Közgazdaság, 1946. július-december (1. évfolyam, 1-24. szám)

1946-07-21 / 1. szám

':1 'mim 1. L.t­­­tol Am KÖZGAZDASÁG GAZDASÁGI D­E­M­O­K­R­Á­C­I­A H­E­T­I­L­A­P­J­A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: FARAGÓ* LÁSZLÓ* FARKAS FERENC, MAJOR RÓBERT, MARKOS GYÖRGY I. évfolyam, 1. szám Ára 2.000.000 adópengő m 1946 július 21 Stabil pénz és politikai kibontakozás E lap első és legfontosabb parancsa az őszinteség. Őszinteség nemcsak annyit jelent, hogy nem szabad akármiféle politikai vagy gazdasági érdek nevében nem igazat írni, hanem azt is, hogy nem szabad semmit, ami igaz, elhallgatni. Nem hallgathatjuk el tehát azt sem, hogy a magyar demokratikus beren­dezkedésnek kétirányú súlyos nehézségei vannak: gazdaságiak és politikaiak egyaránt. A gazdasági nehézségek legjellegzete­sebb kifejezője az infláció. És itt infláció alatt nemcsak a pénz-áru egyensúly meg­bomlását, illetve az államháztartás krónikus deficitjét értjük, hanem a gazdasági élet zavarának minden jelenségét, amely legpreg­­nánsabban az inflációban jut kifejezésre. A politikai nehézségeket kissé leegysze­rűsítve úgy próbálnék összefoglalni, hogy az államvezetés tudatosan demokratikus felső rétege és a részben tudatosan, részben ösz­tönösen demokratikus ipari és mezőgazda­­sági proletariátus között egy antidemokra­tikus, ellenforradalmi középréteg foglal he­lyet, amelynek Világszemlélete a társadalmi hajszálcsövesség törvényénél fogva a veze­tés rétege felé ugyanúgy elterjed, mint amennyire lefelé is szivárod a bérért dol­gozók és az önálló paraszti tömegek felé. Ez a jelenség akkor is megvolna, ha gazdasági tekintetben a legkiegyensúlyozot­tabban élne az ország, de különösen megvan akkor, amikor a gazdasági zűrzavar melletti jogos elégedetlenség minden ódiumát jogo­sulatlanul a jelenleg kormányzó rendszer­nek kell viselnie és az ellenforradalmi köz­tudat előtt nemcsak amnesztiát kaptak, de meg is dicsőültek azok, akiknek vetése ezt az aratást hozta. Ha tehát a szilárd pénz politikai kiha­tásait le akarjuk mérni, nagyjából a követ­kező értékelésre jutunk. A stabil pénz nem szünteti meg azt a tényt, hogy a magyar osztályok és tömegek nácizált része kicsú­szott a hatalomból és hogy ennélfogva ezt a hatalmat vissza akarja szerezni. Nem szün­teti meg azt sem, hogy az úgynevezett közép­­osztály (csakúgy, mint a proletariátus, amelyre vonatkozólag azonban ennek a kö­zéposztálynak nincs észrevétele) az infláció következtében elszegényedett és hogy az előreláthatóan és szükségszerűen alacsony közalkalmazotti fizetések és szabadpályabeli keresetek ezt az elszegényedési folyamatot nemcsak nem fordítják vissza, de egyelőre aligha is állítják meg. Hatalmi és gazdasági ok­ tehát bősé­gesen marad az ellenforradalmi szellem további ébrentartására.­­ Mégis, azt kell mondanunk­, hogy a gaz­dasági zűrzavar megszűntével az okok száma m­egkevesbedik, még­pedig nem is lényegtele­nül. Ha a forint bebizonyítja — aminthogy be kell bizonyítania — hogy rajta számok­ban körvonalazható állami költségvetés épül, ha a közellátás eddigi igen mérsékelt aktivi­tása helyébe a magyar bürokrácia múltját meghazudtoló kifogástalan elosztó szervezet lép, ha sikerül az árszint egy­séges, egészsé­ges és állandó kialakítása és ha a munkás­osztály vállalja az óhatatlan nélkülözésnek az 50 százalékos reálbérszintben jelentkező ésszerű alsó határát, akkor egyszeriben sok minden elrendeződik itt belül az országban. Talán az is lehetséges lesz, ... hogy bizo­nyos— tőkés társadalmi rendben ellenőrizhe­tetlen — alapelvek visszakapják polgárjogu­kat. Ilyen alapelv az is, hogy vállalkozni annyit jelent, mint kockáztatni. Ilyen alap­­elv az is, hogy ott, ahol a munkás a magán­­gazdaságban dolgozik, segítségül hívhatja az államot abban az irányban, hogy védje meg munkáltatója gazdasági diktatúrája el­len, de nem azért, hogy rajta keresztül védje meg munkáltatóját a rossz termelési,-­­vagy beruházási politika következményeivel szem­ben. “ ' ' ' : A stabilizáció, mint ez a néhány példa mutatja, nemcsak a pengő értékállandóságát, hanem, ami ennél talán jóval több, a szférák elhatárolását is jelenti. Ez pedig a gazdasági élet területéről óhatatlanul, de egyben kívá­natosan is áthat a politika területére. Nagyobb rend és nagyobb áttekinthetőség lesz körü­löttük. Tisztázódnak az érdekek és ezen ke­resztül tisztázódnak a frontok is. Az állam minden ködösítő melllékkörülményektől men­tesen dönthet gazdasági irányának alapvető kérdéseiben és a számok sorától megzavart agyú emberek a reális pénz behozatalával visszakaphatják — bár nem szükségszerű, hogy visszakapják — józan mérlegelőképes­ségüket. Ezen felül, és ezt is jegyezzük jól meg, minden rendszer azzal szerezhet igazi híve­ket, ha sikerei vannak. A magyar berendez­­kedés sikerei eddig formai-politikai téren mozogtak. A demokrácia tömegbázisának ki­­szélesítése eddig igen mérsékelt, az átnevelés pedagógiai részének alig látjuk nyomát. A sikerek: a koalíció, a tiszta­­választás, a köz­­társasági államforma — a háborús bűnösstke kis töredékének megbüntetése. Ismételjük: vétek volna ezek kisebbítése, de véteknél is­ rosszabb: a hiba túlbecsülése. Most megy a játék az első nagy gazdasági sikerért, az ön­erőből stabilizálandó magyar pénzért. Ha ez sikerül, több sikerül, mint amennyi az ellenforradalomnak hasonlíthatatlanul köny­­nyebb körülmények között 1924-ben. És ez lesz talán az első olyan eredmény, amely előtt a pártütő ellenforradalmároknak is el kell halgatniuk. Ha pedig kénytelenek akárcsak valami­ben is valamit elismerni, rendszerünk ja­vára írni, már önmagukat erőtlenítik. Az ő gyengülésük pedig a mi elfogy aza­pod­ásunk és meghajlásuk a mi részleges győzelmünk­. Nyilván szívük ellenére ismerik majd el a sikert. Nyilván nem takarékoskodnak majd a lélektanilag nem közömbös suttogó propa­gandával. Ennek­ ellenére, a stabil pénz si­kere olyan győzelme lesz a magyar demo­kráciának, amelyből egy egészségesebb és egységesebb politika lehetőségei bontakoz­hatnak ki. ft l ^ in • I ' » ^ x^yy/T STABILIZÁCIÓS SZÁM A stabilizáció előtt Major Róbert Markos György Az ipari termelés Barsy Gyula A­z adópengő-infláció Zetovich László 11 f 11 ■ ■ ■■ ■' ■■ —­Stabilizációs bankproblémák Káldor György A stabilizáció külpolitikája Molnár Albert A külkereskedelem kilátásai Dollárinfláció előtt?! Bel- és külföldi gazdasági hírek Új őrségváltás Bírósági döntések Gazdasági Jelzőtábla Legújabb rendeletek

Next