Kossuth Népe, 1946. október-december (2. évfolyam, 146-161. szám)
1946-10-07 / 146. szám
Iráni lázadók csapatai elfoglalták Khaszerun városát Leleplezték a budapesti kábítószerközpontot Az iráni törzsek az olajvidéket fenyegetik »»♦♦•MMMMMMMMMMMM»MMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMM»»M»MMMMMMMM»MMMMMMMMMMMMMMMM»MMMMMMMMMMM» Gyöngyösi külügyminiszter Párizsban nyilatkozott a Kossuth Népe munkatársának Magyarország nemzetközileg rendezett viszonyok közé kerül és visszanyeri szuverenitását — A békekötés után haladéktalanul felvesznek bennünket az Egyesült Nemzetek közé — A békedelegáció bebizonyította, hogy a koalíciós pártok elsősorban magyarok és a magyar nemzet boldogulásán fáradoznak (A Kossuth Képe párizsi tudósítójának telefonjelentése.) A magyar béke érdemi tárgyalása befejeződött feltételeinket megszövegezték és a hátralevő fórumokon már nem fog semmiféle változást szenvedni. Politikusaink, miközben nyugodt lelkiismerettel tekintenek vissza a nehéz, küzdelmes hetekre, „félszemmel“ már a jövőt figyelik. Hogyan látja a magyar békedelegáció vezetője, Gyöngyösi János külügyminiszter a történteket, mit vár a közvetlen jövőtől. — Milyen hangulatot tapasztalt miniszter úr Magyarország iránt? — kérdezzük. — Magyarország képviselőit a konferencián, ha nem is ellenséges, de ijesztően fagyos légkör fogadta. Azt hiszem, fölösleges boncolgatni ennek okait; elég rámutatni arra, hogy immár két világháborúban foglaltunk helyet a legyőzöttek oldalán. Amellett ebben a háborúban Hitlerek oldalán állottunk, súlyos erkölcsi megbélyegzést is jelentett. Mi nagyon jól tudjuk, hogy ehhez a magyar népnek semmi köze nem volt, ezt azonban nehéz bizonyítani a világ előtt, annál inkább, mert mindegyik legyőzött, állam kormánya hasonló érvre hivatkozik. Mégis a tárgyalások során örömmel tapasztaltuk, hogy ez a fagyos hangulat fokról-fokra felengedett. Először részvét, később megértés és a belátás hatott közre, hogy a hangulat velünk szemben megváltozott A régi bűnös Magyarország helyett mindinkább az új demokratikus Magyarország fogalma került előtérbe és a magyar nép, amelynek a háború befejezése óta elért politikai és gazdasági eredményei mindenütt elismerést és tiszteletet keltettek. — Miben mutatkozott meg ez 3 .változást — Úgy a politikusok, mint az újságírók sok és értékes barátot szereztek Magyarországnak a világ minden részébe. Ma még nincs itt az ideje, hogy ezeknek a barátoknak a nevét nyilvánosságra hozzuk és velük szemben a nemzet háláját és elismerését kimutassuk, de meggyőződésem, hogy talán a közeljövőben a világ legkülönbözőbb részeiben és a világ különféle sajtóorgánumaiban fel fog tűnni egy-egy baráti hang, ismertetés, segítő kéz vagy kiállás mellettünk, ami mind annak a sok beszélgetésnek, itt szövődött személyi kapcsolatnak az eredménye, melyek ezen a világkonferencián legtöbbször a nyilvánosság kizárásával jöttek létre. Kérdésünkre a külügyminiszter a béke kihatásairól is beszélt. — A béke — mondja — amelyet elértünk, súlyos és nehéz. Jobban, észszerűen nem is számolhattunk, nemzetközi helyzetünk és megítélésünk szempontjából, azonban a párizsi tárgyalások felbecsülhetetlen értékűek. A tanácskozásokat úgy kell tekintenünk, mint a békealkotás jelentős fázisát, de a végleges döntés és a béke aláírása csak a külügyminiszterek összeülése után történik. Ha ez bekövetkezik, külpolitikailag annyit jelent, hogy Magyarország nemzetközileg rendezett viszonyok közé került, visszanyerte a szuverenitását. Bizonyosra vesszük azt is, hogy a békekötés után haladéktalanul felvesznek bennünket az Egyesült Nemzetek tagjai közé. Ezzel az a megkülönböztetés, ami eddig vesztes és győztes között fennállott, megszűnik. Mint egyenrangú felek leszünk az UNO tagjai és kapjuk meg azt a lehetőséget, hogy problémáinkat besoroljuk az egész világ problémái közé. Végül az otthonikilátások felől kérdezték meg Gyöngyösi Jánost — Belpolitikailag Párizs visszhangjaként jótékony hatást várok a koalícióra. A békedelegáció mankója fényes tanújelét adta annak, hogy a koalíciós pártok ideológiai ellentétektől függetlenül, valamennyien, elsősorban magyarok és a magyar nemzet boldogulásán fáradoznak. Ezz al gondolatai a nemzeti összefogás gondolatát kell érvényre juttatni belpolitikai téren is. Ez annál könnyebb feladat mert megítélésem szerint a demokratikus pártok és a valóban demokratikus erők között a közeljövő politikai és gazdasági célkitűzései tekintetében nincsenek komoly ellentétek. K. Gy. : Véglegesen elfogadták a magyar békeszerződés katonai záradékát Párizs, október 6. i szerződés katonai záradékait. A Bul- ... . ... .. . . ’ sgáriára vonatkozó jelentést vasár-A katonai bizottság véglegesen nap terjesztik a bizottság elé. Ez elfogadta a magyar és a finn béke-1 lesz a bizottság utolsó ülése. („MTI) A magyar külügyminiszter tiltakozólevelet intézett a békeértekezlet elnökéhez Párizs, október 6. Az MTI diplomáciai külön tudósítójának értesítése szerint Györgyös B. János külügyminiszter levelet intézett a békeértekezlet elnökéhez, amelyben tiltakozik, hogy a magyar békeszerződéstervezet gazdasági cikkelyeinek tárgyalásánál a magyar delegációt meg sem hallgatták és a magyar küldöttség észrevételeit figyelmen kívül hagyták. Györgyösi külügyminiszter egyébként a jugoszláv békebizottság viszonzásaképpen szombaton délben a párizsi magyar követségen vendégül látta a jugoszláv békeküldöttséget. A magyar területi és politikai bizottság utolsó ülése A magyar területi és politikai bizottság soporbaton délután tartotta utólag sorrendben huszadik ülését. Sztanicovics elnök köszönetet mondott az előadóknak és bejelentette, hogy a bizottság befejezte munkásságát A párizsi rádió október 6-i ünnepsége Párizs, október 6. A párizsi rádió október 5-ának előestéjét a 13 aradi vértanú emlékének szentelte. A magyar Himnusz elhangzása utáán Gyöngyösi János külügyminiszter mondott emlékbeszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy a szabadságharc nem csupán a császári önkény elleni — mondotta Gyöngyösi —, de a magyar nép uralmáért ls folyt Ezt a népuralmat azonban csak 144—45 váltotta valóm. Utána Saavogoat Aurél emlékezett meg október etsig jelentségére.