Kossuth Népe, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 130-145. szám)

1946-09-23 / 144. szám

BEM EURIDIKE Évadnyitó a Művész Színházban A tebnyiség «sért még ne® alttv*­­teilen, mert nem ismer »linde« okort legendát. Különben nem min­den kiMW-ikas érték, a mi antik. Jean Anouilh „Euridike“ című négy felvonását színjátékával fiyilotta meg szezonját a Művész Színház. A­z arabnak az volt a híre, hogy sneff­­született a modern Hornon és Julia. Az összehasonlításban erős tévedés van, mert míg Sakespeare egy szerel­mes pár küzdelmén keresztül az os­toba, avult társadalmat ostorozta, Anouilh csak a szerelmet — az élet vagy ajándékát és fájdalmát —­ ana­lizálja darabjában. „Euridike” részleteiben hatásos, nagyigényű, érdekes, költői munka. Ha azonban ott egységet, az író igé­jét, célját keressük, akkor zavarba jö­vünk. A darab azzal indul, hogy az író boncasztalra fekteti egy fiatal mu­zsikus és egy fiatal színésznő elő­tünk lángragyúr szerelmét. Azonnal bon­colni is kezdi a felbuggyanó érzéseket és a szerelem ezerszer vitatott problé­máira összpontosítja a nézőtér figyel­mét. A dolog bátornak ígérkezik, hi­szen aki újat akar mondani színpado­­tt szerelemről, az talán több is, mint bátor. Imponálóan merész. A nézőtér is így érzi és a felújított vitától csa­tát vár. A kétségtelenül érdekes, le­bilincselő és költői párbeszédeket a csodaváró nézőtér feszülten figyeli. Jogosan. A ragyogóan jelentkező író Öbb dioptriás szemüveggel ajándé­kozza meg a nézőket, hogy felnagyítva lássák a szerelem szépségeit, de kín­­hitt, töprengéseit és a kiváltott 8H- marcangolásokat is. A költő­ szín­padon eddig valóban le nem tárgyalt tudatalatti, mélyből kiásót­­ igazságok­kal nyűgözi le a nézőteret. Meg­­büvető őszinteséggel tesznek vallomást a szereplők a lelki mámorról, a belső tűzről. .Az érzések, töprengések, kétke­­n­sik így felnagyítva elérik céljukat. :A néző rádöbben, hogy a színpadon az •5 rejtett érzéseit, vagy emlékeit bon­colják •— mesterien. A rendkívüli kí­váncsiság tehát érthető. A­ második felvonás étele azonban már mocorog a bemelegített nézőtér. A 'Ama elhajlik és míg eddig a szerelem feküdt a boncasztalon, most már a vi­haron múltú fiatal színésznő életrajza '•■érül oda. Az író a köznapi eseményt­­ költőien tárgyalja, de a közönség szigorúan az első felvonásban felvetett vita folytatását várja. Hogy az életrajz­­i téma satírozását szolgáljá. Ezt az író nem indokolja olyan erővel, hogy a nézőtér belemenjen a témától való el­térésbe. Az összefüggés, az egység: tengelytörést szenved. Ez már nem ffi ,nagy téma­, — ez már csak egy szo­morú, ideggyenge fiatalember és egy mazochista lány lehangoló története. A­ harmadik felvonás kevésbé költői, de Man a legzseniálisabb. A czsoda­dró nézőterét nem elégíti ugyan fel, mert a költő még mindig mellékutakon jár, descent amit kapunk, olyan írói telje­­sítmény, ami valóban ritkán kerül elénk. A látszatra züllött kis színésznő­­Thooc már ható magyarázattal indokolja, ’■Agy miért lett szeretője igazgatójá­nak, kollégájának. Egyszerű szavak — zseniális mondatok. Lélekferd­ttem mélyre hatol az író. Ezért az élmé­nyért érdemes megnézni a darabot. A negyedik felvonás végképpen Megzavarja a nézőteret. Az író nem nyilatkoztat ki semmit, nem ková­rmt­ja utólag sirm egységbe az eddig történteket, nem mutat rá összefüggé­sekre. A bor­nos­ztal érdektelenné válik, a közönség kifáradt az csodavárásban és csöppet sincs megelégedve azzal a megoldással, amit az író szószólója, az „Esőköpenyes férfi“ ajánl a boldogta­lan szerelmesnek, hogy: nincs más or­vosság, akassza fel magát. Az író tehát fellázad a világrend —• nem a társadal­mi rend ~~ ellen és a szerelmi bánatra banális receptet ajánl. A legprimití­vebb elintézést. Erre a békebeli pesz­­tankok is rájöttek. Azzal a különbség­gel, hogy ők gyufarudattal csináltak. A felsorolt logikai és dramaturgiai hibáktól eltekintve a darab részet­i­­ben szép és remek, tehet, hogy a hi­bákért nem az író, hanem az egyéb­ként gondos fordító — Perry Piri —a felelős. Ezt nem tudjuk kutyafuttában megállapítani. Az előadás pompás. A szereposztás kitűnő. Az igazán élveze­tes előadásért dicsérjük Sulyok Má­riát, Tolnay Klárit, Rátkai Mártont, Hamas Ivánt, Tárkonyi Zoltánt, Szakáts Zoltánt, Pécsi Sándort, Ascher Oszárt, Berky Józsefet, Vándort­ Gusztávot, Fonal­ Mártát és Képessy Józsefet. A darabot gondosan rendezte Avothy Imre. (A negyedik felvonás művészi el­len daras­zdró élőképét erősen kifogá­soljuk. Méltatlan ez darabhoz. Mindent összegezve, véleményünk: Vár­konyi Zoltán igazgató a szezont művészi múltjához méltó, igényes és szép előadással nyitotta meg,­ ­ . Felkat Feren© f ^^rfidae&n^ZENE A Pesti Színház következő újdonsága Ciky Gergely: „A nagymama“ című régi kedves darabja, amelynek címszere­­pét Prielle Coiis­élin, Filaháné és Rákosi Szidi tsarádé« alakítását — Konthy Hanna fogja el­intsz.l­ni. A másik női főszereplő, az unoka Németh Marika, a „Nehántev­irág“-lem felmet ifjú szí­nésznő lew?..* — 3fi a különbség a Magyar Színház régi és éj bérlője közötti ! — Csak egy *f“ betű. A régi sáros, az új Sárost ...* Bemnard feha­r. ..Olyan szép, hogy nem lehet igazi...“­olmd darabja less a Madách dalok 47 legközelebbi bemuta­tója.* Az Arizóna-mulató október közepén nemzetközi varietéműsorral nyit. A tech­­nik­ai berendezések modernizálása után ez a mulató ismét egyike lesz a főváros látványosságainak és azoknak a szóra­­kozóhelyeknek, melyek rengeteg külföldi vendéget vonzottak.A­z Egy Nikita nevű kisfiú eliidta az Északi Barikra édesapját megkeresni. Ez a története a „Visszatérés“ című leg­újabb orosz filmnek, mely egy rendkí­vül tehetséges gyerm­ekszínész beérkezé­sét jelenti a világhírességek sorába. Ezt a tömet a­ nyugati sajtó is hónapokig ünnepelte. ■ * Jidjich« Imre híres operettjéből, a „Csárdáskirály­nő“-ból, mely több mint 30.000-szer ment a szovjet színpadokon, filmet készítettek, a legnagyobb orosz művészek közreműködésével. A film itt van már Budapesten s lehet, hogy a közeli napokban egyik nagy filmszínhá­zunk műsor­ára tűzi * Szína, mesefilm került hozzánk, m­ely emlékeztet Maeterlinck „Kék madár“ című filmjének szépségeire. Ez a film egy uráli népmese modern átdolgozása. Különleges karácsonyi csem­egének szánják a pesti filmszínházai részére. „VIHAROS ALKONYAT“ Bemutató az Urániában A Szövegsport egyik legsikerültebb Hímjét látták 19 én az Uránia díszbemutatóján. Apró részletekben is tökéletes franciás szel­lem, az amerikai filmtechnika bravúros könnyedsége és az orosz nép lelkének egy­szerű kedélye és becsületessége jellemzik a Mmnot, mely Így, ezzel a kü­lönleges szfl keve­rékkel lebilincseli a hozzáértő közönséget. A rendezés pompás i­keitől. A főszereplők, különösen Cserkasjov és Domasova, a tudós és matróz szerepében, mély és életszfj ala­kítással emelkednek magasan az átlag fölé. A film nemcsak egyszerű történet, h­anem a szovjet nép egyik legválságosabb korszaká­nak történelme. A film remek nagy sikere elvitathatatlan. T. 14 A Budapesti Irodalmi és Művészeti Intézet „Fővárosi útmutató“ címen Bu­dapest uccidvak nevét és fekvését tar­talmazó könyvecskét ad ki A könyv minden uccanévhez magyarázatot fűz és röviden elmondja, kik­ azok, akikről az uccákat elnevezték. A Pesti Színház „Lovagiad furs'* utan darabjában nagy sikert arat Ruttkay Éva, akinek » az első felépés«. A jö­vendő egyik nagy ígéretét lát­juk benne. Nyugati László „Nem hagylak el, em­ber ...“ címen adta ki 1940 -ben írt ver­seit, amelyek, nagy része a Népszavában és az „Ujság“-ban jelent meg. Ezek a versek, minthogy igaz költő alkotásai, most is hatnak az olvasóra. A verses­­könyv az „Út“ kiadásában jelent meg. Sárosi Ferenc, a Magyar Színház új engedményez*­, két munkatársával, Hege­dűs Tibor főrendezővel és Szántó Ar­mand dramaturggal megkezdte a színház szervezését. Az új igazgató 21 színész közül 16 színészt átvett, köztük Solti Györgyöt is. Új tagoknak Karádit, Aj­­tayt, Bilic­si­t­ akarja szerződtetni. Mű­vészi programja egyelőre még nincs, csak a vágya van meg: szeretne jó szín­házat csinál­ni. Faragó Szelő, aki valamikor a há­ború előtt a „Reggeli Újság“ munka­társa volt és aki 1989 óta francia földön élt, most a nizzai szociáldemokrata párt­lap, a „Patriot de Nice“ szerkesztője lett. Faragónak különben most két könyve jelent meg franciául. Fővárosi Operettszínház Ovivrtuafénykering CIO Utolsó 7 előadás Az Opera­ház és Nemzeti Színház megnyitása Az Operaház csütörtökön 26-án, Bartók Béla halálának évfordulóján nyítja meg kapuit. A megny­itóelőadáson Bartók három műve kerül bemutatásra. A Nemzeti Színház 27-én, parttokon, Vörösmarty, Csongor és Tündéjével kezdi az évadot. Csongor: Básti Lajos, Tünde: Szörényi Éva. Minden vágyam játszani — de nincs hol Felkerestük Xilfco* Ilona művésznőt budai otthonában. Meglepetten foga­dott bennünket. Megkérdeztük: •— Mi annak az oka, hogy a művész­nőt sehol sem látjuk játszani! Vissza­vonult a színpadtól! Kicsit keserűen mosolyog. — őszintén szólva erre a kérdésre nem igen indok mit válaszolni. Nem játszom, mert­­ nem hívtak sehova. Magára sem értem. Pedig egyetlen vágyam­: játszani, játszani, játszani. Bárhol, mert nekem életszükséglet -s­­színpad. S ha egyetlen pesti­­színigaz­gatónak sem jutok az ecsébe, lemegyek vidékre. — Már meg is tettem volna — foly­tatja —, de ruhatáram az oetroen alatt, csaknem teljesen el­pusztult, vidéki sze­­replésnél viszont ez elengedhetetlen. — Pedig — mosolyog — legalább is remélem — kiváncsi ráza a közönség. Igen, művésznő, mi is azt hisszük. Mi is csodálkozva kérdezzük a szín­igazgatókat: elfeledkeztek Titkon Ho­náról? !­ VASÁRNAPI LEVÉL a színésznő-romantikáról A két nemtel azelőtti pesti mipn­ap elé közös szerkesztőségi konferencia nélkül megegyeztek abban, hogy a s top egyik szenzációja, Habsburg Albrecht főherceg Dél-Amerikába érkezett, mégpedig egy szép magyar színésznő társaságában. A hangsúly nem is Albrechten volt, hanem a kíséretében található hölgyön, aki egy­­részt szép, másrészt magyar, karmat, részt főleg: színésznő. A radikális publi­cisztika hiába porolgatja gyakorta haj­dani Incze Sándornak szellemi nadrágja fenekét, szelleme háborítatlanul él a po­rciókban is. íme, minden lap trofimpán­­táskodott egyet, amikor a délamerikai pletykát szenzációvá dagasztotta. Rejté­lyes magyar színésznő, úgyszólván Phantom Lady! — mint egy amerika, film mondja. Fogalmunk sincs, ki az illető, de, ah, mily érdekes. Ha a délceg herceg kíséretében ugyancsak szép ,de ugyancsak magyar tejcsarnokosnő, fog­­technik­usnő, vagy tornatanárod szelte volna át az óceánt. Albrechtból egy­­hasábos kis hír lett volna- De Albrecht mindig értett a publicityhez, már ak­kor, amikor feleségül vette a parányi kancsal, de roppant szekszepiles to­nyai tanítónőt. S most színésznővel uta­zott Dél-Amerikába, hogy Pesten írja­nak róla. Ism­eri Pestet, a huncuttai Színésznő­­ hozzá ismeretlen, ami jobb, mintha ismernék a művésznő fűmét. Mintha például Feddk Sárival szökött volna... Bevallom, én a színésznő-romantiká­nak ezt a némikép eltúlzott fokát nem kárhoztatom; inkább csak megállapí­tom, hogy a legszélesebb körökben vi­rágzik. Ne nagyképüsködjünk, testél, hanem ismerjük el ország-világ előtt, hogy szeretjük a regényességet és a színházat. S hogy a romantika négy­oldalas lapon is jobban érdekel bennün­ket számos „komoly“ eseménynél Ha valaki e sorokat Buenos A­resben olvassa, adja át kézcsókomat az ismeret­len színésznőnek és írja meg férfi petto­­fordultával, hogy szereti-e a marha­­gulyás-konzervet. Küldenek neki pár szeretetcsomagocskát Szánthó Diner Az egész város a Viharos nagy sikeréről beszélt MAFIRT-SZOVEXPORT FILM alk­o­nyai Uránia film­színház Bemutatta &'£ Medgyaszay Sasínház m JF_TJTC/IVJT Altay-BIUcsi-Bordy-K©!«»«» fi. st

Next