Közjegyzők Közlönye, 2002 (6/49. évfolyam)

2002 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Holakovszkiné Pestovics Ilona: Változások a végrehajtási jogban - II. rész

A zálogjog érvényesítése Az új Vht. novella hatálybalépésekor megszűnt az elsőbbségi igény jogintézménye, helyére a zálogjogosult végrehajtási eljárásba való bekapcsolódásának jogintézménye lépett. Az új jogi rendezés azt a célt szolgálja, hogy a zálogjogosult a Ptk.-ban biztosított kielégítési elsőbbségi igénye érvényesülhessen akkor is, ha harmadik személy indít végrehajtási eljárást az adóssal szemben, olyan esetben is, amikor a zálogjogosult zálogtárgyból való kielégítési joga nem nyílt meg, tehát a követelése még nem járt le. A végrehajtó az ingó foglaláskor nyilatkoztatja az adóst arról, melyek azok a vagyontárgyai, amelyeket zálogjog terhel. A végrehaj­tást kérő kérelmére pedig megkeresheti a közjegyzőt annak közlé­se végett, hogy az adós zálogkötelezettként szerepel-e a nyilvántar­tásban, továbbá, hogy vagyonát, illetőleg valamely vagyontárgyát terheli-e jelzálogjog. A végrehajtó ugyanígy beszerzi a vízi, légi jár­mű lajstrom adatait is. Az ingatlanra vonatkozóan bejegyzett zálog­­jogosult adatairól a földhivatali értesítésből szerez tudomást a vég­rehajtó. A törvény értelmében a végrehajtó, amint tudomást szerez a zá­logjog fennálltáról, haladéktalanul köteles a zálogjogosultat tájé­koztatni arról arra, hogy a zálogjogból eredő igényét végrehajtási el­járás során érvényesítheti, az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételétől követő 8 munkanapon belül kell bejelenteni a vég­rehajtást foganatosító bíróságnál. A kérelem elintézése nemperes eljárásban, illetve perben történhet. Nemperes eljárás keretében akkor engedélyezhető a zálogjogosult végrehajtási eljárásba való bekapcsolódása, ha a végrehajtást kérő és az adós nem vitatja a zá­logjog jogalapját és összegszerűségét. Ha a zálogszerződés közokiratba van foglalva, nem vitatható sem a jogalap, sem az összegszerűség. Ez utóbbi esetben tehát mindenképpen befejeződik az eljárás a nemperes eljárás kereté­­ ben, s perre nem kerül sor. Amennyiben az adós vagy a végrehajtást kérő vitatja akár a zá­logjog jogalapjának, akár összegszerűségének a fennálltát, ami vo­natkozhat a zálogjogosult kérelmének egészére vagy egy részére, a zálogjogosultnak pert kell indítani a végrehajtási eljárásba való be­kapcsolódás engedélyezése iránt. A pert is ugyanaz a bíróság foly­tatja le, amely a nemperes eljárást intézte. A bíróságnak mindkét eljárásban soron kívül kell intézkednie. A bíróság a zálogjogosult kérelmének beérkezését követő 3 munkanapon belül köteles a végrehajtást felfüggeszteni és erről a végrehajtót értesíteni. Ha a nemperes eljárásban a bíróság jogerős végzéssel engedélyezi a zálogjogosult végrehajtásba való bekapcso­lódását, a végrehajtás felfüggesztését megszünteti és erről a végre­hajtót értesíti. A bíróság megszünteti a végrehajtás felfüggesztését akkor is, ha a kérelmét elutasító végzés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül nem igazolta, hogy a végrehajtási eljárásba való engedélyezése iránti pert megindította. Ha a zálogjogosult ha­táridőben igazolja a per megindítását, a felfüggesztés hatálya a per­re is kiterjed. Abban az esetben viszont, ha a zálogjogosult késleke­dik a perindítással, a per bírósága a végrehajtást felfüggesztheti és erről köteles a végrehajtót tájékoztatni. A zálogjogosult végrehajtási eljárásba való bekapcsolódás enge­délyezése iránti kérelem és keresetlevél is illetékköteles beadvány. Mind az adós, mind a végrehajtást kérő a bíróság felhívásától számított 8 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a zálog­joggal biztosított követelés jogalapját, vagy összegszerűségét elisme­rne, illetőleg milyen összegben ismeri el. Amennyiben az adós vagy a végrehajtást kérő a bíróság felhívá­sára nyilatkozatot nem terjesztett elő, avagy nyilatkozatában a kö­vetelés fennállását vagy összegszerűségét elismerte, ezzel ellentétes álláspontot a fellebbezésben nem érvényesíthet. A nemperes eljárásban hozott végzéssel szemben a zálogjogo­sult, az adós és a végrehajtást kérő élhet fellebbezéssel. A bíróság a határozatában a zálogjogosult végrehajtási eljárásba való bekapcsolódás engedélyezése mellett azt is megállapítja, hogy a zálogjogosult kielégítési joga megnyílt. A törvény értelmében a vagyontárgy foglalásának a ténye önma­gában lejárttá teszi a zálogjogosult követelését, azaz a zálogjogosult kielégítési joga a törvény erejénél fogva megnyílik. A visszaélések, a rosszhiszemű joggy­akorlás megakadályozása végett a törvény előírja, ha összefonódás van, a kielégítési jog megnyíltát a foglalás ténye alapján nem lehet megállapítani. A zálogjogosultnak a pert az adós vagy a végrehajtást kérő ellen kell megindítania, attól függően, hogy melyikük vitatta a követelés jogalapját, vagy összegszerűségét, illetve az önálló zálogjog esetén a jogalapot vagy az összegszerűséget. Nem elegendő azonban a jogalap vagy az összegszerűség vitatása, az adós­nak, illetve végrehajtást kérőnek állítását valószínűsítenie is kell. Kérdésként merül fel, hogy a zálogjogosult milyen módon érvé­nyesítheti igényét, ha a végrehajtási eljárásba való bekapcsolódás en­gedélyezése iránti kérelmét nem terjeszti elő a törvényben írt határ­időben és az igazolási kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő is eltelt. Erre vonatkozóan a törvény nem ad útmutatást. A bírói gyakor­latnak kell majd választ adnia arra a kérdésre, hogy a késve előterjesz­tett kérelmet a bíróság elutasítja-e a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pont­ja alapján, vagy pedig igényét az általános szabályok szerint indítandó perben érvényesítheti. Annak pedig feltétele az, hogy követelése lejár­jon, kielégítési joga megnyíljon az anyagi jog általános szabályai sze­rint. A zálogjogosult késedelme tehát azzal a következménnyel is jár­hat, hogy a zálogjoga alapján a kielégítési elsőbbségi joga elvész. Végrehajtás lakóingatlanra A lakóingatlannal kapcsolatos végrehajtásnak két esete van, az egyik a lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtása, a má­sik eset pedig az, amikor a lakóingatlan végrehajtása alá vonására a pénzkövetelés kielégítés fejében kerül sor. A lakásügyben hozott határozat végrehajtásával kapcsolatban apróbb változtatásokra került sor. Az intézmény lényegét jelentő szabályok változatlanul hatályban maradnak, így e körben változat­lanul alkalmazni kell majd a Legfelsőbb Bíróság 291-es és 292-es számú polgári kollégiumi állásfoglalásait. Jelentős szabályok megalkotására került sor a lakóingatlan pénzkövetelés kielégítése végett való lefoglalásával és értékesítésé­vel kapcsolatban. A korábban hatályban volt végrehajtási törvény az Közjegyzők Közlönye A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL Változások a végrehajtási jogban - II. rész

Next