Közjegyzők Közlönye, 2000 (4/47. évfolyam)

2000 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Györgyi Kálmán: A szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni fellépés jogi lehetőségei a Magyar Köztársaságban

Közjegyzők Közlönye A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL A szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni fellépés jogi lehetőségei a Magyar Köztársaságban (Előadás a XI. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon) Az elmúlt időszakban a hazai és nemzetközi közvéleményt ismétel­ten foglalkoztatták a szervezett bűnözéssel összefüggő események. A sajtóban megszokottá váltak az olyan bűnügyi tudósítások, ame­lyekről tudható, vagy sejthető, hogy a szervezett bűnözés áll a hátte­rében. Az európai integrációs folyamattal kapcsolatban a szervezett bűnözéssel szembeni hatékony fellépés igénye felértékelődött, elég ha az Európai Tanács ez év október 15-én és 16-án Tamperében tar­tott ülésére gondolunk. Az idei év fontos nemzetközi tudományos eseménye volt a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság XVI. Kongresszu­sa, amelyet Budapesten rendeztek meg, és amely a szervezett bűnö­zés elleni küzdelem anyagi büntetőjogi, eljárásjogi, valamint nem­zetközi büntetőjogi problematikájával foglalkozott annak érdekében, hogy­ áttekintse a világ országaiban végbement jogfejlődést, és aján­lásokkal fordulhasson a nemzetközi szervezetekhez és a nemzeti törvényhozókhoz. Kérem, bocsássák meg azt nekem, ha ennek a szerteágazó problematikának csak néhány vonatkozásáról szólok. A bűnözés Magyarországon Az itt jelenlévő nemzetközi közönségre is figyelemmel, engedjék meg, hogy néhány szóban jellemezzem a magyarországi bűnözést. Magyarországon az 1960-as és ’70-es esztendőkben átlagosan évi 120 000 bűncselekmény elkövetését regisztrálta a hivatalos statisz­tika. 1998-ban a hatóság által rögzített bűncselekmények száma meghaladta a 600 000-ret. 1999-ben, idén ugyan jelentősebb csök­kenés tapasztalható, a növekedés összességében mégis nyilvánvaló, tehát a bűnözés itt jelentősen magasabb szinten látszik stabilizálód­ni. Átalakult a bűnözés struktúrája, amelynek meghatározó eleme a vagyon elleni bűncselekmények arányának és ezzel együtt az ilyen bűncselekményekkel okozott kár nagyságának a megnövekedése. A lakosság érzékenyen reagált a bűnözés megnövekedésére, a köz­­biztonság erősítése és a bűnözés elleni fellépés hatékonyságának a fokozása komoly politikai jelentőséghez jutott, ezt tapasztalni lehe­tett a legutolsó parlamenti választások előtti kampányokban is. Európai összehasonlításban Magyarország bűnügyi terheltsége mindazonáltal közepesnek tekinthető, mint ahogy a bíróságok bün­tetéskiszabási gyakorlata, a bíróságok szigora is. A modern szervezett bűnözés Magyarországon relatíve új jelenség. A kezdetek a korai 70-es évekre nyúlnak vissza, erre az időszakra a vagyon elleni bűn­­cselekmények, elsősorban a lakásbetörések elkövetése tekinthető ti­pikusnak. A rendszerváltozás, az azzal összefüggő gazdasági-társa­dalmi átalakulás, a gazdaság privatizációja együtt járt bizonyos gaz­dasági bűncselekmények megjelenésével. Magyarország földrajzi helyzete is hozzájárult ahhoz, hogy a határok megnyitásával külföldi bűnelkövető csoportok is kiterjesszék tevékenységüket Magyaror­szágra. Viszonylag rövid időn belül megjelentek a szervezett bűnözés fontos területei és erős állásokat építettek ki. A kezdeti időszakban a magyar rendőrség is súlyos válságot élt át és ez is hozzájárult a bűn­­szervezetek kialakulásához. Csak a legfontosabb területeket emlí­tem: az illegális kábítószer-kereskedelem és csempészet, gépjármű­lopás és a lopott járművek külföldre csempészése, a pénzhamisítás, az embercsempészet, az illegális fegyverkereskedelem, a prostitúció kizsákmányolásával összefüggő bűncselekmények, a védelmi pénzek zsarolása, a jogellenes adósság-behajtás. A szervezett bűnözés sajá­tos formája alakult ki az ún. olaj-bűncselekmények tekintetében, itt leginkább a háztartási fűtőolajra megállapított kedvezményekkel való visszaélés adott lehetőséget jogellenes gazdagodásra. Vezető rendőrségi tisztviselők nyilatkozataiban Romániából, Bulgáriából, Szlovákiából, a hajdani Jugoszláviából és a korábbi Szovjetunió or­szágaiból, Kínából és más országokból érkezett bűnözői csoportokról történik említés. Magyarországon a rendszerváltozás óta a kormá­nyok ismételten hoztak olyan intézkedéseket, amelyek célja a szer­vezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés volt. Legutóbb az 1998. évi parlamenti választások után megalakult koalíciós kormány első határozata azokkal a törvényhozási feladatokkal foglalkozott, ame­lyek a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez szükségesek. A szervezett bűnözés szabályozása az anyagi büntetőjogban A hatályos magyar Btk. 1978. évből származik, módosításainak és kiegészítéseinek a száma meghaladja a 40-et. A rendszerváltozás során a törvényhozó a részreformok útját járta a büntetőjog meg­újításában, átalakításában. Az 1978. évi Btk.-ban a szervezett bű­nözés fogalmi megragadását szolgálta a bűnszövetség fogalma, amely akkor jön létre, ha két vagy több személy bűncselekménye­ket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik. A bűnszervezet törvényi szabályozása 1997-ben, került be a ma­gyar büntetőjogba, más országok törvényhozása már korábban be­vezette a büntetőjogi eszköztárba a szervezett bűnözés, illetve a bűnszervezet fogalmát (elég, ha a német, az olasz, a svájci vagy az osztrák törvényhozásra gondolunk). Ezek közös vonása, hogy a büntetőjogi védelem előbbre hozásával operálnak, azaz kiterjesztik a büntetőjogi felelősséget. A bűnszervezet a magyar büntetőjogba mint említettem 1997-ben vonult be. A szabályozást előkészítő kormánytervezet három elemből állt, egyrészt a bűnszervezet fogalmából, másrészt a bűnszervezet lét­rehozása című önálló törvényi tényállásból, végül a bűnszervezetben elkövetés minősítő körülményként szabályozásából, a különös rész­ben egy sor bűncselekménynél. A szabályozás központjában a bűnszervezet fogalma állt. A bűn­­szervezet létrehozása nevű tényállás a német büntetőjog terrorista szervezetek létrehozása nevű tényállására emlékeztetett. Egyrészt azért, mert a tényállás a büntetőjogi védelmet előbbre hozta, más­részt azért, mert meghatározott bűncselekmények elkövetésére kellett irányulnia a bűnszervezetnek. A büntetőjogi védelem előbb­re hozatalát az jelentette, hogy a tervezet büntetni rendelte a felso­rolt bűncselekmények elkövetésére bűnszervezet létrehozását, irá­nyítását, az abban való részvételt, illetve annak anyagi eszközök

Next