Kossuth Népe, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 130-145. szám)

1946-09-23 / 144. szám

f ^^rffdae&n^ZENE BEM EURIDIKE Évadnyitó a Művész Színházban A toKnuflég «sért még ne® aittv*- teilen, mert nem Ismer »linde« okort legendát. Különben nem min­den kÍMW-ikas érték, «mi antik. Jean Anouilh „Eurídíke“ cimü négy felvonását színjdtékával fiyilotia meg szezonját a Művész Színház. A J arabnak az volt a híre, hogy sneff- született a modern Hornon és Julia. Az összehasonlításban erős tévedés van, mert míg Sakcspeare egy szerel­mes pár küzdelmén keresztül az os­toba, avult társadalmat ostorozta, Anouilh csak a szerelmet — az élet vagy ajándékát és fájdalmát —- ana­lizálja darabjában. „Euridike” részleteiben hatásos, nagyigényü, érdekes, költői munka. Ha azonban ott egységet, az író igé­jét, célját keressük, akkor zavarba jö­vünk. A darab azzal indul, hogy as író boncasztalra fekteti egy fiatal mu­zsikus és egy fiatal színésznő elő tünk lángragyúH szerelmét. Azonnal bon­colni is kezdi a felbuggyanó érzéseket és a szerelem ezerszer vitatott problé­máira összpontosítja a nézőtér figyel­mét. A dolog bútornak ígérkezik, hi­szen aki újat akar mondani színpadov­it szerelemről, az talán több is, mint bátor. Imponálóan merész, A nézőtér is Így érzi és a felújított vitától csa­tát vár. A kétségtelenül érdekes, le­bilincselő és költői párbeszédeket a •sodaváró nézőtér feszülten figyeli. Jogosan. A ragyogóan jelentkező író Óbb dioptriáé szemüveggel ajándé­kozza meg a nézőket, hogy felnagyítva 'ássák a szerelem szépségeit, de kfn- hitt, töprenglseit és a kiváltott 8H- mareangolásokat is. A költő: szín­padon eddig valóban le nem tárgyalt tudatalatti, mélyből kiásó, t igazságok­kal nyűgözi le a nézőteret. Mtg- büvStő őszinteséggel tesznek vallomást a szereplők a lelki mámorról, a belső tűzről. .Az érzések, töprengések, kétke- iissk így felnagyítva elérik céljukat, :« néző rádöbben, hogy a színpadon az •5 rejtett érzéseit, vagy emlékeit bon­colják •— mesterien. A rendkívüli kí­váncsiság tehát érthető. A: második felvonás ételi azonban már mocorog a bemelegített nézőtér. A 'Ama elhajlik és míg eddig a szerelem feküdt a boncasztalon, most már a vi­haron múltú fiatal színésznő életrajza '•■érül oda. Az (ró a köznapi eseményt - költőien tárgyalja, de a közönség »zigorúan a: első felvonásban felvetett vita folytatását várja. Hogy az életrajz tt téma satírozésát szolgáljál Est az író nem indokolja olyan erővel, hogy a nézőtér belemenjen a témától való el­térésbe. As összefüggés, as egység: tengelytőrést szenved. Ee már nem ffi .nagy téma“, — ez már csak egy szo­morú, ideggyenge fiatalember és egy mazochista lány lehangoló története. A. harmadik felvonás kevésbé költői, de Mán a legzseniálisabb. A etsodaVdró nézőtérét nem elégíti ugyan fel, mert a költő még mindig mellékutakon jár, descent amit kapunk, olyan író* telje- «Ítmény, ami valóban ritkán kerül elénk. A látszatra züllött kis színésznő -Thooc mar haló magyarázattal indokolja, ’■Agy miért lett szeretője igazgatójá­nak, kollégájának. Egyszerű szavak — zseniális mondatok. LéleksetdUítóm mélyre hatol az íré. Ezért az élmé­nyért érdemes megnézni a darabot. A negyedik felvonás végképpen Megzavarja a nézőteret. Az író nem nyilatkoztat ki semmit, nem ková­im! ja utólag sirm egységbe as eddig történteket, nem mutat rá összefüggé­sekre. A bor nos ztal érdektelenné válik, a közönség kifáradt <z csodavárásban és csöppet sincs megelégedve azzal a megoldással, amit az író szószólója, az „Esököpenyes férfi“ ajánl a boldogta­lan szerelmesnek, hogy: nincs más or­vosság. akassza fel magát. Az író tehát fellázad a világrend —• nem a társadal­mi rend ~~ ellen és a szerelmi bánatra banális receptet ajánl, A legprimití­vebb elintézést. Erre a békebeli pesz- tankok is rájöttek. Azzal a különbség­gel, hogy ők gyufar’dattal csináltak. A felsorolt logikai és dramaturgia! hibáktól eltekintve « darab résAet'i- ben szép és remek, tehet, hogy t hi­bákért nem as író, hanem az enyéh­kéni gondos fordító — Pefry Piri —« felelős. Ezt nem tudjuk kutyafuttában megállapítani. Az előadás pompás. A szereposztás kitűnő. At igazán élveze­tes sióadásért dicsérjük Sulyok Má­riát, Tolnay Klárit, Rátkai Mártont, Hamas Ivánt, Tárkonyi Zoltánt, Szakáts Zoltánt, Pécsi Sándort, Ascher OszMrt, Berky Józsefet, Vándort) Gusztávot, Fonal) Mártát és Képessy Józsefet. A darabot gondosan rendezte Avdthy tmre. (A negyedik felvonás művésziel­len daral/zdró élőképét erősen kifogá­soljuk. Méltatlan et darabhozJ Mindent összegezve, véleményünk: Vár hőnyi Zoltán igazgató a szezónt művészi múltjához méltó, igényes és szép előadással nyitotta meg,- . FelkaJ Feren© A Pesti Színház következő újdonsága CHky Gergely: „A nagymama“ című régi kedves darabja, amelynek címszere- pét Priello Coins élin, Filaháné és Rákosi Síidi tiarádé« alakítását — Konthy Hanna fogja el ints?.« ni. Á másik női főszereplő. a* unoka Németh Marika, a „Nehántev irág“-l>m fePmot ifjú szí­nésznő lew?.. * — 3fi a különbség a Magyar Színház régi és éj bérlője közötti f — Csak egy *f“ betű. A régi sáros, ae áj Sárost ... * Bemard feha-r; ..Olyan szép. hogy nem lehet igair...“ olmd darabja loss a Madách balok 4z legközelebbi bemuta­tója. * Az Ari&óna-mulató október közegén nemzetközi varietémüserral nyit. A tech- nileai berendezések modernizálása alán ez a mulató ismét egyike lesz a fövíros látványosságainak és azoknak a szóra, kozóhelyeknek, melyek rengeteg külföldi vendégei vonzottak. * r Egy Nikita nevű kisfiú elindtü az Északi Barikra édesapját megkeresni. Ez a története a „Visszatérés“ című leg­újabb orosz filmnek, moly egy rendkí­vül tehetséges gyerruekszínési beérkezé­sét jelenti a vJlághíresaégok sorába. Ezt a tömet a. nyugati sajtó is hónapokig ünnepelte. ■ * Jfdíiwi« Imre híres operettjéből, a „Csárdáskirály nó“-böl„ mely több mint 30.000-szcr ment a szovjet színpadokon, filmet készítettek, n legnagyobb orosz művészek közreműködésével. A film itt van már Budapesten s lehet, hogy a közeli napokban egyik nagy filmszínhá­zunk műsor áru tűzi * Szína; meoefllm került hozzánk, rnoly emlékeztet Maeterlinck „Kék madár“ cimü filmjének szépségeire. Ez a film egy uráli népmese modern átdolgozása. KiUönlegeo karácsonyi esem egének szánják a pesti filmszínházai részére. „VIHAROS ALKONYAT“ Bemutató az Urániában A Szőve,sport egyik legsikerültebb Hímjét láttak 19 én az Uránia díszbemutatóján, Apró részletekben Is tökéletes franciás szel­lem, az amerikai flímteehntka bravúros könnyedsége és az orosz nép leikének egy­szerű kedélye és becsületessége Jellemzik a Mmot. mely Így. ezzel a biilönicgesizfl keve­rékkel lebilincseli a hozzáértő közönséget. A rendezés pompás — kőitől. A főszereplők, különösen Cserkasjov és Domasovu, a tudós és matróz szerepében, mély és életizfi ala­kítással emelkednek magasan nx átlag fölé. A film nemcsak egyszerű történet, liánom a szovjet nép egyik legválságosabb korszaká­nak történelme. A fllmrcmek nagy sikere elvitathatatlan. T. 14 A Budapesti Irodalmi és Művészeti Intézet „Fővárosi útmutató“ címen Bu­dapest uccidvak nevét és fekvését tar­talmazó könyvecskét ad kL 4 könyv minden uccanévhee magyarázatot fűz és röviden elmondja, kik. azok, akikről as uccákat elnevezték. A Pesti Színhág „Lovagiad furs'* ©taű darabjában nagy sikert arat Ruttkay Éva, akinek m ar első feMépé««. A jö­vendő egyik nagy Ígéretét lát juk benne. Nyugati László „Nem hagylak el, em­ber ...“ címen adta ki 1940 -ben irt ver­seit, amelyek, nagy része a Népszavában és az „Ujság“-ban jelent meg. Ezek a versek, minthogy igaz költő alkotásai, most is hatnak az olvasóra. A verses- könyv az „Üt“ kiadásában jelent meg. Sárnsi Ferenc, a Magyar Színház áj engedménye«*}, két munkatársával. Hege­dűs Tibor főrendezővel és Szántó Ar­mand dramaturggal megkezdte a színház szervezését. Az új Igazgató 21 színész közül 16 színészt átvett, köztük Solti Györgyöt Is. Űj tagoknak Karádit, Aj- tayt, Bilk-si t. akarja szerződtetni. Mű­vészi programja egyelőre még nincs, csak a vágya van meg: szoretno jő szín­házat csinál ni. Faragó Ltelő, aki valamikor a há­ború előtt a „Reggeli Újság“ munka­társa volt és aki 1989 óta francia földön élt, most a nizzai szociáldemokrata párt­lap, a „Patriot de Nice“ szerkesztője lett, Faragónak különben most két könyve jelent meg franciául. Az Opera ház és Nemzeti Színház megnyitása Az Oporaház csütörtökön 26-án, Bartók Béla halálának évfordulóján nyílja meg kapuit, A megny itóelőadáeon Bartók három müve kerül bemutatásra. A Nemzeti Színház 27-én, póritok«©. Vörösmarty; Csongor ós Tündéjével kezdi az évadot. Csongor: Básti Lajos, Tünde: Szörényi Éva. Fővárosi Operettszínház Ovi vrtuafénvkerin » CIO Utolsó 7 előadás Minden vágyam játszani — de nincs hol Felkerestük Xilfco* Ilona művésznőt budai otthonában. Meglepetten foga­dott bennünket, Megkérdeztük: •— Mi annak óz oka, hogy a művész­nőt sehol sem látjuk játszani! Vissza­vonult a színpadtól! Kicsit keserűen mosolyog: — őszintén szólva orré a kérdésre nem igen indok mit válaszolni. Nem játszom, mert — nem hívtak sehova. Magara sem értem. Pedig egyetlen vágyain: játszani, játszani, játszani. Bárhol, mert nekem életszükséglet -s- színpad. S ha egyetlen pesti (színigaz­gatónak sem jutok az eesébe, lemegyek vidékre. — Már meg io tettem volna — foly­tatja —, de ruhatáram az oetroen alati. csaknem teljesen eljpusztult, vidéki <»e- replésnél viszont ez elengedhetetlen. — Pedig — mosolyog — legalább is remélem — kiváncsi rázn a közönség, Igen, művésznő, mi is azt hisszük. Mi is csodálkozva kérdezzük a szín igazgatókat: elfeledkeztek Titkon Ho­náról? K­VASÁRNAPI LEVÉL a színésznő-romantikáról A két nemtől azelőtti pesti mtpiiapvlé közös szerkesztőségi konferencia nélkül megegyeztek abban, hogy « »top egyik szenzációja; Habsburg Albrecht főherceg Dél-Amerikába érkezett, mégpedig egy szép magyar színésznő társaságában. J hangsúly nem is Albrechtén volt, hanem a kíséretében található hölgyön, aki egy ­részt szép, másrészt magyar, karmot: részt főleg: színésznő. A radikális publi­cisztika hiába porolgatjc gyakorta haj­dani Incze Sándornak szellemi nadrágja fenekét, szelleme háborítatlanul él a po­rolókban is. íme, minden lap trcfimpáa- táskodott egyet, amikor a délamerikas pletykát szenzációvá dagasztotta. Rejté­lyes magyar színésznő, úgyszólván Phantom Lady! — mint egy amerika, film mondja. Fogalmunk sincs, ki az illető, de, ah, mily érdekes. Ha a délceg herceg kíséretében ugyancsak szép <fc ugyancsak magyar tejcsarnokosnő, fog- technileusnö, vagy tornatanárod szelte volna át az óceánt, Albrechtból egy- hasábos kis hír lett volna- De Albrecht mindig értett a publicityhez, már ak­kor, amikor feleségül vette a parányi kancsal, de roppant szekszepiles to nyai tani’ónöt. S most színésznővel uta­zott Dél-Amerikába, hogy Pesten Írja­nak róla. Isrneri Pestet, a huncutjai Színésznő $ hozzá ismeretlen, ami jobb, mintha ísmernök a művésznő fűmét. Mintha például Feddk Sárival szökött volna... Bevallom, én a színésznő-romantiká­nak ezt a némikép eltúlzott fokát nem kárhoztatom; inkább csak megállapí­tom, hogy a legszélesebb körökben vi­rágzik. Ne nagyképüsködjün}; teltél, hanem ismerjük el ország-világ előtt, hogy szeretjük a regúnyességel vs a színházat. S hogy a romantika négy­oldalas lapon is jobban érdekel bennün­ket számos „komoly“ eseménynél Ha valaki e sorokat Buenos A-retbe» olvassa, adja át kézcsókomat az ismeret­len színésznőnek ós írja meg léff'pctto- fordultával, hogy szereti-e a marha- gulyás-konzervet. Küldenek neki pár szeretőtcsomagocskát Szánihó Diner Az egész város a Viharos nagy sikeréről beszéli MAFIRT-SZOVEXPORT FILM alk d nyai Uránia filnibzíabáz Bemutatta &'£ Medgyaszay SasínhAz mJF_TJTC/IÜJT Altay-BIUcsI-Bordy-K©!«»«» fi. ft

Next

/
Thumbnails
Contents