Nemzetgazdasági Szemle – 1883.

1. szám - Heltai Ferenc: Az ipartörvény revisiója

NEMZETGAZDASÁGI SZEMLE VII. ÉVFOLYAM. 1883. J A N l T A K. X. FÜZET. AZ IPARTÖRVÉNY REVISIÓJA. Három közlemény. I. 1. A modern iparjog kifejlődése. Irta : HELTAI FEEENCZ. A polgárosodás kezdetén az iparjog azonos a munkajoggal, a mely egyaránt megillet minden szabad embert; a rabszolga jog­talan, vele ura korlátlanul rendelkezik. Az állam ezen korban nem avatkozik a polgárok magán tevékenységébe, a melynek határait és módját minden szabad egyén maga szabja meg, Az ó-kor klassikus államaiban a polgárság jogositványa magában foglalt minden ma­gánjogot, igy a munka szabad jogát is. Az ipari muükát e korban legnagyobbrészt a rabszolgák végzik, ugy a mint azt az úr előirja; szabad munkások, a szó mai értelmében, alig vannak. A középkori german-frank államokban is a szabad munkajog volt az uralkodó, a mennyiben az összefért a rabszolgasággal és a jobbágysággal. A szabad ember bármely foglalkozást űzhetett, minden megszorítás nélkül; az uri hatalomnak alávetett egyén természetesen csak azt, a mit ura megengedett. Ezen kezdetleges korszakban az ipar nem birt semmi jelentőséggel, mert minden család vagy udvar maga fö­dözte szükségletének legnagyobb részét; külön iparos osztály nincs. A fejedelmek, nagyobb urak és kolostorok udvarán majd minden mesterséget értő jobbágyok voltak letelepitve, a kik eleinte kizáró­lag urok részére dolgoztak, majd bizonyos szolgáltatásért szabadal­mat nyervén, mások számára is. A külön iparos osztály alakulása a városok keletkezésével egy időbe esik; a városok keletkezése pedig Közép-Európában szorosan összefügg ezen nagyobb uri udvarokkal. A városok urai saját érde­Nemzet^azd. Szemle. 1883. VII. évf. I. füzet. 1

Next

/
Thumbnails
Contents