Közjegyzők Közlönye, 2000 (4/47. évfolyam)
2000 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Györgyi Kálmán: A szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni fellépés jogi lehetőségei a Magyar Köztársaságban
Közjegyzők Közlönye A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL A szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni fellépés jogi lehetőségei a Magyar Köztársaságban (Előadás a XI. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon) Az elmúlt időszakban a hazai és nemzetközi közvéleményt ismételten foglalkoztatták a szervezett bűnözéssel összefüggő események. A sajtóban megszokottá váltak az olyan bűnügyi tudósítások, amelyekről tudható, vagy sejthető, hogy a szervezett bűnözés áll a hátterében. Az európai integrációs folyamattal kapcsolatban a szervezett bűnözéssel szembeni hatékony fellépés igénye felértékelődött, elég ha az Európai Tanács ez év október 15-én és 16-án Tamperében tartott ülésére gondolunk. Az idei év fontos nemzetközi tudományos eseménye volt a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság XVI. Kongresszusa, amelyet Budapesten rendeztek meg, és amely a szervezett bűnözés elleni küzdelem anyagi büntetőjogi, eljárásjogi, valamint nemzetközi büntetőjogi problematikájával foglalkozott annak érdekében, hogy áttekintse a világ országaiban végbement jogfejlődést, és ajánlásokkal fordulhasson a nemzetközi szervezetekhez és a nemzeti törvényhozókhoz. Kérem, bocsássák meg azt nekem, ha ennek a szerteágazó problematikának csak néhány vonatkozásáról szólok. A bűnözés Magyarországon Az itt jelenlévő nemzetközi közönségre is figyelemmel, engedjék meg, hogy néhány szóban jellemezzem a magyarországi bűnözést. Magyarországon az 1960-as és ’70-es esztendőkben átlagosan évi 120 000 bűncselekmény elkövetését regisztrálta a hivatalos statisztika. 1998-ban a hatóság által rögzített bűncselekmények száma meghaladta a 600 000-ret. 1999-ben, idén ugyan jelentősebb csökkenés tapasztalható, a növekedés összességében mégis nyilvánvaló, tehát a bűnözés itt jelentősen magasabb szinten látszik stabilizálódni. Átalakult a bűnözés struktúrája, amelynek meghatározó eleme a vagyon elleni bűncselekmények arányának és ezzel együtt az ilyen bűncselekményekkel okozott kár nagyságának a megnövekedése. A lakosság érzékenyen reagált a bűnözés megnövekedésére, a közbiztonság erősítése és a bűnözés elleni fellépés hatékonyságának a fokozása komoly politikai jelentőséghez jutott, ezt tapasztalni lehetett a legutolsó parlamenti választások előtti kampányokban is. Európai összehasonlításban Magyarország bűnügyi terheltsége mindazonáltal közepesnek tekinthető, mint ahogy a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata, a bíróságok szigora is. A modern szervezett bűnözés Magyarországon relatíve új jelenség. A kezdetek a korai 70-es évekre nyúlnak vissza, erre az időszakra a vagyon elleni bűncselekmények, elsősorban a lakásbetörések elkövetése tekinthető tipikusnak. A rendszerváltozás, az azzal összefüggő gazdasági-társadalmi átalakulás, a gazdaság privatizációja együtt járt bizonyos gazdasági bűncselekmények megjelenésével. Magyarország földrajzi helyzete is hozzájárult ahhoz, hogy a határok megnyitásával külföldi bűnelkövető csoportok is kiterjesszék tevékenységüket Magyarországra. Viszonylag rövid időn belül megjelentek a szervezett bűnözés fontos területei és erős állásokat építettek ki. A kezdeti időszakban a magyar rendőrség is súlyos válságot élt át és ez is hozzájárult a bűnszervezetek kialakulásához. Csak a legfontosabb területeket említem: az illegális kábítószer-kereskedelem és csempészet, gépjárműlopás és a lopott járművek külföldre csempészése, a pénzhamisítás, az embercsempészet, az illegális fegyverkereskedelem, a prostitúció kizsákmányolásával összefüggő bűncselekmények, a védelmi pénzek zsarolása, a jogellenes adósság-behajtás. A szervezett bűnözés sajátos formája alakult ki az ún. olaj-bűncselekmények tekintetében, itt leginkább a háztartási fűtőolajra megállapított kedvezményekkel való visszaélés adott lehetőséget jogellenes gazdagodásra. Vezető rendőrségi tisztviselők nyilatkozataiban Romániából, Bulgáriából, Szlovákiából, a hajdani Jugoszláviából és a korábbi Szovjetunió országaiból, Kínából és más országokból érkezett bűnözői csoportokról történik említés. Magyarországon a rendszerváltozás óta a kormányok ismételten hoztak olyan intézkedéseket, amelyek célja a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés volt. Legutóbb az 1998. évi parlamenti választások után megalakult koalíciós kormány első határozata azokkal a törvényhozási feladatokkal foglalkozott, amelyek a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez szükségesek. A szervezett bűnözés szabályozása az anyagi büntetőjogban A hatályos magyar Btk. 1978. évből származik, módosításainak és kiegészítéseinek a száma meghaladja a 40-et. A rendszerváltozás során a törvényhozó a részreformok útját járta a büntetőjog megújításában, átalakításában. Az 1978. évi Btk.-ban a szervezett bűnözés fogalmi megragadását szolgálta a bűnszövetség fogalma, amely akkor jön létre, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik. A bűnszervezet törvényi szabályozása 1997-ben, került be a magyar büntetőjogba, más országok törvényhozása már korábban bevezette a büntetőjogi eszköztárba a szervezett bűnözés, illetve a bűnszervezet fogalmát (elég, ha a német, az olasz, a svájci vagy az osztrák törvényhozásra gondolunk). Ezek közös vonása, hogy a büntetőjogi védelem előbbre hozásával operálnak, azaz kiterjesztik a büntetőjogi felelősséget. A bűnszervezet a magyar büntetőjogba mint említettem 1997-ben vonult be. A szabályozást előkészítő kormánytervezet három elemből állt, egyrészt a bűnszervezet fogalmából, másrészt a bűnszervezet létrehozása című önálló törvényi tényállásból, végül a bűnszervezetben elkövetés minősítő körülményként szabályozásából, a különös részben egy sor bűncselekménynél. A szabályozás központjában a bűnszervezet fogalma állt. A bűnszervezet létrehozása nevű tényállás a német büntetőjog terrorista szervezetek létrehozása nevű tényállására emlékeztetett. Egyrészt azért, mert a tényállás a büntetőjogi védelmet előbbre hozta, másrészt azért, mert meghatározott bűncselekmények elkövetésére kellett irányulnia a bűnszervezetnek. A büntetőjogi védelem előbbre hozatalát az jelentette, hogy a tervezet büntetni rendelte a felsorolt bűncselekmények elkövetésére bűnszervezet létrehozását, irányítását, az abban való részvételt, illetve annak anyagi eszközök