Közérdekű Levelek, 1923 (2. évfolyam, 17-38. levél)

1923-01-01 / 17. levél

Budapest, 1923. január 1. Főposta, 95 sz. postafiók KÖZÉRDEKŰ LEVELEK MEGJELENIK HAVONKINT KÉTSZER ----------. , ....—• .■ .m XVII. LEVÉL. 1319 * T? Vörös karácsony. Eddig csak fehér és fekete karácsonyt ismertü­nk, amint hóval volt a föld borítva vagy nem. A kommunisták megismertettek bennünket a vörös karácsony fogalmával. Ugyanazon a napon, amelyen az ő aknamunkájuk folytán elvesztett terü­letekről kiüldözött hazánkfiai és velük együtt Budapest igazi magyarjai hazánk területi épségének visszaállítása érdekében gyüléseztek — nyitott meg a szociáldemokrata­kommunista párt országos kongresszusa. A gyűlölet apostolai a szeretet vallásának megtestesítője, Jézus Krisztus szüle­tésének napját választották ki, hogy ünneprontó vigyorgásukkal juttassák eszünkbe Krisztus megcsúfoltatását. A kongresszust a m­agyar dolgozó pép demokratikus parlamentjének nevezi a vörösök hivatalos lapja. Kommunista tolvajnyelvből magyarra fordítva ez a kongresszus a magyar dolgozó pépen élősködő kommunisták szovjetje volt. A kongresszus demokratikusságára jellemző, hogy „az ajtóban mindenkit szigorúan igazoltattak — úgy, hogy csak jeggyel és csak a „valóban odavalók" juthattak be a terembe.“ Odavalók voltak, de nem voltak a becsületes munkások képviselői, mert ,,csupa kemény, öntudatos proletár, a munkásmozgalom felszabadító harcainak vezetői, katonái “ „De eljöttek a kiküldöttek is, a 11. internacionálé kül­­földi képviselői is. 1. A vezérkommunisták beszédei. Beyer Károly nagyméltóságú elvtárs úr, a kongresszus vezető elnöke, megnyitó beszédében a bolseviki és szociáldemokrata kommunisták érzésközösségét ilyetén állapította meg: „Sokan hiányzanak közülünk — sokan a börtönben senyvednek — egész sereg elvtársunk a zalaegerszegi internáló tábor szöges drótjai közül küldi hozzánk együtt­érzését. Szívünk minden keserűsége és fájdalma azoké, akiket az ellenforradalom gyilkolt le sorainkból.“ Peyer Károly előadói beszédében vádolja a kormányt, hogy „a szocialista mozgalmat a fővárosra és néhány ipari helyre akarja korlátozni és ügyel, nehogy a mozgalom kiterjedjen a szellemi munkásokra is.“ A kormánynak nézetünk szerint csak egy politikája lehet, nem korlátozni a kommunizmust, de mindenütt teljesen megsemmisíteni. Úgy látszik Peyer erről meg van győződve, mert egyenesen meg­fenyegeti az országot: „ha jönnek az üldözések, mirulexiki tegye meg kötelességét. -----------------------------.— - « ~

Next