Kossuth Népe, 1947. január-március (3. évfolyam, 1-17. szám)

1947-01-27 / 6. szám

Alpróféták, titkos szekták,politikai szélhámosok Németországban Berlin lakosságának negyven százaléka még mindig bunkerban lakik Húszmillió német kivándorlásér­a van szükség Milyen békét kap Németország, hogyan oldják meg a szövetségesek a moszkvai konferencián a német kérdést? Munkatársunknak alkalma volt beszélni egy szomszédos állam diplomáciai testületének Budapes­ten átutazó tagjával, aki hosszabb ideig mint politikai megfigyelő tartózkodott Németországban és ér­dekes képekben számol be tapasz­talatairól. Vezeklés egy vasúti kocsiban Utazás Németországban 1947-ben. Bizonytalan menetrend, a vonatok órákhosszat vesztegelnek valami­lyen behavazott épületrom előtt, amelyet egykor állomásnak nevez­tek, s ahol azelőtt legfeljebb ha né­hány percet várakoztak. Az ü­veg­­nélkü­li, bedeszkázott ablakú, fűtet­­len és koromsötét vagonokban, ko­csinként legkevesebb száz ember kínlódik összepréselve a padlón, vagy a hátizsákján ülve, mert a padokat már régen eltüzelték. Ki utazik és miért ilyen körülmények között? Legnagyobbrészt batyuzó városiak. Az éhség kényszeríti őket arra, hogy napokon keresztül vergőd­jenek néhány kiló káposztáért vagy répáért, amit valamilyen vidéki ismerősük helyezett ki­látásba. Zsiradék vagy húsból álló zsák­mányról álmodni sem mernek_ Be­széltem egy hamburgi szenátorral, aki nyolc esztendőt töltött koncentrá­ciós táborban, most a nővéréhez uta­zik a bodeni tó mellé harminc kiló burgonyáért. Négy riadót fog döcréri,­ ezért a pótadagért. Vannak, akik már drága kincsekkel utaznak haza boldogan. Egy öreg asszony falvas almát harapdál s szomszédai gyilko­sán Irigy tekintetekkel kísérik a vi­tamindús lakomát. Egy Bácskának csurog a nyála, olyan vágyakozva nézi a falatozást. Megsajnálom és megkínálom egy szelet sajnos ke­nyérrel. Úgy falja, mint az éhes kutya, s mikor végzett, megelégedett mosoly kíséretében fejezi ki örömét jó berlini diiale­ktusban. ..Jött sei Pa­rk^ Nur hab ick ^Kalor’en für 8 Tac­e Gefressen...“ f’N­'-oIc nan­avHó kalóriát faltam hála Istennek ! Mág nem i'ko,oVittervs, de már kalóriák­ban gondolkozik. — batyuzókon kí­vül van még egy másk utasfajba. A ki'lországokból visszateleptet­­tek, fogságból hazatértek. Hbom­bázott hontalanok, akik rokonok, barátok, ismerősök, bajhét, vagy munka után kutatva csavarog­nak az övezetek között, keresztiál­ka­rl az egykori horogke­­resztis birodalomban, a jó szerencsé­ben bizakodva... Az élelmezés mellett a lakáshiány a legnehezebben megoldható pro­bléma a német fővárosban. Berlin népessége a háború előírta négy és fél millióról három egy negyed mil­lióra csökkent, ennek ellenére a la­kosság negyven százaléka még min­dég a rom­iházak bunkereiben tanyá­zik és van akire bunker se­m jut. 1800 hajléktalan család a múlt hónapban rohammal elfoglalta a Spree folyón veszteglő megrongált üres uszályo­kat és azokon rendezkedett be. A Spree befagyott, de ez nem zavarja az uszályba­jók lakóit, akik a jég­táblákra fektetett deszkadarabokon vagy rögtönzött primitív drótkötél­­pályán keresztül közlekednek a parttal. A szociális összeomlás, a nyo­mor és a pillanatnyilag kilátásta­lannak látszó helyzet a túlzásokra hajlamos németségnek azon réte­geit, amelyek kialakult világszem­lélet hiányában nem tudnak eliga­zodni a nagy zűrzavarban, álpróféták követőivé és titkos szekták tagjaivá teszi. Berlinnek majdnem minden negyedében szakállas és mezítlábas próféták terjesztik világmegváltó hóbortos tanaikat — mert a néme­tek, úgy látszik, görcsösen ragasz­kodnak ahhoz, hogy ők fogják megváltani a világot — és majd­nem minden utcában találunk egy titkos szektát, amely vezeklést, bűnbánást a mai körülmények kö­zött nem is nehezen megvalósítható aszkéta életmódot vagy új harcot hirdet. A reménytelen kispolgárok ártatlan önámításánál veszedelme­sebb a politikai szélhámosok feltűnése, akik szintén termékeny talajra találnak most bizonyos ré­tegekben. 1600 hajléktalan család i­s lakik Berlinben a Spree folyóba befagyott uszályokon Berlin... Romok, amelyeket öt­ven éven belül nem lehet felégíteni, az 1550 kalóri­­s fejadagból állandóan éhes emberek, dühöngő feketepiac, sikerek, vetkőztetők, gyermekprosti­túció és ijesztően emelkedő bűnözés,1 arány­szám. A budapest alvilág ártatlan gyermekkert a berlinihez képest, ahol besötétedés után csak „con­­voyokba"­ verődve mernek közle­kedni a békés polgárok. Ma, vasárnap este fél 8 órakor a Zeneakadémia nagytermében Ezt tudtuk mi! Fényes­ Kapitány jazz-estje 14 attrakció. Kísér Martini Lajos, Sz­éel-Új Stúdió rendezés. Nyolcvanöt billió kalória és tömeg­­kívánt óriás Azoknak a náciknak, akik az összeomlás tanulságait még nem tudták helyesen értékelni, viszont értelmesebbek ahhoz, hogy álprófé­ták hívei és szektariánusok legye­nek, Rudolf Pampen­ien, a háború utáni Németország ismert közgaz­dásza az ideológiai vezérlik. Pam­­perb­en egy legutóbb m­egjelent és nagy feltűnést keltett programot adó füzetében arról ír, hogy Németországnak a békekötés után valószínűleg 68 millió la­kosa lesz, területe pedig a szövetségesek ed­dig ismert szándékai szerint 380.000 négyzetkilométer. Száznyolc­­van ember esik majd egy négyzet­­kiloméerre s így Európa legsűrűb­ben lakott országa lesz. Ennek a tömegnek évi 85 billió kalóriára van szük­sége, hogy emberileg táplálkozzék, vi­szont, ha a rendelkezésre álló ter­mőföldet a legmodernebb belterjes gazdálkodással művelik is és ga­bona helyett a kiadósabb olajtar­talmú növényeket, burgonyát, cu­korrépát és gyümölcsöt termelnek — a maximális eredmény évi 15 billió kalória lehet. 40 billió kalória tartalmú élelmi­szert tehát behozatallal kell pótolni, aminek megvásárlásához viszont ipari termelés és export szükséges. A földművelés belterjessé tétele és teljes modernizálása, az adott körül­mények között míg csak évek múlva lehetséges, a jelentős német export időpontja telj­esen bizonytalan, ma tehát még a negyven billió kalcitás élelmiszer deficit is csak hiú álom. Mi lehet ezek szrint a megoldás? — kérdi a népszerű közgazdász és azon­nal válaszol is a kérdésre — a kivándorlás. Pomperb­en 20 millió német leg­sürgősebb kivándorlását indítvá­nyozza, mert részükre nincs hely és élelem az országban. Kivándorlási lehetőségnek Ausztráliát, Guyannát és Dél-Amerikát jelöli meg, ameny­­nyiben a­­szövetségesek ezeket a terveket támogatnák. Pamperbien programja most nagyon népszerű, és bárha röpirata első pillanatban minden szenvedélytől mentesnek és tárgyilagos ok­ozitésűnek látszik -­­komolyabban vizsgálva —, nem ne­héz megállapítani, hogy veszélye­sebb a szélhámos Loritz, vagy a szakállas próféták tanainál, mert amit hirdet, nem más, mint a „Volk ohne Raum“ ezúttal­ mártír jelmezbe öltöztetett teó­riája, amelynek jegyében a ho­rogkeresztes Xerxes hadai már egyszer megindultak, hogy rabszolgává tegyék Európa összes népeit. A régi dal most újra, vagy még mindig kísért. A németek nem tudnak megváltozni, lehet, ta­lán mégis a franciáknak van iga­zuk és régen porladó tigrisüknek, Clemenceaunak, aki már Pamperbien úr előtt megállapította, hogy húsz millió némettel több van, mint ket­ Németország radikálisabb nácitlanítását ajánlja a Nemzetközi Bizottság Az európai kérdések tanulmányo­zására kiküldött Nemzetközi Bizott­sáár, amelyben képviselve van Nagy Britannia, Franciaország, Belgiam Dánia és Hollandia, jelentést add ki a németországi állapotokról. jelentés rámutat arra hogy a né­metországi brit, francia és ameri­kai övezetekben, valamint Berlin­ben földalatti mozgalom indult amely határozott politikát követ Ezzel egyidejűleg a külföldi nacio­nalista és nemzetiszocialista szerve­zetek Argentínában, Dél-Afrikában, ■Svédországban és Svájcban még mindig tevékenyek és sikerült el­rejteniük a külföldön lévő német vagyont A bizottság jelentéséből az derül ki, hogy Nagy Britannia is szüksé­gesnek tartja a­ár Német­or­szágnak teljes váditlan­dását, amely nélkül lehetetlens­ég volna a tartós béke szilárd alapjainak megteremtése, már­pedig az Egyesült Nemzetek népeinek ez a legfőbb gondja. GYORS ";".­ ."... PÁRISI FOTO Vasárnap délelőtt jelenti NEW YORK: Jac­son amerikai felvádló New Tor­tóban járá a TMbai­.Hatóság előtt előadásit tartott a nurn­ bergji par­tai Mi'issS.gwi.ról és elh­írem kö­­zölte, hogy egyes nimet háborús febilnrco­k fellajáni lottáik taoúvallomásaikat vánlottár­­sa­ik ellen. Az amerikai h­áló jelenti, hogy az ocel­­lpril rrin­ol.vneok szülőszervezete és az U­ni­­ted Steel Corpor.-rion közötti tá­rgyalsok eredményesen vérnződtfft. MOST­CVA: A ScoTtdt Földrajzi Társulat fennállási. sok­szadik évfordulót« alkalmából lenmh­­arabban megnyílt « földrajztudósok orszá­­gos Ülést. PAFTZS: OLaszország a lomkinni Daily Mai­l j­elepe­té­se sz­erint, $77.000 nvafrikást exportál, az országbam uralkodó m­ak­ kanóik­ül hóig m­iatt. LONDON: Egy londoni cég most olyan rádiókészülé­ket gyárt, ami alig nagyobb, mint egy ci­garettatárca. Az Egyesült Nemzetek élelmezési és gaz­dasági szervezetének előkészítő bizottága tanulmányozta a vil­ág élelmiszerkészletei­­nek állapotát és világtartalékot létesít a n­ehízség enyhítésére. Montgomery tábornagy a santhursti kato­nai akadémián beszámolt moszkvai látóh­a­­tá­sáról. Hollandia négyzetkilométernyi terü­letet követel Németországtól a német határ mentén Amerikai kalóra­ hatóságok az amerikai övezetben elfogták a prágai gettó parancs­­nokát és kiadták Csehszlovákiának. Az .­xis* tikivállífasác.! párt igazodó kizto­­­ná­ga a páirt Mikit lelőtte !Aneík de Gasper kiél t­'tt látogatása után elhatározta, hogy d’c*h vesz T'm.t a torrr árnyban A Pápai Z’eU'eművésészeti­ Főiskola va­sénap délután P’p.gysziabáfjú egyibázz-cmcli ha­n.gver­­sfh.yt ren­dsa XV. Retikedek pápa. haldSáruajk Jvik évfordulója alkalmibból. MJT.AVO: —ns: —a —-1— * A milánói „Il Popolo*“ szerint az olaszor­szági lakásínség enyhítésére legalább négy­millió lakásra volna szükség. BELGRÁD: A belgrádi rádió telepítése szerint D61-Szarbié­ban havaztik, a­z Adrián pedig hóra dühöng és elísik az eső. A ha­la­­dóé'dny gyár ve­z­e­tősége beszün­­tett­e a mu­nkát az­zal az indolkodássa­l, hogy eltávozn­ak. A pT­ntpkáse-jáig pont akarja el­hagyni a gyárat, mert attól tart, h­o­gy a gyár boltonidőzlését Olasszorszságiba akarják szak­liftán­ni. KAIRÓ: A kairói nagykövetség nyilatkozott, hogy a brit és egyiptomi kormány között a Szu­dán­ kérdésben folytatott tárgyalások igen kényes szakaszhoz jutottak, azonban Lon­donban még nem adták fel a reményt, hogy a megegyezés lehetséges. Jitgi!­i lóri Sinn VIVIEN LEIGH | LAURENCE I OLIVIER I WI S lliíii (London-film) |||1 M­mí|

Next