Közgazdasági Értesítő, 1929. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-03 / 1. szám
51062 XXIV. évfolyam. 1. szám 1929 január 3. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket kizárólag a kiadóhivatal fogad el. - ^ -----------— § mnH m ------. _ KuZgMasilui J&XESHU A M.KIR.KERESKEDELEMÜGYI MINISZTÉRiUMIS*' KERESKEDELMI ÉS IPARI KÖZLÖNYE KIADJA A MAGY. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISZTÉRIUM Előfizetési díj: Szerkesztőség: , , J Kiadóhivatal: , 1 évre ..............................40 pengő II. KER., LÁNCHÍD-UTCA 1-3. SZÁM. J/. . .........................22 „ V. KER., SZIGET-UTCA 26. SZÁM. TELEFON: AUT. 535—30. 1 hóra . !!!!!’’’' 4 ’ TELEFON: LIPÓT 986—14. Példányonként 1 pengő. Kivitelünk megszervezése. Irta: Herrmann Miksa m. kir. kereskedelemügyi miniszter. Az exportlehetőségek kiszélesítése ma a legfontosabb feladata a kormány gazdasági politikájának. Reá kell mutatnom azonban arra, hogy, különösen ami a mezőgazdasági exportot illeti, nagy akadályokkal kell megküzdenünk, egyrészt az európai államok autarkiája, önellátásra való törekvése miatt, másrészt abból az okból, mert Európa nagy iparos államai élelmicikkeiket és nyersanyagszükségletüket mindinkább a tengerentúli országokból igyekeznek beszerezni, ami az európai agrárországok helyzetét mindjobban megnehezíti. Ily körülmények között a kormány figyelmét fokozott mértékben az ipari ex-sportkérdések kötik le. Az önálló magyar vámpolitika nálunk egy az iparágak jelentékeny megerősödésére vezetett,így az ipari export megszervezése mindinkább szerűbbé válik. A kormány előtt fekvő tervezet, amelynek még egyes részletkérdései letárgyalásra várnak, akként óhajtja megoldani a kérdést, hogy a kereskedelemügyi kormány az ipari export megszervezését egy részvénytársaságra bízná, amely részvénytársaság állami támogatásban részesülne. A „Magyar Külkereskedelmi Intézet" azonban nem foglalkoznék üzletkötéssel, hanem kizárólag csak az exportüzletek közvetítésével. Az intézet a főbb külföldi piacokon ügynököket, levelezőket, sőt a különösen fontos helyeken külön kiküldött tisztviselőt is tartana s ez a széles körben kiépített igen mozgékony hírszerzőhálózat volna hivatva azonnal tájékoztatni a központot minden felmerülő kiviteli lehetőségről, valamint arról is, hogy a külföldi közszállításoknál esetről-esetre nyílik-e lehetőség a magyar ipar résztvételére. Az intézet külkereskedelmi hírszolgálatának ellátásába minden valószínűség szerint bevonatik a budapesti kereskedelmi kamara jól bevált hírszolgálata, amely a külföldi exportpiacokról már eddig is állandóan tájékoztatta a magyar kereskedelmet. Felmerül már most az a kérdés, miért van szükség a földművelésügyi minisztérium kebelében működő exporthivatal mellett arra, hogy az ipari export megszervezése ettől a szervezettől különálló intézményre, a külkereskedelmi intézetre bízassák. A magyarázat az, hogy az ipari export megszervezése nálunk egészen speciális feladata annak az intézménynek, amely e feladat elvégzésére hivatott, sok tekintetben igen eltérő kérdéseket kell megoldania és más természetű nehézségekkel kell megküzdenie, mint amily nehézségek felmerülnek az ország mezőgazda^■ÉjgKportjánál. Az új intézmény életrehivása fővált szükségessé, mert iparunknak eddig efsigigondot okozott a belső piac megszervezése termelést a belföldi fogyasztás kivánal.|^B®a'fmmazzák és sok időbe és fáradságba keszemélyzetnek, valamint a tanult ^ JÉKijplisjáraik beállításával kapcsolatos nehézségek 'J^&kiízdé^^Ezek szerint igen sok teljesítőképes ipar- Szallafcsfunk számára a kiviteli üzlet egészen uj terrénumot jelent. A legtöbb ily vállalatnak nincs külön szervezete, sőt még külön vezetője sem az exportüzlet tanulmányozására és lebonyolítására, hanem mindezek a súlyos gondok azok vállára nehezednek, akik a belső piac lehetőségeinek felkutatásával, sőt sok esetben magával a műszaki irányítással is el vannak foglalva. Világos, hogy ily körülmények között jelentékeny eredmények az exportüzlet terén csak úgy várhatók, ha e téren ipari vállalatainkat oly organizáció támogatja, amelynek a kiviteli lehetőségek állandó felderítése, az exporttal összefüggő hitelviszonyok és tarifakérdések tanulmányozása, végeredményben pedig az export egyetemes megszervezése a kizárólagos feladata. Ma a magyar kivitel jelentősége a háború előtti viszonyokhoz mér