egy uráli népmese modern átdolgozása. Különleges karácsonyi csemegének szánják a pesti filmszínházai részére. „VIHAROS ALKONYAT“ Bemutató az Urániában A Szövegsport egyik legsikerültebb Hímjét látták 19 én az Uránia díszbemutatóján. Apró részletekben is tökéletes franciás szellem, az amerikai filmtechnika bravúros könnyedsége és az orosz nép lelkének egyszerű kedélye és becsületessége jellemzik a Mmnot, mely Így, ezzel a különleges szfl keverékkel lebilincseli a hozzáértő közönséget. A rendezés pompás ikeitől. A főszereplők, különösen Cserkasjov és Domasova, a tudós és matróz szerepében, mély és életszfj alakítással emelkednek magasan az átlag fölé. A film nemcsak egyszerű történet, hanem a szovjet nép egyik legválságosabb korszakának történelme. A film remek nagy sikere elvitathatatlan. T. 14 A Budapesti Irodalmi és Művészeti Intézet „Fővárosi útmutató“ címen Budapest uccidvak nevét és fekvését tartalmazó könyvecskét ad ki A könyv minden uccanévhez magyarázatot fűz és röviden elmondja, kik azok, akikről az uccákat elnevezték. A Pesti Színház „Lovagiad furs'* utan darabjában nagy sikert arat Ruttkay Éva, akinek » az első felépés«. A jövendő egyik nagy ígéretét látjuk benne. Nyugati László „Nem hagylak el, ember ...“ címen adta ki 1940 -ben írt verseit, amelyek, nagy része a Népszavában és az „Ujság“-ban jelent meg. Ezek a versek, minthogy igaz költő alkotásai, most is hatnak az olvasóra. A verseskönyv az „Út“ kiadásában jelent meg. Sárosi Ferenc, a Magyar Színház új engedményez*, két munkatársával, Hegedűs Tibor főrendezővel és Szántó Armand dramaturggal megkezdte a színház szervezését. Az új igazgató 21 színész közül 16 színészt átvett, köztük Solti Györgyöt is. Új tagoknak Karádit, Ajtayt, Bilicsit akarja szerződtetni. Művészi programja egyelőre még nincs, csak a vágya van meg: szeretne jó színházat csinálni. Faragó Szelő, aki valamikor a háború előtt a „Reggeli Újság“ munkatársa volt és aki 1989 óta francia földön élt, most a nizzai szociáldemokrata pártlap, a „Patriot de Nice“ szerkesztője lett. Faragónak különben most két könyve jelent meg franciául. Fővárosi Operettszínház Ovivrtuafénykering CIO Utolsó 7 előadás Az Operaház és Nemzeti Színház megnyitása Az Operaház csütörtökön 26-án, Bartók Béla halálának évfordulóján nyítja meg kapuit. A megnyitóelőadáson Bartók három műve kerül bemutatásra. A Nemzeti Színház 27-én, parttokon, Vörösmarty, Csongor és Tündéjével kezdi az évadot. Csongor: Básti Lajos, Tünde: Szörényi Éva. Minden vágyam játszani — de nincs hol Felkerestük Xilfco* Ilona művésznőt budai otthonában. Meglepetten fogadott bennünket. Megkérdeztük: •— Mi annak az oka, hogy a művésznőt sehol sem látjuk játszani! Visszavonult a színpadtól! Kicsit keserűen mosolyog. — őszintén szólva erre a kérdésre nem igen indok mit válaszolni. Nem játszom, mert nem hívtak sehova. Magára sem értem. Pedig egyetlen vágyam: játszani, játszani, játszani. Bárhol, mert nekem életszükséglet -sszínpad. S ha egyetlen pestiszínigazgatónak sem jutok az ecsébe, lemegyek vidékre. — Már meg is tettem volna — folytatja —, de ruhatáram az oetroen alatt, csaknem teljesen elpusztult, vidéki szereplésnél viszont ez elengedhetetlen. — Pedig — mosolyog — legalább is remélem — kiváncsi ráza a közönség. Igen, művésznő, mi is azt hisszük. Mi is csodálkozva kérdezzük a színigazgatókat: elfeledkeztek Titkon Honáról? ! VASÁRNAPI LEVÉL a színésznő-romantikáról A két nemtel azelőtti pesti mipnap elé közös szerkesztőségi konferencia nélkül megegyeztek abban, hogy a s top egyik szenzációja, Habsburg Albrecht főherceg Dél-Amerikába érkezett, mégpedig egy szép magyar színésznő társaságában. A hangsúly nem is Albrechten volt, hanem a kíséretében található hölgyön, aki egyrészt szép, másrészt magyar, karmat, részt főleg: színésznő. A radikális publicisztika hiába porolgatja gyakorta hajdani Incze Sándornak szellemi nadrágja fenekét, szelleme háborítatlanul él a porciókban is. íme, minden lap trofimpántáskodott egyet, amikor a délamerikai pletykát szenzációvá dagasztotta. Rejtélyes magyar színésznő, úgyszólván Phantom Lady! — mint egy amerika, film mondja. Fogalmunk sincs, ki az illető, de, ah, mily érdekes. Ha a délceg herceg kíséretében ugyancsak szép ,de ugyancsak magyar tejcsarnokosnő, fogtechnikusnő, vagy tornatanárod szelte volna át az óceánt. Albrechtból egyhasábos kis hír lett volna- De Albrecht mindig értett a publicityhez, már akkor, amikor feleségül vette a parányi kancsal, de roppant szekszepiles tonyai tanítónőt. S most színésznővel utazott Dél-Amerikába, hogy Pesten írjanak róla. Ismeri Pestet, a huncuttai Színésznő hozzá ismeretlen, ami jobb, mintha ismernék a művésznő fűmét. Mintha például Feddk Sárival szökött volna... Bevallom, én a színésznő-romantikának ezt a némikép eltúlzott fokát nem kárhoztatom; inkább csak megállapítom, hogy a legszélesebb körökben virágzik. Ne nagyképüsködjünk, testél, hanem ismerjük el ország-világ előtt, hogy szeretjük a regényességet és a színházat. S hogy a romantika négyoldalas lapon is jobban érdekel bennünket számos „komoly“ eseménynél Ha valaki e sorokat Buenos Aresben olvassa, adja át kézcsókomat az ismeretlen színésznőnek és írja meg férfi pettofordultával, hogy szereti-e a marhagulyás-konzervet. Küldenek neki pár szeretetcsomagocskát Szánthó Diner Az egész város a Viharos nagy sikeréről beszélt MAFIRT-SZOVEXPORT FILM alkonyai Uránia filmszínház Bemutatta &'£ Medgyaszay Sasínház m JF_TJTC/IVJT Altay-BIUcsi-Bordy-K©!«»«» fi. st